- A transzatlanti megosztottság csak Putyinnak jön jól, viszont Merkel és Macron meg akarja nyomni az EU-ban a "reset"-gombot.
- Botkának nem rosszak az esélyei, de ha nem lesz ellenzéki összefogás, akkor Orbán ismét simán nyer.
- Felcsút az uniós pénzekből finanszírozott korrupciót szimbolizálja.
A vezércikk szerint Európában tektonikus mozgások zajlanak és a felfordulás középpontjában az amerikai elnök áll. Merkel joggal állapította meg, hogy az Egyesült Államok már nem megbízható partner, noha attól országa és a földrész többi részének biztonsága hosszú ideje függ. Ám a transzatlanti együttműködés továbbra is létfontosságú. Csak éppen nem látni, miként és milyen hatásfokkal működik a jövőben, amikor Washington visszalép vezető szerepétől. A megosztottságnak mindenesetre egyetlen nyertese van: Putyin. Európa döbbenten figyelmet, hogy mit művelt Trump a Nato-csúcson és utána.
A feszültség nagyon rosszkor jön, mert az EU-nak van úgyis elég baja a görög pénzügyi válság, a török, magyar és lengyel tekintélyelvűség erősödése, a Brexit és a menekültek miatt. Közben az orosz elnök kiaknáz minden gyengeséget és krízist. Magyarországon pl. szélsőjobbos szövetségeseket támogat. Ugyanakkor reményt keltő, hogy Merkel a jelek szerint hajlandó átvenni a vezető szerepet, illetve a franciáknál az unióbarát Macron győzött. Utóbbi a Putyinnal lezajlott találkozón megmutatta, hogy egyetlen fontos kérdést sem lehet megoldani Moszkva nélkül, ám a nézetkülönbségeket nem kell a szőnyeg alá söpörni. Szóval egyelőre úgy néz ki, hogy a Párizs-Berlin duónak kell életben tartania a szövetséget, amíg csak Trump rá nem ébred az amerikai vezetés szükségességére, illetve ameddig egy bölcsebb elnök nem lép a helyére.
Az egyik legtekintélyesebb francia újságíró úgy ítéli meg, hogy Putyin terjeszkedése, valamint Theresa May és Trump hatalomra kerülése óriási kihívás Európa számára, de egyben alap a mozgósításra. Alain Duhamel szerint a földrész ugyan bizonyos válságokat kezelni tudott, de képtelen előbbre jutni. Az utóbbi 12 év mérlege negatív. A közhangulat elégedetlen, sokan ellenségesen tekintenek Brüsszelre, erősödnek a populista mozgalmak. Szerencsére nyílt egy ablak, amely váratlan reményt kínál, ez pedig az EU-barát Macron győzelme, amely az első gátat jelenti a populisták feltartóztatására. Merkel azt reméli, hogy a frissen megválasztott francia elnökkel együtt új lendületet tudnak adni Európának. Ennek a törekvésnek hárman tudnak keresztbe tenni. Először is a brit kormányfő, mert a szigetországi diplomácia mindent megtesz majd, hogy megossza az uniót. Ez ellen csak nagyobb összefogással lehet védekezni. A másik Trump, de az ő győzelme felgyorsíthatja az EU újraindítását. Végül pedig ott van az orosz elnök. Nos, ők hárman Európa lebontását akarják, hogy az meggyengüljön és olyan legyen, mint hanyatló korszakában az Osztrák-Magyar Monarchia. Ám egyúttal ez az az esély és szükségszerűség, ami afelé tereli az öreg földrészt, hogy végre reagáljon és meginduljon előre.
Lengyelország nem törődik a figyelmeztetéssel, hogy az unió megvonhatja tőle a támogatások egy részét, ha Varsó megsérti a közös, jogállami normákat. A miniszterelnök kifejtette, hogy ellentétes volna az EU alapszerződéseivel, ha a német elképzelés alapján visszatartanák a szerkezeti alapokból folyósított pénzeket. A berlini gazdasági tárca által kidolgozott felvetés igencsak érzékenyen érintené a lengyeleket és a magyarokat. Viszont az illetékes lengyel külügyminiszter-helyettes szerint nehéz volna kivitelezni az ötletet, mert az olyan felhatalmazást adna a Bizottságnak, amivel az nem rendelkezhet. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a végrehajtásnak jogi akadályai is lehetnek, mert a végső jóváhagyás az Európai Tanács dolga lenne, ám ott egyhangúan hozzák a döntéseket. De ettől még lehet csökkenteni a támogatásokat, mert a tárgyalásokon a nettó befizetőknek, így a németeknek jobbak a pozícióik. Szydlo kormányfő különben valószínűtlennek tartja azt is, hogy felgyorsítanák az integrációt az euróövezeten belül.
A konzervatív lap fenntartja, hogy főleg a magyarok és a lengyelek veszthetnek sokat, ha az EU a jövőben valóban a jogállami normák tiszteletben tartásához köti a kohéziós támogatásokat. De valamit mindenképpen tenni kell, mert a britek kilépése után, 2020-tól jelen állás szerint nagyjából 13 milliárd euró hiányzik majd a közösségi költségvetésből. Épp ezért tette le az asztalra megoldási javaslatát a német Gazdasági Minisztérium. A menekültválság csúcspontján a Merkel-kabinet még az ellen volt, hogy a szubvenciókat attól tegyék függővé, Kelet-Európa mennyire hajlandó végrehajtani a menedékkérők befogadását előirányzó uniós döntéseket. Most viszont úgy tudni, hogy a kabinet már jóváhagyta a dokumentumot, amely egyébiránt kifejezetten pártolja, hogy a tehetősebb tagok segítsék a kevésbé fejlett tagállamokat. Ám Berlin szerint a Bizottságnak a jövőben utána kellene néznie, hogy egyes országokban miért nem segítik a fejlődést a milliárdok. A németek azt is fontosnak tartják, hogy a kormányok a következő évtizedtől kötelezően hajtsák végre Brüsszel országspecifikus ajánlásait. Ez különösen a magyarok és a lengyelek számára lehet kényes, mert ők éles vitában vannak az EU-val a vitatott jogállami reformok miatt. Lásd pl. a CEU ügyét.
Az újság úgy látja, hogy Botka Lászlónak vannak esélyei a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként, de nem lesz könnyű dolga. Megválasztása után az Európabarát politikus azonnal Brüsszelbe utazott, mert épít az EU-n belüli szövetségekre, illetve kapcsolatokra, miután az unió az utóbbi időben keményebb hangon szólal meg Orbánnal szemben. A kormánybarát média azonnal azt állította róla, hogy biztonsági kockázatot jelent, és hogy nem véletlenül ment éppen most a belga fővárosba, miután jelenleg ott tartózkodik Soros György is. A milliárdos a magyar hatalom elsőszámú ellensége, aki a hivatalos propaganda szerint meg akarja buktatni a Fideszt. Vagyis – állítják a párt képviselői – Botka Soros embere. A politikus az MSZP-n belül is ellenszélbe került, mert felül akarja vizsgálni a kerítést, ám szocialisták tisztában vannak azzal, hogy az emberek többsége támogatja Orbán menekültpolitikáját. Botka sikeres polgármester Szegeden, jók az országos népszerűségi mutatói. Ám nem tudta elérni, hogy a baloldal közös jelölteket állítson, ezért a Fidesz érdekeinek megfelelő választási törvény miatt a miniszterelnök biztos győztesnek számít.
A vendégkommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország választúthoz érkezett: vagy megteremti a 4. köztársaságot, vagy lehetetlen az újrakezdés. A szerző, az 56-os szülők gyerekeként már Bécsben született történész, Rásky Béla szerint az ország demokratizálásához nélkülözhetetlen a tisztességes választási rendszer kialakítása. Orbán Viktor csaknem 8 év alatt felmorzsolta, lépésről lépésre leépítette a demokráciát. Most pedig már közel jár ahhoz, hogy megvalósítsa az orbáni illiberális, tekintélyelvű államot. Ami a hivatalos és a kormányközeli sajtóban manapság járja, azt nyugodtan össze lehet vetni az Új beszéllel Orwell utópikus művéből, az 1948-ból. Az EU csak Brüsszelként szerepel a közleményekben, az újságírók csupán mikofonállványok a hatalmat képviselő politikusok mellett és hetek óta uszító kampány folyik Soros ellen. Ilyesfajta agymosás már a Kádár-korszak végén sem volt divat, viszont igencsak veszélyes. Csak remélni lehet, hogy a társadalom megálljt parancsol ennek az agresszivitásnak.
A korrupció és a posztok elosztása már szinte teljesen áttekinthetetlen. Ugyanezek az összefonódások szilárdan kézben tartják a vidéket, hasonlóképpen ahogyan az a Horthy-érában történt. A nagybirtok és az egyház dönti el, hogy kiből lehet valaki. De elnémult a liberális értelmiség, mert látja, milyen pofátlanul kaparintja meg a Fidesz-klán az országot. Annál meglepőbb, hogy az általános apátia közepette jelentkezett egy új nemzedék és tiltakozik az ország lezüllesztése ellen. Ez egyrészt mutatja, milyen provinciális és nevetséges a Nemzeti Együttműködés Rendszere, másrészt pedig feltárja annak veszélyességét és galádságát. E a nemzedék pontosan látja, hogy öregedő urak pénzsóvár klubja módszeresen megsemmisíti a fiatalok jövőjét, és hogy a számlát nekik kell majd állniuk. Ám a mozgalom felbukkanásának pillanatától már nem a Fidesz diktálja a közbeszédet és a hatalom fokozódó agresszivitása szintén alátámasztja, hogy idegesek a hatalom gazdái. A megmozdulások bizonyították, mennyire törékeny a szisztéma, milyen mértékben szétesett a Fidesz. A kérdés azonban az, hogy kialakul-e ebből egy olyan áramlat, amely képes hatni a választásokra. Ehhez volna szükség a reprezentatív választási rendszerre. De ha sikerülne is megbuktatni Orbánt, a győztesre gigászi feladat vár, és sehol sem látni a demokrácia visszaállításához nélkülözhetetlen átfogó társadalmi egyetértést.
A francia állami rádiócsatorna úgy mutatja be Felcsútot, Orbán Viktor szülőfaluját, hogy a hely az uniós pénzekből táplált korrupció jelképe. A település a közösségi támogatások jóvoltából mesés beruházásokhoz jut. Miközben a Bizottság és az Európai Parlament kereszttűz alá vette a magyar kormányt és azzal fenyegeti, hogy megfigyelés alá vonja a közös értékek megsértése miatt, a miniszterelnök egyáltalán nem veti meg az EU-s pénzeket. A politikus 2010 óta rendszeresen bírálja Brüsszelt, a többi közt a migrációs válság kezelése miatt. Ugyanígy kihívta maga ellen az uniót a felsőoktatási reformmal is, mert az ellenzék szerint a törvényt a CEU-ra szabták. Orbán ki nem állhatja Sorost, a közösség viszont az ügyben annak jelét ltája az ügyben, hogy Magyarország tekintélyelvű irányban halad.
Felcsúton eközben hatcsillagos szálloda épül és pöfikél a kisvonat, amelynek 5 kilométeres vonala 2,5 millió euróba került, ennek 80 %-a európai pénz. A riport, amely a közelmúltban tartott tüntetésen készült, bemutatja a miniszterelnök házának tőszomszédságában emelkedő fényűző stadiont és ismerteti Mészáros Lőrinc üstökösszerű üzleti felemelkedését. Egy felvonuló elmondta, hogy a nagy uniós pályázatokat túlnyomórészt a gázszerelőből lett milliárdos és klánja viszi el. Úgy értékelte, hogy jelenleg Magyarország a világ legnagyobb maffiaállama. Egy helybéli viszont azt hangoztatta, hogy ezek után senki ne mondja, hogy nálunk nincs demokrácia, hiszen szabadon lehet felvonulni. Meg hogy amit a demonstrálók csinálnak, a nemzetellenes.
