A jogállami aggályok elsősorban Magyarországot érintik a térségben. Trump elnökként is csak annyit ért a világból, mint egy ingatlanfejlesztő. A Trump-Putyin-Erdogan-trió megrendíti az uniót. Még nyílt összecsapás is kialakulhat a CEU miatt Magyarország és Brüsszel között. Magyarországon oltalmat találnak az alternatív jobboldal korifeusai – olvasható a nemzetközi sajtóban.
A Duna mentén húzódik az új törésvonal az unión belül. A folyótól keletre a jogállamot aláássa a korrupció, illetve a demokratikus intézmények, a fékek és ellensúlyok elleni támadássorozat. A jó 10 évvel ezelőtti nyitás átfogó következményei csak most kezdenek kirajzolódni, amikor az EU éppen azon tanakodik, miként tudja megerősíteni az eurót, a határait és az egységes piacot. Ennek oka pedig az, hogy az unió elsősorban jogi képződmény, amelynek legitimációja főleg azon múlik, mennyire tartják tiszteletben a jogállamiságot. És hát sokan gondolják úgy, hogy a Dunától keletre nemigen. Az aggályok jelenleg mindenekelőtt Magyarországra összpontosulnak. A legutóbbi összecsapás Budapest és Brüsszel között a CEU miatt tört ki. Ám ahogyan a magyar fél eljárt, az kizárja a jóhiszeműséget. Az egyetemet nem figyelmeztették előre a vizsgálatról és a jogszabály két hét alatt átment a Parlamenten, illetve jogerőre emelkedett.
A fellépés egy tekintélyes tanintézménnyel szemben új kérdéseket vet fel az ügyben, mennyire elkötelezett Magyarország a jogállam és a demokratikus értékek iránt. A magyarok már amúgy is összetűztek az EU-val a kvóták miatt, továbbá Orbán Viktor agresszív sajtókampányt folytat „Állítsuk meg Brüsszelt!”-felkiáltással. Az unió hasonló kihívásokkal néz szembe Romániában és Bulgáriában is, és ott van még Szerbia, bár az nem tag. A szervezetnek stratégiai megfontolásokból kell bevonnia a Nyugat-Balkán államait, nem utolsósorban azért, nehogy vákuum keletkezzen, amibe azután benyomulnának az oroszok és a törökök. Hogy miként rendeződnek a feszültségek a térségben, illetve a Kelet és a Nyugat között, az meghatározza az európai összefogás jövőjét.
Ann Applebaum úgy értékeli Trump európai látogatása alapján, hogy minden megváltozott a transz-atlanti viszonyban. A kitűnő szemleíró és történész leginkább azt fájlalja, hogy az elnök teljesen értelmetlenül kioktatta a szövetségeseket, hogy mennyivel tartoznak a Natonak és az amerikai adófizetőknek. Az derült ki, amit sokan már eddig is gyanítottak, hogy ti. a politikus jobban szereti a diktátorok társaságát, ahol hízelegnek neki, mint a demokratákat, mert azok egyenlő félként tekintenek rá. Annak sem volt semmi értelme, hogy nekiment Németországnak az autóexport miatt, hiszen a német gyárak nagyjából annyi kocsit állítanak elő a tengerentúlon, mint amennyit ott eladnak. Úgy tűnt, hogy az elnök egyetlen pillanatra sem értette meg szerepét a szövetség vezetőjeként. Azt bizonyította, hogy egy ingatlanfejlesztő szemével nézi a világot. Amikor pedig félretaszította a montenegrói elnököt a közös fotózás előtt, nos, az olyasmi, amit csak bugris celebek szoktak csinálni.
Egy pillanatra sem látszott úgy, hogy felfogja, mekkora tét forog kockán. Különösen fájó, hogy nem említette a kölcsönös védelemről szóló 5-ös paragrafust. A következmény az lett, hogy még soha nem volt ennyire ingatag az Egyesült Államok befolyása Európában. Az orosz kormány viszont túlárad az örömtől. A moszkvai tévében azt mondták, hogy az elnök kártyavárrá változtatta a Nato-t. Trump szerint az út hatalmas siker volt az USA számára, de ha igaza van, akkor nem lenne jó tudni, milyen a kudarc.
A kommentár „Rettenetes trió” címmel azt taglalja, hogy Trump, Putin és Erdogan összezavarja az uniót, a liberális értékrend és a jogállam csap össze a szeszélyes populizmussal. A földrészen jelenleg derűs a hangulat, hála a nyughatatlan szélsőségesek sorozatos vereségének, ám a külvilág egyre fenyegetőbbnek tűnik. A sokat méltatott liberális értékekkel és az emberi jogok tiszteletben tartásával szembemegy egy csapat kiszámíthatatlan vezető, aki a jelek szerint nem becsüli, vagy nem érti az említett értékeket. Ami az amerikai elnököt illeti, az EU jelenleg valamivel már nyugodtabb, mint a politikus hatalomra léptekor, de még mindig nem tudja, mi a washingtoni álláspont egy sor kérdésben. Oroszország hanyatlása ugyanakkor arra ösztökéli Putyint, hogy cselekedjen az Európa-barát reformok szétzúzására azokban az államokban, amelyek szerinte az orosz befolyási övezethez tartoznak. Az EU-n belül pedig választásokba avatkozik be, demagóg pártokat és álcivil szervezeteket támogat. Erdogan viszont még trükkösebb: nélkülözhetetlen az unió számára, csak éppen lehetetlen vele tárgyalni, hiszen országában szinte teljesen megsemmisítette a demokráciát.
Külön-külön is nehéz bánni a három vezetővel, együtt pedig veszélyes szomszédságot alkotnak. Ugyanakkor megjósolhatatlan az egymás közti viszonyuk is. Európa ily módon magára maradt a biztonságpolitikában és ez kihat a volt szovjet köztársaságokra, valamint a Nyugat-Balkánra is. A helyzeten nem sokat javít, hogy Trump győzelme és a Brexit hatására erősödött az európai összetartás, mert az nem a bizalomra, hanem a külső fenyegetés miatt érzett félelemre épül. Zárják a határokat, és az oroszok miatt egyre többet költenek a védelemre. A rettenetes trió hosszú árnyékot vet.
Vendégkommentárjában a spanyol El Pais volt berlini és párizsi tudósítója hangsúlyozza, hogy Európában változatlanok a problémák, vagyis a menekültkérdés, Magyarország és a görög helyzet, csak éppen érezhetően megfordult a szél. A szerző nagy szerencsének tartja a brit kilépést, mert az unió az előzetes várakozásokra alaposan rácáfolva közösen tárgyal a feltételekről. Márpedig ilyesfajta egységre hosszú ideje nem volt példa, erre építve ugyanakkor kifejlődhet az európai védelem. Macron sikere ugyancsak hatalmas esélyt kínál. Csak éppen el kell indulni együtt, mert aki nem tudja, hová vezet az út, annak hiába fúj hátszél.
Megmerevedtek a frontok az unió és Magyarország között a CEU ügyében. A magyar fél nem kívánja módosítani az idevágó törvényt, Washington nem akar tárgyalni Budapesttel és ebből akár nyílt konfrontáció is lehet. Ez a legújabb látványos küzdelem Brüsszel és az Orbán-kormány között. Az egyetem nem csupán a liberális gondolkodásmód otthona, hanem mágnes a térségben a feltörekvő okos fejek számára. A nemzetközi felháborodás hatalmas volt, de a legkomolyabb fenyegetésnek az tűnt, hogy most először megrendült a Fidesz helyzete az Európai Néppárton belül. Ám a Bizottságnak küldött válasz semmiféle kompromisszumkészségről nem tanúskodik.
A keménység alighanem arra szolgál, hogy a hatalom a jövő évi választásokig elhúzza az ügyet. A Lex CEU értékes muníciót ad Orbán kezébe, az európai reagálások a kezére játszanak és a politikus feltehetőleg így is tervezte. A kérdés nemigen érdekli az átlag magyart, ugyanakkor a (torz) üzenet az, hogy egy zsidó amerikai milliárdos és spekuláns a pénzével igyekszik megváltoztatni a társadalmat, azon kívül civil szervezetek segítségével sok millió migránst szeretne Európába hozni. Akinek ez kell, az nyugodtan szavazzon az ellenzékre – ez a burkolt üzenet. Továbbá hogy az EU egy követ fúj Sorossal, és csupán a nemzetközi nagytőke eszköze. Trump idáig nem nyilatkozott meg az ügyben, de a múlt héten találkozott Brüsszelben Orbánnal. Hogy adott-e neki bármiféle jelzést, az majd kiderül a magyar vezetés lépéseiből.
Az egyre illiberálisabb Magyarország menedéket nyújt az alternatív jobboldal jó pár nemzetközi nacionalistájának. Orbán a szélsőjobbos, menekültellenes Fidesz vezetőjeként ugyan csak februárban hirdette meg, hogy az ország várja a kiábrándult nyugati politikusokat és újságírókat, ám bizonyos szélsőséges körök képviselői már évek óta jönnek. Sértett svéd, brit, amerikai és francia nacionalisták, akiknek elegük van a liberális értékekből. Propaganda hálózatot építettek ki Budapesten, azt remélve, hogy széles körben terjeszthetik nézeteiket. A gépezet középpontjában az Arktos Media kiadóvállalat áll. Ők fordították le angolra pl. Duginnak, Putyin fő ideológusának műveit, amelyek az etnikailag homogén nemzetállamot hirdetik. A cég főnöke a svéd Daniel Friberg. Nehéz szétválasztani az Arktos és a Jobbik eszmevilágát. Mindkettő számára a multikulturalizmus jelenti a fő ellenséget.
Budapesten irodája van a radikális keresztény szervezetnek, a Templomosok Nemzetközi Lovagjainak, amely kapcsolatban áll a Brit Nemzeti Párt volt vezérével, Nick Griffinnel. A napokban azonban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasították a politikust Magyarországról. De a többiek hirdetik felfogásukat a magyar pártpolitikai kereteken túl. Úgy hírlik, hogy a közeljövőben képviseletet kíván nyitni Budapesten a Breitbart. Ezek a nacionalisták azért özönlenek magyar földre, hogy a védett helyről mozgósítsanak a globalizmus ellen az egész világon.
