B1 blogcsalád



Bealkonyul az Orbán-kormánynak ma Strasbourgban?

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. május 17. - Szelestey

Egyre valószínűbb, hogy az Európai Parlament ma többségi határozattal sürget büntető intézkedéseket Magyarország ellen. A strasbourgi szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője a magyar szavazati jog felfüggesztését és azt követeli, hogy a kereszténydemokraták zárják ki végre a Fideszt. Az unió egyre kevésbé viseli el a lengyel külön utat is, a külügyminiszterek igencsak keményen nekimentek Varsónak. Orbán Pekingben kifejtett víziója viszont azt jelzi, hogy a miniszterelnök már szavakban sem tekinti fontosnak a demokráciát. Nem véletlen, hogy a Magyarországra menekült német neonáci éppen hozzá, a nemzet "Führeréhez" fordult. Az igazi Európa hívei - Merkellel és Macronnal az élen - ellenben a több és mélyebb Európa felé haladnak, ám nem tudni, hogy az osztrák konzervatívok új vezére mennyire komolyan gondolja, hogy rokonszenvezik Orbán egynémely gondolatával.

 

 

Politico

politico_1.jpg

Formálódik a többség az Európai Parlamentben, hogy ma megszavazzák a Magyarország elleni szankciókat. A bírálók azt mondják, hogy az Orbán-kormány megszegte a közös értékeket, ezért meg kell fosztani a szavazati jogától. Ez lenne az első eset, hogy egy uniós intézmény nyíltan büntetést szorgalmaz a magyar fél ellen. Több frakció képviselői is úgy gondolják, hogy több mint 50 % támogatná a 7-es paragrafus alkalmazását a Lex CEU miatt. A vonatkozó indítványt négy politikai csoport terjesztette elő Strasbourgban és úgy hírlik, hogy azt valószínűleg a Néppárt jó pár képviselője is elfogadja. A luxemburgi Frank Engel, aki a Fideszt is magában foglaló EPP tagja, úgy véli, hogy az EP nem tehet úgy, mintha nem történt volna semmi. Nem lehet tovább tétlenül nézni, amint Magyarország csúszik a tekintélyelvűség felé. Vagyis intézményes nyomást kell gyakorolni az Orbán-kabinetre és új párbeszédet kell vele kezdeni az adott kérdésben. A Néppárt ugyanakkor továbbra sem tudja, miként reagáljon arra, hogy a magyar miniszterelnök sorozatosan megsérti az uniós jogot. Arra nem hajlandó, hogy kizárja a Fideszt, inkább azt kérte, hogy a magyarok egy hónap belül teljesítsék a Bizottság kívánságait a Közép-Európai Egyetem ügyében.

 

Die Welt

die_welt_1.jpg

Az európai szocialisták strasbourgi frakcióvezetője sürgeti, hogy az unió vesse be a 7-es cikkelyt Magyarország ellen, mert a szervezetben nem csak az egységes piac, hanem a demokrácia és a szabadság is igen fontos. Vendégkommentárjában Pitella kiemeli, hogy az Európai Néppártnak több felelősséget kell tanúsítania, mert elviselhetetlen, hogy a pártcsalád milyen ellentmondásosan viszonyul a Fideszhez. Itt az ideje, hogy az EPP kizárja Orbán Viktort. Az olasz politikus rámutat, hogy az ellenőrizetlen globalizáció következményeként megosztott lett a világ: a nyílt, haladó társadalom hívei csapnak össze a bezárkózás, az intoleráns rendszer támogatóival. A törésvonal a Kelet és Nyugat, vagyis a szegények és a gazdagok között húzódik. Ebben a helyzetben a szociáldemokráciának meg kell újulnia, radikális javaslatokkal vissza kell nyernie a baloldali munkásszavazókat. A legfőbb az, hogy más Európát kínáljanak mindazoknak, akiket különösen sújtanak a változások. Arra is kitért, hogy lejárt a nagykoalíciók ideje.

 

Reuters

reuters.jpg

Az Európai Unió fokozza a nyomást Lengyelországra a jogállam visszaállítása érdekében. A tagok sürgették a nacionalista varsói kormányt, hogy adjon választ az aggályokra, miszerint aláássa a fékeket és ellensúlyokat. Ilyen vita még soha nem volt külügyminiszteri szinten. A lengyelek azt állították, hogy Brüsszel diktátummal igyekszik rájuk rákényszeríteni az akaratát és csak a magyarok álltak melléjük. Az ügy azt tanúsítja, hogy egyre nagyobb a feszültség az EU keleti és nyugati fele között. A tanácskozáson Belgium és Franciaország felvetette, hogy következmények várnak a lengyel félre, ha nem változtat sürgősen taktikát. Egy uniós diplomata úgy összegezte a történteket, hogy egyértelmű jelzést küldtek: Kaczyinskiék nem gondolhatják, hogy senki sem figyel oda rájuk és megúszhatnak bármit. Ha nem térnek jobb belátásra, akkor meg lehetne vonni a szavazati jogukat Brüsszelben, ám Magyarország valószínűleg megvétózná ezt a lépést. Viszont ha sokáig tart a huzakodás, az arra ösztönözheti a nyugati tagokat, hogy egymást közt mélyítsék el az integrációt. Ez azonban kihathat a Keletnek nyújtott nagyvonalú támogatásokra.

 

FT

financial_times.jpg

Az uniós külügyminiszterek nekitámadtak Lengyelországnak és azt követelték, hogy Varsó kezdjen újabb tárgyalásokat Brüsszellel az igazságügy reformjáról. A beható vitában többek közt a németek és franciák, de nagyon sokan mások is bírálták a lengyel magatartást a Bizottsággal zajló hosszú vitában, amelynek tárgya az Alkotmánybíróság átalakítása. Vagyis nagyobb lett a nyomás Varsón, amely mind inkább elszigetelődik az EU-ban. A németek azt közölték, hogy igencsak aggódnak a lengyel bíróságok függetlensége miatt. A belgák azt javasolták, hogy vonják meg az uniós támogatások egy részét, ha Varsó nem adja meg a szükséges garanciákat. Ez ügyben már egy korábbi egyeztetésen igen éles nyíltszíni ellentét robbant ki a lengyel kormányfő és a francia elnök között. A magyarok a lengyelek pártját fogták, viszont a szlovákok és a csehek hallgattak, pedig ők is a visegrádi csoport tagjai. Timmermans alelnök később úgy nyilatkozott, hogy a Bizottságnak minden eszköz a rendelkezésére áll és szabad belátása szerint használhatja is azokat. A dán külügyminiszter pedig azt mondta, hogy nyomatékosan megkérték a lengyeleket: vegyék komolyan a párbeszédet.

 

Die Welt

die_welt_1.jpg

Merkel és Macron éppen csak meghirdette a dinamikusabb uniót, amikor Pekingben Orbán Viktor ezzel élesen ellentétes képet festett és azt állította, hogy hanyatlik az arrogáns Nyugat, és azt lekörözi a Kelet. Egy megosztott jövőt vázolt, ideértve nem csupán a többsebességes Európát, hanem azt, hogy eltérő világok alakulnak ki a földrészen. Az egyik oldalon van a német-francia tengely és a mélyebb integráció, a másik oldalon Közép-Kelet-Európa, amely a nemzeti gazdasági modell felé fordul és az EU-n kívül keres stratégiai partnereket. A kormányfő hamar megtalálta a hangot, hogy elnyerje a kínai vendéglátók tetszését. Arról beszélt az ottani tévében, hogy a világ korszakváltás előtt áll, vége a globalizáció eddigi, arrogáns modelljének. Ezzel szemben szerinte eljött a kínai út ideje, mert az nem akar senkit sem kioktatni. Hogy az államok lemondanának a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok minimális normáiról, azt a politikus a kölcsönös elfogadás tiszteletre méltó elvének nevezte.

Az Európai Parlament éppen ma vitatja meg, hogy az egyetemek, illetve a „külföldről finanszírozott” civil szervezetek működésének legújabb szabályozása nem ütközik-e bele az alapértékekbe. Megfigyelők szerint a jogszabályok a CEU ellen irányulnak. Európában még sosem bírálták ennyire élesen Orbánt, és ez vonatkozik még a Néppártra is. Pekingi megnyilatkozása felveti, hogy valóban általános és nélkülözhetetlen normaként tekint-e az emberi jogokra, valamint a demokráciára? Vagy netán csupán nagyon relatív és esetleg túlhaladott ügynek véli mindkettőt. De persze a mostani állásfoglalásának túl nagy jelentőséget nem szabad tulajdonítani. A keleti nyitás része a stratégiájának, amivel mindenhol igyekszik partnereket találni az együttműködéshez.

 

Die Presse

resse.jpg

Az autokratákat dicsérte Pekingben Orbán Viktor. Azt állította, hogy kiszolgált a globalizáció nyugati változata, de a világ jelentős részének egyébként is elege van abból. A politikus nem bizonyult különösképpen udvarias vendégnek. Az utat részben arra használta ki, hogy vitába szálljon kedvenc ellenségével, a Nyugattal. Olyan képet festett, mintha már erősen lefelé tartana a nagyképű és tudálékos Nyugat, ám azt elhagyja a sokkal dinamikusabb Kelet. Mert pl. Magyarországon kínai cégek nyugati konszerneket vásárolnak fel. A tanácskozáson különben ott volt Putyin, Erdogan és Lukasenko. Orbán a török elnököt a stabilitás biztosítékaként méltatta.

 

FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

A Magyarországon kézre került német szélsőjobbos elszámította magát, amikor magyar földön keresett menedéket, de volt abban logika, hogy Orbán Viktorhoz fordult. Nem kétséges, hogy a lehető legrövidebb időn belül visszaadják a németeknek, a hatóságok láthatólag úgy kezelik az ügyet, mintha véletlenül forró krumplit markoltak volna fel. A magyar vezetőnek nagyon nem tetszik, hogy belekeveredett a történetbe. Szóvivője először tagadta, hogy a férfi az országban lenne, és hogy menedékjogot kért. A berlini magyar nagykövetség sietett leszögezni, hogy szó sem lehet a szélsőséges befogadásáról, ám ha a német sajtó mégis hitelt ad a híresztelésnek, akkor annak a célja csakis az lehet, hogy ártsanak a kormányfőnek, illetve Magyarországnak. Ám a miniszterelnök tett egyet s mást azért, hogy Mahlernek eszébe jusson. Hiszen szívesen állítja be úgy magát, mint aki védi népét a brüsszeli központosító túlzások, a berlini, illetve bécsi PC-gyámkodás, valamint a nemzetközi szervezetek állítólagos összeesküvése ellen, amelynek célja az volna, hogy migránsokkal árasszák el Európát.

Mahler alighanem azt értette félre, hogy Orbán februárban oltalmat kínált azoknak az „igazi, nyugati menekülteknek”, akik torkig vannak a rendszerrel. De vad antiszemitizmusával a férfi ettől még bőven találhat hasonszőrűket a magyarok közt. Éppen most jelent meg az a tanulmány, amely szerint nálunk minden 5. ember erősen zsidóellenes. Ugyanakkor egyetlen magyar kormány sem tett annyit a jelenség ellen, mint a mostani.

 

NZZ

neue_zurcher.jpg

Horst Mahler azt gondolta, hogy új hazára talál Magyarországon, ám összekeverte a retorikát a reálpolitikával. Előzőleg az Orbán Viktorhoz, a magyar nemzet vezéréhez (Führeréhez) címzett levélben politikai menedékjogot kért. A magyar hatóságok azonban őrizetbe vették, és nem is volt más választásuk, hiszen a 81 éves férfi ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a holokauszt tagadása és nemzetellenes uszítás miatt. A kiadatás formalitás, az eljárás legfeljebb néhány hetet vehet igénybe. Kilátástalan a menedékkérelme is, bár azt nem tudni, hogy tényleg benyújtotta-e. Magyarország is tudja, hogy Németország nem üldözi polgárait politikai okokból, de a menekültkérdés kapcsán a magyarok egyébként is kőkemény vonalat visznek. Vagyis Mahler főként a közönségnek játszott. De nem véletlen, hogy éppen Orbánhoz fordult. A jobboldali néptribunus szívesen mutatkozik a politikai korrektség vélt túlkapásai elleni harc részesének és hírek szerint a nemzetközi szélsőjobb igencsak kétes figurái zavartalanul élvezik az életet Magyarországon. A hatóságok részéről aggasztó engedékenséget tapasztalni velük szemben. Ám Orbán tisztában van a realitásokkal és egy zavaros fejű fickó miatt nem keveredik viszályba Németországgal.

 

New York Times

new_york_times.jpg

A kommentár szerint miután Amerika Trump alatt feladta a közös nyugati értékek védelmét, most Európára hárul a szerep, hogy vezesse ezt a harcot a szabad világban. Az elnökről egyébként is tudni lehet, hogy Putyinnal együtt ellenségesen viszonyul az EU-hoz és az európaiak függetlenségéhez. Ezért nem lesz könnyű dolga, amikor felkeresi az földrészt, hiszen mint egy volt francia EP-képviselő mondta: láthatólag magához ölel minden diktátort, akivel csak találkozik, viszont nehezen jön ki Merkellel. Így sokan attól félnek, hogy Washington és Moszkva új Jaltai egyezményt köt az unió feje fölött. Viszont bármennyire is meglepő, a francia választásokat Európa döntötte el, vagyis hogy Le Pen nem kért az összefogásból, a franciák azonban ragaszkodnak ahhoz.

A Merkel-Macron-páros nagyszerű dolgokat csinálhat. Először is gondoskodniuk kell a külső határok védelméről. Másodszor a költségvetés oldaláról meg kell erősíteni az eurót. A harmadik, hogy a növekedés felgyorsításához több állásra van szükség. A 4. a szolidaritás, mert nem garázdálkodhatnak szabadon az olyan tagok, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek felveszik a jelentős brüsszeli támogatásokat, ám az értékekből nem kérnek, miközben egyre inkább tekintélyelvűek. Ennek véget kell vetni, vagyis nem lehet ingyen pénz szabad sajtó és független igazságszolgáltatás nélkül. A körülmények igencsak kedvezőek, hogy szövetségi alapokon megújuljon Európa. Lehet, hogy az idei a földrész éve lesz.

 

Der Standard

der_standard.jpg

Az elemzés úgy ítéli meg, hogy az Osztrák Néppárt új vezetője sok kérdőjelet vet fel, mármint, hogy mit fog csinálni, ha netán az őszi választások után kancellár lesz. Merthogy Kurz korszerű konzervatív, aki szabadulni igyekszik a megkövesedett szerkezetektől, csak éppen nem határolta el magát egyértelműen a tekintélyelvű kísértésektől, illetve szövetségesektől. Így nem tudni, hogy nem kell-e kelet-európai típusú illiberális demokráciától tartani, ha esetleg hatalomra kerül. Vagyis hogy nem kapcsolják-e le a kritikus médiát, az ellenzéket, a független bíróságokat. Nem kemény diktatúra ez, de mégis autoriter rendszer. A politikus már többször is kinyilvánította rokonszenvét az olyan, tekintélyelvű vezetők iránt, mint Orbán és Kaczynski. Egyetért velük abban, hogy nem szabad egyetlen menekültet sem befogadni. Ugyanakkor nem szólalt meg, amikor a demokrácia és az uniós értékek aláásásáról volt szó a magyaroknál, illetve a lengyeleknél. Viszont kifejtette, hogy a nyugatnak búcsút kell mondania az erkölcsi felsőbbrendűsködésnek. A belpolitikában valószínűleg koalícióra lépne a Szabadságpárttal, és előreláthatólag nem ellenezné, hogy az folyton népszavazást tartson.

 

Hangos sajtószemle.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr1212510379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

morpho 2017.05.17. 09:17:49

@Mihail Ignatyef a CEU rektuma:
Nagyon jó! Igazi humorbomba! Bummmm!!
Aztán ha tényleg kizárják, akkor mit fogsz ideírni? Leginkább semmit.