Magyarország egy amerikai egyetem ellen intézett támadást és ez elfogadhatatlan az USA számára - állapítja meg a WSJ. A CEU rektora ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a demokrácia nem lehetséges a hatalomtól független intézmények nélkül. A Momentum a legképzettebbek és a határozatlanok soraiból igyekszik növelni saját táborát. A kivándorlás és más, szociális okok miatt hiányzik a munkáskéz a térségben, ez kiváltja a bérek emelését, az viszont azzal fenyeget, hogy megakasztja a gazdasági növekedést.
„Magyarország illiberális fordulata” címmel a vezércikk azt írja, hogy Trumpnak oda kell figyelnie, miután Orbán Viktor támadást indított a CEU, tehát egy amerikai egyetem, illetve a liberális értékek ellen. A magyar rendszer még nem a Putyin-mintájú tekintélyelvű állam, de afelé halad. A kormányfő legújabb mutatványa az, hogy a választások közeledtével az új felsőoktatási törvény segítségével igyekszik felszítani a félelmet a külföldiekkel szemben. Az egyetem azt mondja, hogy ha így marad, akkor jövőre nem vehet fel diákokat, de nincs szándékában a tengerentúlon campust létesíteni, hogy kielégítse Orbán szeszélyeit. A húzás sok magyarban ellenérzést váltott ki, ami a Fidesz-korszak legnagyobb tüntetéseihez vezetett. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, ami azonban hónapok után általában legfeljebb bizonyos szankciókat eredményez. Így most Trump számára adott a lehetőség. Orbán ugyanis azt állítja, hogy nagy híve az elnöknek, ezért egészen másként fest a dolog, ha nem a Fehér Ház szóvivője, hanem annak ura szólal meg, mivel támadás ért egy amerikai tanintézményt.
A CEU az európai identitásért vívott küzdelem része lett, ütközőpontba került a jelképes harcban, ami a liberális nemzetköziség és az erősödő populista nacionalizmus között zajlik. A rektor azt mondja, a háború óta ez volna az első alkalom, hogy egy kormány megússza, miközben bezárat egy szabad tanintézményt, éppen ez teszi az esetet példátlanná. Ignatieff úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kabinet átlépett egy vonalat. Ő maga kiemeli: semmi okuk, hogy elhagyják Budapestet, de ami történik, az gyalázatos, hiszen a hatalom ellenőrzése alá akarja vonni őket. Ám a hét végén már úgy látszott, hogy Magyarország enged a nyomásnak, amit az Európai Néppárt fejtett ki az alapvető szabadságjogok védelmében.
A vitának azonban mélyebb gyökerei vannak. Ignatieff szerint a fejlemények összefüggnek azzal, hogy Orbán Viktor már hosszú ideje vendettát folytat Soros György ellen. Egyesek úgy ítélik meg, hogy a csata voltaképpen a liberális elit, illetve Trump, Putyin és Orbán hívei között zajlik. Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy az szövetséget alkot az orosz elnökkel és a magyar kormányfővel. A CEU rektora ugyanakkor azt hangsúlyozza, nagy tévedés volt az hinni, hogy Trump majd nem sorakozik fel az egyetem mellett. A washingtoni kormányzat a legelejétől fogva igen nyíltan foglalt állást a kérdésben. Viszont jelen állás szerint ősszel az iskola szedheti a sátorfáját, ám még harcol, hogy Budapesten maradhasson. Nem kíván felégetni minden hidat, kiemelve, hogy itt nem politikai ügyről van szó. Ignatieff úgy fogalmaz, hogy még nem tartunk a fasizmusnál. Orbán populista demokrata, szabályosan nyerte meg a választásokat. Hozzáteszi, hogy nem kell mindenben Putyin kezét látni. De azért itt fontos határkőhöz érkeztünk, mert ha egyetemeket lehet becsukatni Európa közepén, akkor mit jelent ez a demokrácia jövője számára? A demokrácia nem egyszerűen a többség uralma, azt jelenti, hogy vannak intézmények, amelyek szabadon működhetnek.
Az újság új magyar hazafiaknak nevezi a Momemtum híveit, akik ellenállást fejtenek ki Orbán Viktorral szemben. A párt szinte egymaga hiúsította meg a kormány olimpiai presztizstervét. Fekete-Győr Andrást ezek után Dávidnak kiáltották ki, aki érzékeny vereséget mért a miniszterelnök Góliátra. Sokak szemében reménysugár lett. Ő maga úgy értékeli az aláírásgyűjtést, hogy az emberek hosszú idő óta ismét azt érezhették: beleszólhatnak egy politikai kérdésbe. A döntő azonban az volt, hogy kell-e olimpia egy olyan országban, amelyben alulfinanszírozott az oktatás és az egészségügy, a lakosság jó negyede a hivatalos statisztika szerint is szegény, viszont egy ilyen gigaberuházás a korrupció miatt közpénzek milliárdjainak elszivárgásával fenyeget.
A jelek arra utalnak, hogy az elégedetlenség nagyobb, mint ahogy az a Fidesz dominanciájából következne. De a megosztott baloldal, illetve a Jobbik nem kínál érdemi alternatívát. Ezt igyekszik kihasznáni a Momentum. Európa-barát, de hangsúlyozottan sem nem baloldali, sem nem jobboldali. Viszont szükségesnek tartja a határkerítés fenntartását. A menekültkvótával nem ért egyet, de alávetné magát az EU döntésének. Fekete-Győr azt mondja, megnézheti magát az a kultúra, amelynek félnie kell pár száz menekülttől. A párt az ideológiamentes megközelítéssel főleg a fiatalok körében népszerű. De szeretne sokakat bevonni a képzettek és a bizonytalanok közül is. Mert hogy bizonyítaná a tömegek számára, hogy van értelme politizálni. Koalícióra egyelőre senkivel nem hajlandóak, csakis szakkérdésekben.
Mind a konzervatív, mind a liberális újság honlapja riportfilmben számol be a Momentum által szervezett budapesti tüntetésről, amelyen Fekete-Győr András a korszerű nemzet megteremtését tűzte ki célul. A magyar fővárosban az utóbbi időben egymást követik a megmozdulások, részben a felsőoktatási reform miatt, amely a Bizottság szerint a CEU-t fenyegeti. A kormány jó két éve meghirdette az illiberális államot. Azóta a hatalom megpróbálja sorozatban korlátozni a sajtó-, illetve tanszabadságot. A tudósítás azzal zárul, hogy a hétfő esti demonstráción fiatalok az unió zászlaját lengetik és azt kiáltozzák: Európa!
Aggódnak a cégek Kelet-Európában, mert nincs elég munkaerő. A hiány felfelé nyomja a béreket, viszont azzal fenyeget, hogy lefékezi a növekedést. A négy visegrádi államban mind a kis- és középvállalatok, mint a nagy holdingok számára egyre nehezebb a toborzás, miután az utóbbi hónapokban mindenütt jelentősen csökkent az állástalanok száma. Magyarországon pl. 5,3 %-ra ment vissza. Hogy növeljék a jelentkezési kedvet, a munkáltatók nagy mértékben emelték a fizetéseket, ez Magyarország esetében 20 %-ot jelent. Ez jó a háztartások és a fogyasztás számára is. Segíti egyben a felzárkózást a nyugathoz. Viszont az okok közt ott találni a nagyarányú kivándorlást. Egy tanulmány szerint 1990 óta 20 millióan hagyták el országukat, ami a térség lakosságának 5,5 %-át jelenti. Azon kívül igen rosszul alakul a születések száma. A helyzeten előnyösen változtatna, ha sikerülne több asszonyt bevonni a munka világába. Magyarországon csupán az 59 %-uk dolgozik. Ugyanez vonatkozik az 55 éven felüliekre is. Tanácsos volna azután jobban építeni a kisebbségekre is, ami persze már érinti az oktatást és a szakképzést. Nálunk az összlakosság 7 %-át a romák teszik ki. Ebben a helyzetben Lengyelországban a vállalkozások szívesen alkalmaznak ukránokat.Ám a többiek inkább bezárkóznak. Fontos volna az is ugyanakkor, hogy hazatérésre bírják rá a gazdasági emigránsokat.
