B1 blogcsalád



A világ vezető lapjai Orbánt állítanák meg Brüsszel helyett

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 27.

2017. április 27. - Szelestey

A világ vezető lapjai egyöntetűen úgy látják, hogy eddig és ne tovább! Orbán Viktor túlment minden határon és az EU csak saját magát sodorja veszélybe, ha ezúttal is ráhagyja. Csakhogy az európai kereszténypártok továbbra is kitartanak saját, jól bejáratott megalkuvásuk mellett. A jelek szerint az unión belüli hatalom többet ér a sokat hangoztatott értékeknél.

orban_brusszelben_170426_2.jpg

 

 

Financial Times

financial_times.jpg

A vezércikk sürgeti, hogy Európa mutassa meg az illiberális magyar vezetőnek, hol húzódnak számára a korlátok. Merthogy az orbáni illiberális demokrácia sérti az EU értékeit. Legújabban megszigorította a külföldi egyetemek szabályozását, ám ez kikényszerítheti, hogy a CEU lehúzza a rolót. A tanszabadság elleni támadás beletartozik a hadjáratba az idegen támogatásban részesülő civil csoportok ellen. Az eljárásmód Putyint idézi. Orbán azt hiszi, hogy Soros beleavatkozik a nemzet ügyeibe, amikor NGO-kat és ellenzékieket segít. De igazából arra jó, hogy legyen egy újabb külső ellenség, akin ütni lehet. A politkus évek óta fittyet hány Brüsszelre, miközben leépíti a demokráciát és a jogállamot. Pillanatnyilag pedig a jelek szerint még közvetlenebb támadást indított az unió hazai népszerűségének meggyengítésére. Pedig az ország sokat profitált a tagságból, ám az kötelezettségekkel is jár, beleértve hogy be kell tartani a legmagasabb demokratikus normákat. Viszont Orbán módszeresen aláássa azokat, de idáig igen gyenge volt az EU reakciója.

A Timmermans által belengetett szerződésszegési eljárás nem nagy ügy. Brüsszelnek hatékonyabban kell élnie a rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel. Sokkal éberebbnek kellene lennie akkor is, amikor az uniós pénzek elsikkasztásával kapcsolatos vádakat vizsgálja. Merkel pedig erős jelzést küldhetne oly módon, hogy kezdeményezi a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. A német kereszténydemokraták idáig elutasították ezt a megoldást, féltvén az EPP strasbourgi többségét. Orbán megfeji az unió alapjait, közben pedig halovány válaszra számít az EU-tól, jóllehet leplezetlenül támadja annak értékeit. Ám ez nem maradhat büntetlenül, ha az unió fel akarja tartóztatni őt és az illiberális hullámot Kelet-Európában.                                                      

 

FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

A német konzervatív lap elsőoldalas kommentárja úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor a vörös vonalon mozog. Számára az unió eszköz a saját politikai játszmához, hogy bebiztosítsa és erősítse a hatalmát, de vigyáznia kell, nehogy túlfeszítse a húrt. A kormányfőnek ugyanis szüksége van az EU-ra, a tagságtól függ az ország biztonsága és gazdasági fejlődése. Ezért Orbán pragmatikusan viselkedik, amikor a Tanács ülésein fontos döntések kerülnek napirendre. A külpolitikában azonban a Brüsszel által kölcsönzött súlyt használja ki, amikor a közösség rovására olyanokkal kokettál, mint Putyin. Hogy Moszkva udvarol neki és nem koldusként kezeli, az a magyarok uniós és Nato-tagságával függ össze. A belpolitikában a miniszterelnök ellenségképként alkalmazza az uniót, hogy zárja a Fidesz sorait és mozgósítsa a híveket.

Idáig mindez bevált, mert Orbán jó taktikus. de ügyelnie kell, mert minél tekintélyelvűbb lesz az uralma, annál nehezebben tudja majd leszerelni a szóáradattal Brüsszelt. És minél gyengébbé válik az EU, annál inkább nő a veszély, hogy Orbán a saját létalapját veri szét. Ő ugyanis arra épít, hogy az unió nemigen tud mit kezdeni a jól kiszámított jogsértésekkel. Ám minél inkább forgolódik ide-oda a vörös vonal két oldalán, annál nagyobb gondot jelent a többiek számára. Ezért legfőbb ideje, hogy egyértelműen megmondják neki, ez így nem mehet tovább.

 

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

Az újság úgy véli, hogy az EU ha későn is, de végre rászánta magát a szerződésszegési eljárásra Magyarország ellen, és még nem túl későn. Nem tudni, hogy a fejlemény dühíti-e Orbánt, mert ezúttal alábecsüli az ellenfelet és igencsak nagyszájúnak bizonyult. Ha úgy látja szükségesnek, akkor a híveinek idehaza úgy állítja be, hogy itt csupán a notórius magyar-gyűlölő Soros György és a hálózatának ármánykodásáról van szó. Ami az ő szemében alátámaszthatja, hogy igaza van. Igazából azonban a Bizottság fellépése azt tanúsítja, hogy a politikus minden kapcsolatát elvesztette a valósággal. A konzultációs kérdések durvák, az összeesküvési elméletek nevetségesek. A fideszes EP-képviselők levele arról árulkodik, hogy nem szeretnék, ha az EPP kirakná a pártot. És Magyarországon is erősödnek a hangok még az Orbán-hívek részéről is, hogy a kormányfő ezúttal túl messzire ment. Jó hír továbbá, hogy egyre többen követelik az igazságtalan választási törvény módosítását.

 

Die Zeit

die_zeit.jpg

Orbán Viktornak szüksége van arra, hogy tengelyt akasszon az EU-val, ezért jár szívesen Brüsszelbe. Olyan sok félnivalója nincs is egyébként, mert az unió meglehetősen tehetetlenül szemléli, hogy a politikus miként alakítja át országát. Sok magyar elhiszi, hogy a közösség az új Moszkva, vagyis elnyomó hatalom. Ezért szilárdan odaállnak a kormányfő mögé, aki megvédi őket a külföldi uralomtól. Persze ez képtelenség, de hat. A politikus szilárdan kézben tartja a hatalmat Magyarországon. Brüsszelben pedig vívhatja az oly hasznos választási harcot. Itthon meg mondhatja: látjátok, hogy nekem ugrottak, de milyen hősiesen védekeztem? Az eredmény, hogy még jobban kiépíti az autoriter rendszert. És ezúttal megint csak kiaknázta a lehetőséget a nagyjelenethez. A bírálatot lazán lerázta magáról. Amit mondott, az úgy hangzott, mint kisiklás egy felfuvalkodott vezető részéről, de komolyan gondolta. Nem szét akarja verni az EU-t, más Európát kíván. Az úgy nézne ki, mint a mai Magyarország: az élen az erős ember, mögötte a nép. Jó, hogy az unió védekezik ellene. De a vita feltárta, hogy sok barátja van az Európai Parlamentben, nemcsak a szélsőjobbon. A Néppárt is kitart mellette.

 

New York Times

new_york_times.jpg

Nyomorultul hazug támadást indított Soros György ellen Orbán Viktor, miután az unió bírálta a Lex CEU-t. Nemigen fordul elő, hogy egy kormányfő így menjen neki egy magánembernek, még akkor sem, ha az gazdag és befolyásos. De az üzletember gyakran kerül olyan jobboldali orgánumok célkeresztjébe, mint a Breitbart, amely megveti a befektető által képviselt demokratikus és liberális ügyeket. Támogatói ugyanakkor némi antiszemitizmust is éreznek az ilyen megnyilvánulásokban. Az új magyar jogszabály megfigyelők szerint bezárással fenyegeti a Soros által alapított egyetemet, bár formailag semlegesnek tűnik. Orbán tegnap Brüsszelben azt bizonygatta, hogy hű maradt Európához, magát pedig megpróbálta áldozatnak beállítani.

Christopher Stone, a Nyílt Társadalmak Alapítványok elnöke egyértelműen hamisnak minősítette a miniszterelnök állításait. Kifejtette, hogy az elmúlt 3 évtizedben a befektető és az OSI 400 millió dollárt adott a magyar igazságszolgáltatás, oktatás és emberi jogok támogatására, a segítségből sok százezren jutottak egyről kettőre. Ugyanakkor a Bizottság által indított eljárás egyhamar nemigen hoz eredményt. Alapvetően figyelmeztetés, hogy Magyarország ne sértse meg a tanszabadságot, valamint a szolgáltatások nyújtásának szabadságát. Viszont két szakértő is felhívja a figyelmet a lapban, hogy az eljárás sokat nem árt az Orbán-kabinetnek.

 

Washington Post

washington_post_1.jpg

  1. A Közép-Európai Egyetem üdvözölte, hogy az unió jogi eljárást indít Magyarország ellen, és megerősítve látja ily módon a véleményét, miszerint a jogszabály diszkriminatív és szembe megy az európai értékekkel. Ignatieff rektor reméli, hogy ezek után a kormány rááll a párbeszédre és gyorsan rendezni tudják az ügyet. Brüsszelben Orbán alaptalannak nevezte az aggályokat a felsőoktatás reformja miatt, viszont éles kirohanást intézett Soros ellen. A CEU körüli vita része a kormány szélesebb körű kampányának az üzletemberrel szemben. Viszont a tegnapi vitában Verhofstadt, a liberális frakció vezetője azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy az rászállt a civilekre, megpróbálja elhallgattatni a médiát, most meg egy egyetemet akar bezáratni. A politikus azt kérdezte: mi jön ezek után, könyvégetés?

 

  1. Magyarország és Lengyelország gúnyt űz Európából. Ez a véleménye Judy Dempsey-nek, a Carnegie Europe elemzőjének, aki korábban a Financial Times kelet-európai tudósítója volt. A varsói kormány egyre inkább illiberális hajlamokat árul el, a Fidesz pedig fokozatosan aláássa a demokratikus intézményeket. Mindkét állam összetűzésbe került az EU-val, de ez nem is lehetett volna nagyon másképpen. Mindkét kormány elszántnak tűnik, hogy saját, nacionalista programját és hatalmi politikáját kövesse, még akkor is, ha az ütközik az európai értékekkel. Az unió fél szívvel ugyan, de igyekezett helyre tenni a dolgokat. Egy lengyel elemző azt mondja, Brüsszel sokkal tovább mehetne, de nem fog, mert a többi tag meggátolna minden szankciót. Magyarország esetében pedig még inkább vonakodik a Bizottság. Orbán ügyesen megszilárdította befolyását a média, a gazdaság és a bíróságok fölött. Nem hajlandó menekülteket befogadni és mivel jönnek a választások, most éppen a külföldi támogatást élvező civil szervezeteket próbálja visszafogni.

Legújabb célpontja a CEU, de hogy be akarja azt záratni, az még az Európai Néppárt türelmét is próbára teszi. Az EPP csöndben maradt, amikor Orbán két éve igencsak nekirontott Merkelnek a migránsok befogadása miatt. Egy névtelenséget kérő konzervatív európai képviselő úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormányfő ez ügyben igencsak népszerű a frakción belül, ám jelenleg a hangulat erősen ellene fordul. Az uniónak jogában áll, hogy viszatartsa a támogatást a szerkezeti alapból, ami a magyar GDP 4 %-nak felel meg. Azután Gyarmati István szerint Brüsszel tehetne többet a civilekért is és szintén felszólalhatna a korrupció ellen. Az elemzés azzal zárul, alighanem itt volna az ideje, hogy Juncker és Timmermans odafigyeljen minderre.

 

FT

financial_times.jpg

Kiéleződött a feszültség Magyarország és az unió között, amikor Orbán Viktor meg akarta védeni a Brüsszel-ellenes kampányt. Az önmagát illiberálisnak kikiáltó vezető riadóztatta a hagyományos európai politikusokat, viszont megmutatta, milyen keveset tud tenni az EU, ha a demokratikus normáknak kell érvényt szereznie. A Bizottság négyoldalas kiadványban bizonyította, hogy alaptalanok a magyar állítások. Orbán ezzel szemben visszautasította a vádakat. Elismerte ugyanakkor, hogy a lakosság 70 %-ának szemében népszerű az unió és azt bizonygatta, hogy a kormány megkérdőjelezhetetlenül kitart a szervezet mellett. A bírálók viszont úgy látják, hogy Brüsszel ellen kívánja fordítani a közhangulatot. Hegedűs István elmondta, az Orbán-féle illiberális-populista rendszernek létfeltétele, hogy ellenségei legyenek. És nem szereti az európai főáramlat politikai elitjét, illetve az EU felépítését. De a legújabb nemzeti konzultáció a miniszterelnök európai szövetségeseit is nyugtalanítja, leginkább a Néppártban. A frakcióvezető azonban azt mondta tegnap, hogy csak bízzák rájuk, kizárják-e a Fideszt. Urbán Ágnes médiaszakértő ezzel párhuzamosan arra hívja fel a figyelmet, hogy a sokmilliós PR-hadjárat segít eljuttatni a fő üzeneteket, de egyúttal annak révén rengeteg pénzt kapnak a hatalom számára kedves szerkesztőségek.

 

The Times

the_times_1.jpg

Az újság úgy tudja, hogy a Bizottság ősszel példát akar statuálni Orbán Viktorral, mert egységet szeretne teremteni az ugyancsak nehéznek ígérkező brit kilépés előtt. A testület a CEU miatt eljárás alá vonta Magyarországot és egyben azzal vádolta meg, hogy az hamis állításokat terjesz az EU-ról. Vagyis Brüsszel még jobban szembeszáll a populista magyar kormánnyal. Timmermans ugyanakkor a szabad és egységes Európa gyöngyszemének nevezte a Közép-Európai Egyetemet, amelyet a Fidesz az unió- és migrációbarát liberálizmus ellenséges bástyájának tart. A liberálisok vezetője pedig azt vetette Orbán szemére, hogy az megszegte az összes európai elvet. Majd azt kérdezte tőle, hogy nem volna-e itt az ideje eldönteni, vajon Magyarország továbbra is a szervezet tagja akar-e maradni?

 

Bloomberg

bloomberg.jpg

Jogi eljárást helyezett kilátásba az unió, miután Magyarország lecsapott a Soroshoz kötődő Közép-Európai Egyetemre. Az ügy eljuthat akár a perig is, mivel lehet, hogy a magyar kormány megszegte a szabad piacra vonatkozó rendelkezéseket. Az utóbbi években több, más kérdésben is összecsapott Orbán Viktor, illetve az unió többi tagállama. Közfelháborodást váltott ki, amikor egy fiatal trafikos elárusító meggyilkolása után felvetette, hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést. Tegnap sokan azzal vádoltak a politikust az EP plenáris ülésén, hogy még inkább visszalép a demokratikus normák ügyében. Orbán azonban ezúttal is kitartott saját irányvonala mellett. Ígérte ugyan, hogy párbeszéd formájában enyhíti a feszültséget, ugyanakkor kijelentette, hogy a törvény nem fenyegeti a CEU létét. Ignatieff rektor azonban azt közölte válaszul, hogy igenis az egyetem fennmaradása forog kockán. Meg az sem igaz, hogy a reform a jogokat akarná jobban elosztani a felsőoktatási intézmények között.

A továbbiak az Európai Néppárttól függnek, ám az idáig nem adta jelét, hogy meg akarna szabadulni a Fidesztől. Az Európa Tanács ma tart vitát a Lex CEU-ról. A szervezet előzetesen riasztónak minősítette a magyar fejleményeket.

 

Guardian

guardian.jpg

Orbán offenzívába ment át, miután az unió eljárást kezdett ellene a Soros-féle egyetem miatt. A politikus harcias produkciót mutatott be mind az Európai Parlamentben, mind az ülés utáni sajtótájékoztatón. Szerinte az egész ügy nem a CEU-ról, hanem a migrációról szól. Soros György ugyanakkor ma találkozik Junckerrel, ami a támogatását jelzi Brüsszel részéről.

 

NZZ

neue_zurcher.jpg

Orbán Viktornak egyelőre nincs miért félnie az uniós eljárástól, mert hiába fenegyerek, a kereszténydemokrata barátai mögé állnak. A kormányfő már évek óta orruknál fogva vezeti az EU-partnereket. Többször súrolta már a jogállamiság határait, de azután visszarettent a teljes konfrontációtól, nem utolsósorban a bőséges brüsszeli támogatások miatt. A közösség megint megkísérli korlátok közé szorítani az általa fenyegetett CEU miatt. Orbán ezúttal nem csinált titkot abból, hogy meg akarja nyesegetni Soros befolyását. De az unió jelezte, hogy nem csak az egyetem miatt követi megkülönböztetett figyelemmela budapesti fejleményeket, lásd a menekültekkel szembeni bánásmódot, a civil szervezetek készülő megfegyelmezését és az ‚Állítságok meg Brüsszelt!‘-kampányt. A szerződésszegési procedúra azonban több évig tart, ezért a politikusnak jelenleg nem kell izgulnia. Sőt, belpolitikai okokból még kapóra is jöhet számára az erőpróba. A Bizottságnak egyébként sincsenek hatékony eszközei. Nagyobb nyomást tudna kifejteni rá az Európai Néppárt, de attól sem kell különösebben tartania. A konzervatív frakcióvezető, Weber tegnap óvott attól, hogy Orbánt rémnek kiáltsák ki.

 

Die Presse / Kurier

die_presse.jpg

Az osztrák konzervatívok strasbourgi delegációvezetője támogatja, hogy a Néppárt szabaduljon meg a Fidesztől. Karas örömmel fogadta, hogy a Bizottság nem hagyja annyiban a felsőoktatás reformját. Egyben felszólította saját pártcsaládját, hogy nyisson vitát arról, miként viszonyul Orbán az EU-hoz. Merthogy nem szabad belenyugodni a kettős játékba. Azt pedig újabb botránynak minősítette, hogy a magyar miniszterelnök gratulált a török államfőnek a vitatott népszavazás eredményéhez. Mint mondta, ezzel kiderült, hogy kit is érez igazán magához közelállónak a magyar vezető. Az Európai Parlament szocialista frakciójának osztrák 2, embere úgy értékelte, hogy Orbán mind inkább veszélyt jelent a magyar polgárok számára is. Egyre több fiatal megy külföldre, ily módon azonban a politikus az ország jövőjével szórakozik. Az EP-nek határozottan állást kellene foglalnia, hogy a miniszterelnök ne használhassa szószékként Strasbourgot – tette hozzá Weidenholzer.

 

 

Der Standard

der_standard.jpg

Orbán gonosz módon játszadozik, a Bizottságnak azonban nem szabad elengednie. Jogi és politikai eszközökkel nyomást kell gyakorolnia erre a reakciós provokatőrre. Az új szerződésszegési eljárások csupán a legújabb mozaikkövet jelentik, mármint hogy a rendszerváltás utáni az unió reményteli tagjelöltjéből miként lett a közösség magatartászavaros gyereke. A szomorú átalakulás már 7 éve zajlik. Orbán alighogy megszerezte a kétharmadot, belevágott a tekintélyelvű kísérletbe a másként gondolkodók és az alapjogok ellen. Először a nem-szeretem bírákat, majd a médiát tette hidegre. Amikor a Bizottság sorra figyelmeztette, a politikus többször is engedett, de gyakran csak akkor, amikor a felháborodás hulláma már lecsengett. Alighanem most is így lesz a CEU és a nemzeti konzultáció kapcsán. A kormányfő jelenleg hülyének tetteti magát, de a Brüsszel nem engedheti ki a szorításból.

 

Libération

liberation_1.jpg

Folytatódik a küzdelem a Bizottság és a kelet-európai illiberális demokráciák között. A testület szerződéssszegés miatt újabb frontot nyitott Magyarország ellen, ami pénzbüntetéssel végződhet. Orbán Viktor azonban elment Brüsszelbe, hogy szemtől szembe válaszoljon Timmermans alelnöknek és a képviselőknek, mind a CEU, mind a többi vitás kérdés kapcsán. Csakhogy nemigen tudta meggyőzni a házat. Verhofstadt a liberális csoport vezetője úgy nyilatkozott, hogy ő a kommunizmus modern magyar változatát látja, a protekcionista gazdaságpolitikában, a túlzott nacionalizmusban, a liberálisellenes államban. No, meg Orbán paranoiájában, miután a politikus mindenütt az ország ellenségeit gyanítja. Olyan mintha Sztálin kelt volna újra életre. De a 7-es paragrafus alkalmazása ezúttal sem jön szóba. A miniszterelnök ügyel arra, hogy bent maradhasson a Néppártban, a Tanácsban pedig jó európai diák módjára viselkedik. Így az EU kényes játszmára kényszerül, hogy Orbán maga mondjon le a legvitatottabb lépésekről.

 

New York Times

A lap egyik állandó vendégszerzője úgy gondolja, hogy ha valaki meg akarja tudni, mi folyik Kelet-Európában, miért vonulnak ezrek az utcákra Budapesttől Varsóig, akkor annak meg kell néznie Deák Kristók Oscar-díjas rövidfilmjét, a Mindenkit. Ivan Krasztev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ vezetője szerint ugyanis az Orbán-féle illiberális demokrácia nagyban emlékeztet az alkotásban látható iskolára: négy évenként lehet szavazni, a voksolás szabad, bár nem mindig tisztességes, viszont a kormány dönti el, hogy ki az, aki hallathatja a hangját. Régebben ritkaság volt, hogy valakit újraválasszanak, ma sokkal inkább ez a módi. A kormánypártok a média ellenőrzésére összpontosítanak, hogy megtámasszák hatalmukat, a politikai erőt használják fel a médiabirodalom kiépítésére, éspedig közpénzekből. Amelyik szerkesztőség nem áll be a sorba, az nem kap egy fityinget sem.

A korrupciós vádak veszélyét úgy kerülik el ezek az erők, hogy megszállják az igazságszolgáltatást, a kliens-rendszer ellen küzdő civil szervezeteket pedig a nép ellenségeinek nyilvánítják. Persze, az ilyesfajta demokráciának is megvannak a maga bajai. Az ellenvéleményt csakis az utcán lehet kinyilvánítani. Ezért tiltakoznak hangosan az egész régióban a fiatalok. Budapesten az utóbbi hét év legnagyobb tüntetése zajlott a CEU miatt. A részvevőket semmiféle ideológia nem köti össze, csak frusztráltak és dühösek. Ők tényleg énekelni akarnak, lásd a filmet, de hogy mit, azt nem lehet tudni biztosan. A hatalmon lévő pártok figyelmen kívül hagyhatják a demonstrációkat, mert egyre kevesebb a fiatal és közülük is sokan kivándorolnak. De könnyebb az idősebb nemzedékek félelmére játszani, mint eleget tenni az ifjabb generációk reményeinek. Ám ez a végén a fennálló uralom vereségéhez vezet. A fiatalok megtalálják a módját, hogy énekelhessenek.

 

Reuters

Az ellenzék nemigen tudja kihasználni az Orbán-ellenes hangulatot, mert megosztott és a vidék nem csatlakozik a tiltakozásokhoz. Vagyis a demonstrációk aligha jelentenek komoly veszélyt a hatalom számára a választások előtt. Mindenesetre a CEU ellen született jogszabály összefogta a szélesebb körű elégedetlenséget az illiberális demokráciával szemben. A többnyire fiatal és városlakó részvevők viszont nemigen találták meg a közös hangot az ellenzéki politikusokkal,akik lökdösődnek a jó helyekért és igyekeznek lerázni magukról a hozzánemértés és a korrupció képét. Novák Zoltán a Méltányosság Politkaelemző Központtól úgy gondolja, nem lehet tudni, hogy a tiltakozók meddig lesznek az utcákon, mert a hangulat bizonyosan változni fog. A befektetők ugyanakkor nem számítanak nagy politikai földindulásra, szerintük nincs veszélyben Orbán uralma.

A miniszterelnök sem látszik idegesnek. Ebben segít neki a Fidesz által kreált választási törvény, amely a szakértő, László Robert szerint rövid távon a pártnak dolgozik. Gulyás Márton viszont azt mondja, egyenlő feltételeket kell teremteni. Csakhogy az ellenzék a tiltakozó voksokért harcol, ahelyett, hogy alternatívát kínálna a kormánypárttal szemben, így a megmozdulások gyorsan elhalhatnak. Ha nem fog össze a fél tucat párt, semmi esélyük sincs jövőre.

 

 Hangos sajtószemle: https://soundcloud.com/user-51236798/hangszemle70427

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr4912457879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Punxsutawney Mormota 2017.04.27. 09:48:10

"Orbán azt hiszi, hogy Soros beleavatkozik a nemzet ügyeibe, amikor NGO-kat és ellenzékieket segít."

:D :D :D

Dehogy hiszi! Ha tényleg ezt hinné, akkor a sajátjai küldenék vissza az osztrák elmegyógyintézetbe a Sztrovacseket.

Ez semmi másról nem szól, mint a permanens ellenségkép kreálásról, amely egyben tartja a szekértábort. Ha Soros meghal, akkor majd lesz Bill Gates, Warren Buffett... Vagy éppen a legalább 180 centi magas, szőke, balkezesek.