Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 1. Hangos sajtószemle itt.
A vezércikk szerint a magyar miniszterelnök a Közép-Európai Egyetemmel a szabadság világítótornyát akarja bezáratni. Mint írja, a demokrácia liberális értékei és a tekintélyelvűség sötét erői között a frontvonal gyakran az állami hivataloktól távol húzódik, pl. egyetemi előadótermekben. Példa erre Orbán Viktor, aki azon van, hogy lehúzza a rolót a CEU. Utóbbi horgony, hogy megtanulják a szabadságot olyan országokban, amelyek sokáig szenvedtek a zsarnokságtól. A miniszterelnök, aki azt ígéri, hogy kisöpri a liberális értékeket Magyarországról, súlyos korlátozásokat írna elő az tanintézmény számára, amely a rektor szerint a nyitott gondolatot és határokat támogatja, miközben erősödőben vannak az indulatok, a kirekesztés és a bezárkózás politikai erői. És ez már elegendő, hogy fókuszba kerüljön Orbánnál, a szögesdróttal lezárt határok és az orosz, kínai és török mintájú tekintélyelvűség jobboldali bajnokánál. Az egyetem a törésvonalban van a demokrácia és az illiberális uralom között. Orbán Oroszország és Kína forgatókönyvét veszi alapul, amikor a civil társadalom megfojtásáról van szó. A politikus 89-ben még Soros-ösztöndíjjal tanult Oxfordban. Úgy látszik, hogy elfelejtette a tanulságokat Kelet-Európa kommunista urairól, akiknek a bukását őszintén ünnepelte a nép, miután elege volt az önkényes hatalomgyakorlásból és éhezett az olyasfajta szabadságra, aminek támogatására a CEU létrejött.
NZZ
Orbán Magyarország elitegyetemét veszi célba, de megfigyelők szerint az egész hercehurca Soros ellen irányul. Az ország és a térség egyik legjobb felsőfokú tanintézményéről van szó, ám a rektor szerint most a fennmaradásuk kerül veszélybe. A befektető már jó ideje ősellenségnek számít a kormány szemében, főleg mert a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott civil szervezetek egyre-másra bírálják a hatalom különféle lépéseit. De nacionalista körök támadják Soros Szerbiában, Macedóniában és Romániában is. A régió erős emberei általában őt szokták felelőssé tenni a hatalommal szembeni megnyilvánulásokért, és ezekhez a vádakhoz gyakran antiszemita felhangok társulnak. Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy az üzletember 1989 óta hatalmas pénzeket fektetett Kelet-Európában a demokrácia előmozdításába. A programok hozzájárultak, hogy ellensúly jöjjön létre a nem ritkán korrupt kliensrezsimekkel szemben. Az elitek azonban csak saját magukat okolhatják, amiért a rossz gazdálkodás és hatalmon lévők látványos meggazdagodása járványszerű elégedetlenséget váltott ki a népben.
1. A CEU kapcsán a kommentár a felvilágosodás ellentétének nevezi azt, ami manapság Magyarországon történik. Orbán illiberális nyomulása olyan intézmények ellen irányul, amelyek a tudományt, a józan észt és az intellektualitást állítják szembe a jobboldali populizmussal. A média és a nyilvánosság uniformizálása azonban most már az egyetemeket is elérte. A kormányfő és vazallusai immár azzal sem törődnek, hogy a felsőoktatás szempontjából legalább valamennyire szükséges lépésnek álcázzák a Közép-Európai Egyetem elleni támadást. Túlságosan is egyértelmű ugyanis az indíték, mármint hogy a törvénymódosítást célzottan dolgozták ki, és hogy annak elfogadása az intézmény végét jelentené. De hát a CEU a térség legjobbjai közé tartozik, a nyitottságot és a liberális szellemet jelképezi. Ám épp e két fogalom nem illik bele Orbán Magyarország-képébe. Csakhogy nem holmi csetepatéról van szó az egyetem kapcsán, a harc a nyugati értékekért és a felvilágosodásért folyik.
2. Orbán Viktor a tudomány szabadságának üzent hadat - a sajtó, valamint a civil szervezetek után most már az egyetemek vannak soron – írja elemzésében a bécsi Embertudományi Intézet rektora. Az illiberális demokrácia nem tűr meg semmiféle liberális szellemet, a CEU létezése került veszélybe. Pedig az intézmény igen népszerű Magyarországon, a térségben, sőt az egész világon, csakhogy éppen emiatt szálka a rezsim szemében. Mert az illiberális rendszerben nincs helye a szabad gondolat kozmopolita fészkének. Pl. az Andrássy Egyetemet gondosan kihagyták a törvénymódosításból. A támadást úgy kell tekinteni, hogy az követte az egyetemi autonómia módszeres kiüresítését. Az oktatásra szánt költségek 2006 óta folyamatosan csökkentek. Következésképpen sok iskola kénytelen volt becsukni, a megmaradó intézmények pedig teljes egészében a hatalom jóindulatára vannak rászorulva. Az egyetemeken keletkezett pénzszűke alkalmat adott az államnak a kancellárok kinevezésére, jóllehet itt sokszor olyan régi Fidesz-tagokról van szó, akik semmiféle pénzügyi tapasztalatuk nincsen, viszont széleskörű a jogosítványuk.
A bajokra utal, hogy 2010-14 között negyedével csökkent az egyetemisták száma - a kormány szándékának megfelelően Azok kevesen, akik még tanulhatnak, szíveskedjenek belesimulni Orbán hierarchikus, korporatív rendszerébe, mint a szolgáltató-, illetve kézműipar egyszerű dolgozói. Más lépések is az esélyegyenlőség korlátozását szolgálják. A CEU viszont az ösztöndíjakkal sokak számára kínál lehetőséget. A kormány ezzel szemben az államosításra és a politikai befolyásolásra épít. E célból hozták létre a Közszolgálati Egyetemet, a rezsim jól kistafírozott káderképzőjeként. A szakok indításánál alaposan megnyesték az egyetemek önállóságát. Mindezek az intézkedések megerősítik elhatározásukban azokat a diákokat és tudósokat, akik már elhagyták az országot, hogy ne térjenek vissza. Ám így egyben meg lehet szabadulni a kényelmetlen bírálóktól is. A magyar egyetemek sok szakmai hiányossággal küzdenek, de a hatalom most éppen a CEU-t akarja térdre kényszeríteni, amely messze kiemelkedik a mezőnyből. Nehéz rövidlátóbb politikát elképzelni egy olyan országban, amelynek nincsenek természeti kincsei, csak jeles tudósai. Ha a hatalom ragaszkodik tervéhez, az nacionalista öngól volna, amiért hatalmas árat kell fizetni.
Az Európai Néppárt máltai kongresszusa megmutatta, milyen nehéz egységet demonstrálni, amikor ekkora a távolság Merkel és Orbán álláspontja között. A szervezők ugyan ügyeltek arra, hogy a két felszólalás csak jókora időkülönbséggel hangozzon el, ám tartalmilag ennél jobban aligha térhetett volna el egymástól a két beszéd. A magyar kormányfő felsorolta az EU válságjelenségeit, a kancellár az egységet hangoztatta. Orbán szidta a populistákat – éppen ő! – a német politikus viszont az európai értékek betartására figyelmeztette Magyarországot, valamint a Nyugat-Balkánt. A Fidesz elnöke a terrorizmus trójai falovának minősítette a migrációt, a kereszténydemokraták vezetője ellenben kijelentette, hogy be kellett fogadni a menekülteket. Vagyis Máltán kiderült, hogy a 27-ek nagyon sokféleképpen vélekednek az Európa által követendő útról. Mert pl. amikor Orbán kirohant a muzulmánok ellen, azt biztosan nem mindenki írta volna alá a teremben.
Az EPP sohasem volt különösebben finnyás, ami a tagjait illeti. Így esett azután, hogy a konferencián nem csak a Fidesz több képviselője, hanem Berlusconi is jelen volt. Az EP új, olasz elnöke külön is üdvözölte a pódiumról régi barátját, ezért Merkel biztosan elgondolkodott azon, hogy jobb társaságban is megfordult már. Maga a miniszterelnök-asszony szót emel az európai értékek mellett, oldalvágást intézett Orbán ellen, ennyi volt a beszéde a kétnapos csoportterápián.
Eltüntették Lukács György szobrát a Szent István parkból, ami azt jelzi, hogy Magyarországon zajlik a történelem revíziója, veszélyben van az emlékezet. A filozófus emlékművének eltávolítását a Jobbik indítványára hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés. Lukács a magyar közelmúlt központi és ellentmondásos figurája. De hogy esetét jobban meg lehessen érteni, fel kell idézni, hogy a kormány nem habozott, amikor arról volt szó, hogy helyre kell állítani a Kossuth tér régi képét. Úgy hogy mennie kellett Károlyi Mihály szobrának. Egy csomó magyar értelmiségi úgy tekint ezekre a jelképes gesztusokra, hogy az ország nem hajlandó szembeni nézni a kommunista múlt összetettségével. Farkas Márton, aki Lukács kutatója a Harvardon, úgy gondolja, itt azt lehet tetten érni, hogy az orbáni Magyarország a történelemnek csupán egyetlen olvasatát fogadja el, és veszélyesen beleavatkozik az emlékezetbe. Balász Eszter történész szintén úgy ítéli meg, hogy ez a fajta felfogás fekete-fehérben látja a múltat. Viszont ez a fajta egyszerűsítési törekvés beleilleszkedik az értelmiség-ellenesség szélesebb összefüggésébe, amit időnként színez az antiszemitizmus. Utóbbival egyfolytában trükközik a Jobbik és a Fidesz.
A 176 éve megjelenő amerikai zsidó újság úgy értékeli, hogy Magyarország még nem szabadult meg náci múltjától, Horthy öröksége tovább hat. A hányatott történelmet szinte semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy milyen szobrok vannak a budapesti Szabadság téren, ideértve azt, amely novemberben készül el az orosz megszállás szenvedéseinek megörökítésére. Horthy éppen 70 éve halt meg, és hogy a háború után a szövetségesek nem adták ki a magyar hatóságoknak, az kapóra jön azoknak, akik rehabilitálni igyekeznek. Ezek az erőfeszítések fokozódtak az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutása óta. A kabinet eltűrte, hogy emlékműveket és táblákat állítsanak a tengernagy tiszteletére, a Veritas Intézet pedig mindehhez tudományos homlokzattal szolgál.
De ettől a kormányzó még igen ellentmondásos szereplő marad, ez bizonyosodott be akkor is, amikor kiderült, hogy Gorka Sebestyén a Vitézi rend jelvényét viselte az amerikai elnök beiktatásakor. A debreceni Egyetem egyik tanára azt mondja, a rend sohasem volt nácibarát, hanem radikálisan jobboldali, ultranacionalista, továbbá antiszemita. Mint ahogy Horthy is utálta a zsidókat. De Boross Péter és Szakály Sándor szerint a zsidóság tragédiáját a német megszállás okozta, a kormányzó leállította a deportálásokat, amint 44 júliusában tudomást szerzett azokról. Igazság szerint csak miután a szövetséges államok figyelmeztették, hogy a háború után felelősségre vonhatják a tömegek elhurcolásáért. Vagyis nem a bátorság vezérelte, a saját bőrét akarta menteni.
Magyarország is aközé az öt európai ország közé tartozik, amelyben a fiatalok többsége nem baloldali, sőt szívesen szavaz a szélsőjobbra, illetve a populistákra. A legifjabb választók körében túlreprezentált a Jobbik, amely a Fideszhez hasonlóan nacionalista jelszavakkal igyekszik híveket toborozni. A Republikon felmérése szerint a korosztályból csaknem minden második e két pártra voksol. 45 % bizonytalan. A baloldal támogatottsága elenyésző ebben a korcsoportban. A Fidesz 2015 után egyre radikálisabb lett, hogy megállítsa a népszerűségvesztést – mondja Hunyadi Bulcsú a Political Capitaltől. Vonáék viszont mérsékeltnek igyekeznek mutatkozni – politikai számításból -, hogy növeljék táborukat. Ami a pártot illeti, feltűnő, hogy főként az egyetemisták körében népszerű, jobban áll, mint a fiatal demokraták. Követői főként vidéken élnek, ott nem egyszer csak a Jobbik van jelen a politikai pártok közül. De nézeteit az interneten is terjeszti. Boros Tamás a Policy Solutions-tól úgy látja, hogy fiatalságnál fontos az elittel szembeni beállítottság. Ám az az őrjítő, hogy a kormányban a liberális társadalom ellenségei ülnek, az ország régi vezetést már jó ideje leváltották. De mindig találnak úgy ellenfelet, aki megtestesíti az elitet. A Fidesz pl. az EU és Merkel menekültpolitikája ellen mozgósít, a Jobbik viszont a kormánypárt és a korrupció ellen hív harcra.
A lap tudósítója arra jutott a déli határtérségben tett út során, hogy magyar hatóságok tavaly óta egyre sűrűbben alkalmaznak erőszakot az elfogott határsértőkkel szemben. A brutalitást elítélte az UNHCR, valamint a Human Rights Watch. Az újságírónő szerint a szögesdróttal körülvett tranzitzónák, amelyben mintegy 400 menedékkérőnek van hely, leginkább egy négycsillagos börtönre emlékeztetnek. Pedig a nemzetközi jog értelmében nem lehet bezárni senkit, aki menedékért folyamodik. De Bakondi György szerint ők csak az európai rendszer hiányosságait próbálják kiküszöbölni, nehogy az érintettek idő előtt tovább álljanak. A határ túloldalán menekültek azt mondják, csak a szíreknek és az irakiaknak van esélyük, hogy Magyarország befogadja őket. Akik illegálisan kísérelték meg a bejutást arról számolnak be, hogy a rendőrök megverték őket és kutyákat uszítottak rájuk, majd áttették őket szerb oldalra. Beszámolójukat a sérülések alapján megerősíti a Human Rights Watch szakértője. Az Orvosok Határok Nélkül szakemberei a télen szinte nap mint nap kezelték az ilyen sebesülteket.
De előfordult az is, hogy a mínusz 20 fokos fagyban a magyar hatóságok levettették a ruhát a kézre került migránsokkal, lelocsolták őket vízzel és így kényszerítették őket, hogy induljanak vissza Szerbia felé. Orbán Viktor kategórikusan cáfolja, hogy ilyen incidensek magyar területen történtek volna. Akik túllépték a hatáskörüket, azokat Bakondi szerint el is ítélték, de csak két ilyen eset volt és ez semmi ahhoz képest, hogy sok ezer határőr tisztességesen látja el feladatát. Ugyanakkor a horvát rendőrség néhány hónapja szintén erővel toloncolja vissza Szerbiába az illegálisokat. Senki sem kérhet menedéket. De az egyik civil szervezet képviselője szerint az erőszak arrafelé is kedvelt eszköz a határok védelmében.
