Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 19.
A hangos sajtószemlét itt hallgathatja meg.
Az újság tudósítója azt tapasztalta, hogy félelem söpör végig Szerbiában a magyar határ mentén összezsúfolódott menekültek körében. Mint írja, a Röszkénél sorakozó konténerek betekintést engednek Orbán Viktor legújabb tervébe, mármint hogy őrizetbe vegyék a menedékkérőket, a gyerekeket is.
A táborok, valamint az áram alá helyezendő kerítés miatt hiába tiltakozik az ENSZ és egy sor emberi jogi szervezet,
de hasztalannak bizonyult az Emberi Jogok Bíróságának ítélete is, az sem volt képes rávennni a kormányt, hogy ne tartóztassa le a migránsokat. Összesen 7 ezren várakoznak a túloldalon és a szabadkai gyűjtőközpontban; illetékesek azt mondják, hogy az új törvény sok gondot okoz majd Szerbiának és az ott lévő embereknek. A magyarok napjában csak 10 embert engednek be és akad, aki már egy éve vesztegel. És nem lehet tudni, hogy meddig kell még maradniuk, miközben a családok többsége a háború elől menekült el. Pénzük már nincs, hogy másfelé próbálkozzanak. Ugyanakkor teljesen önkényes alapon dől el, hogy ki léphet be a tranzitövezetbe. Ez pedig csak fokozza a kétségbeesett tömeg bizonytalanságát és zavarát.
A szabadkai létesítmény vezetője azt jósolja, hogy tüntetések és éhségsztrájkok lesznek Szerbiában, ahogy az a minap Békéscsabán is történt. De a tiltakozások várhatóan süket fülekre találnak. Egy felmérés azt állapította meg, hogy a magyarok kevésbé türelmesek, viszont jobban félnek a menekültektől, mint más európaiak, és inkább tehernek tekintik az érkezetteket. Tavaly Magyarország csaknem 30 ezer kérelemből 425-nek adott helyt. A kormány hatalmas pénzeket költött a népszavazás előtti kampányra, amelyet jogvédők idegengyűlölőnek minősítettek. Ráadásul egyre több a jelentés, hogy a magyar határőrök módszeresen megverik az elfogott határsértőket. A Human Rights Watch és a Helsinki Bizottság több ilyen esetet is dokumentált. Viszont a strasbourgi európai bíróság döntése megnyithatja az utat, hogy ezután jogorvoslatot kérjen minden menedékkérő, akit bezárnak.
A lap ezt emeli ki Bakondi György tegnapi sajtótájékoztatójából, hogy Magyarország fellebbezni kíván az Emberi Jogok Bíróságának döntése ellen, amely kártérítést ítélt meg két bangladesinek, miután Magyarország internálta, majd kitoloncolta őket Szerbiába. Orbán Viktor már korábban képtelennek és a felfoghatatlannak minősítette a verdiktet és most a tanácsadó is úgy nyilatkozott, hogy az eljárás teljes mértékben törvényes volt. Merthogy a hatóságok meggyőződtek arról, hogy Szerbia biztonságos harmadik államnak számít. Az idén egyébként több mint 7200-an kísérelték meg illegálisan átlépni a határt. 1134-en terjesztettek elő menedékkérelmet, közülük 54-en kaptak oltalmazotti, illetve menekültstátuszt. A tudósítás hozzáteszi, hogy Magyarország két éve bezárkózik, éppen most épít egy második, szupermodern kerítést. Azon kívül meghatározatlan időre tranzitzónákba akarja zárni a kérelmezőket, ami hatalmas bírálatot váltott ki.
A német szociáldemokratákhoz kapcsolódó Friedrich Ebert-alapítvány szélsőségekkel foglalkozó kutatója arra figyelmeztet, hogy
rosszabbul is elsülhetett volna a holland választás, viszont még egyáltalán nem múlt el a populista veszély.
Ralf Melzer emlékeztet arra, hogy Wilders pártja jobban szerepelt, mint korábban, másrészt az eredmény csak korlátozottan hat ki a francia és a német parlamenti választásokra. Tudvalevő, hogy a jobboldali populistáknak nem kell hatalmon lenniük ahhoz, hogy alapjaiban befolyásolják a politikát. Azon kívül a radikális jobb, a Front Nationaltól a Fideszig nem szünteti be az uszítást. Éppen ellenkezőleg, megpróbál összefogni. Ám a Brexitre és az Európa ellenségei által indított támadásokra a válasz csak a több Európa lehet. Úgy nem lehet megoldani a 21. század gondjait, ha a nemzetállamokat forszírozzák. Az csak még inkább a jobboldali populisták, illetve szélsőségesek kezére játszik, és fokozza a nacionalizmus, illetve konfrontáció veszélyét. A bezárkózás egyébként sem működik ebben a globalizált világban. A földrész számára az a legjobb megoldás, ha elmélyíti az integrációt és visszatalál a közös értékekhez.
Egy demokratikus szociális államban nincs helye annak, hogy a társadalmi viszályokat etnikai alapon közelítsék meg. Származásra való tekintet nélkül támogatni kell a gyengébbeket. A demokrácia része továbbá a sokszínűség és a nyitottság. Ezeknek a liberális értékeknek a védelmében az a legfőbb, hogy nem szabad átengedni a migráció és Európa kérdését a jobboldali populistáknak.
Egy szabad társadalom nem reagálhat a fenyegetésekre a szabadságjogok kollektív korlátozásával.
A populizmussal szemben az a leghatékonyabb, ha szembeállítják vele a sikeres, nyílt társadalom forgatókönyvét, hiszen a populisták nem kínálnak kiutat, ők csak a megosztásból élnek. Ideértve az unió ostorozását, pedig az EU-nak gyakran a tagállamok gáncsoskodása okozza a gondokat. A több Európa persze azt is jelenti, hogy határozottan fel kell lépni az olyan tagok ellen, mint a magyar és a lengyel kormány, amely megsérti az alapelveket.
A Strabag szerint tévedés, hogy a cég neve felmerült az EU csalásügyi hivatalának jelentésében azok között, akikkel kapcsolatban felmerült a visszaélés gyanúja a budapesti 4-es metróvonal építése ügyében. Az osztrák cég most úgy reagált, hogy az OLAF-jelentés vonatkozó része egyfelől több tekintetben sem igazolható, másfelől téves. Pl. összecserélt több vállalatot. De hogy pontosan mit kifogásol a konszern, azt a szóvivő nem akarta elárulni. Mindenesetre a vizsgálatok érintik a szintén osztrák Swietelskyt, sőt az egyik bécsi hetilap úgy tudja, hogy az ügybe a Porr is belekeveredett. Mindhárom vállalkozás esetében arra jutottak az európai szakértők, hogy szabálytalan szerződéseket kötöttek, illetve érdekütközés állt fenn náluk. Azon kívül a Swietelskynél hírek szerint nem kizárt a korrupció sem. A másik oldal viszont arra hivatkozik, hogy a magyar fél nem megfelelően bonyolította le a közbeszerzési eljárást, minden gond azután ebből adódott. Mint emlékezetes, az érintett cégeknek most nagy pénzeket kellene visszafizetniük az uniós támogatásokból.
