Kétharmad újra fizetne vizitdíjat, csak lenne jobb az egészségügy. Még a Fidesz-szavazók többsége is.
Afelől nem nagyon van kétség, a 2008-as, ún. szociális népszavazás volt az utolsó szög az elmúlt nyolc év koporsójába. Ez volt az, amin a népek leszavazták a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Ezek voltak azok a tételek, amiket Gyurcsány kerekperec letagadott a 2006-os miniszterelnök-jelölti vitában, amivel fel is törölte Orbánnal a padlót.
(És máig erre épül az önmítosza: az Ember, Aki Legyőzte Orbánt. Azt már nem teszi hozzá, hogy finoman szólva se bontotta ki az igazság minden részletét. Igaz, nem a vizitdíjat tagadta le például, hanem a receptfelírási díjat. És bevezették a receptfelírási díjat? Nem vezették be. Na ugye.)
A jelentős többség azonban leszavazta az egészségügyi copaymentet, ami után már egészen biztosan lehetett tudni, hogy 2010-től a Fidesz következhet. Vergődött még utána Gyurcsány egy évig, MSZP-SZDSZ meg kettőig, de azzal csak azt érték el, hogy Orbánnak kétharmada lett, és talán több évtizedre is bebetonozhatta hatalmát.
Az egész dolog a vizitdíjon múlott: az elhazudásán, megtámadásán és a leszavazásán.
Mert hát ki szeret többet fizetni azért, amit addig olcsóbban kapott?
Most kiderült, hogy egészen sokan. Minden mért csoportban többségben vannak azok, akik
inkább fizetnének az orvosi vizsgálatért, csak javulna az egészségügy színvonala.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírekben közölt felmérése szerint
- 66%-ról 70%-ra nőtt azoknak a száma, akik elégedetlenek az egészségügyben tapasztalt állapotokkal,
- 66% szerint az utóbbi években még tovább romlott a magyarországi egészségügy színvonala,
- 4 százalékponttal, 56%-ra nőtt azoknak a száma, akik szerint elsősorban a kormány a felelős a kialakult állapotokért.
Külön érdekes, hogy a Fidesz-szavazók bő egyharmada (35%) szerint is a kormány a felelős. Másik harmada (28%) viszont nem tudott okot megnevezni. Mert az egészségügy csak úgy pusztul, szinte magától, ok nélkül.
Tovább érdekesség, hogy a népesség több mint fele fizetett hálapénzt az elmúlt években azért, hogy jó helyre kerüljön a várólistán. Ám amíg a jobbikosoknál ez 65%, az MSZP-seknél csak 23%.
És a legmeglepőbb:
A válaszadók kétharmada (63 százalék) akár vizitdíjat is hajlandó lenne fizetni, ha a befolyó pénzt az állam az egészségügy fejlesztésére fordítaná. Ebben a kérdésben teljes egyetértés mutatkozik minden vizsgált társadalmi csoportban, és mindenhol hajlandó lenne fizetni a többség.
Leginkább az MSZP szavazók (78 százalék), és a diplomások (68 százalék), míg legkevésbé a Fidesz szavazók (56 százalék) és a 8 általános végzettségűek (57 százalék).
Tulajdonképpen ez nem is kellene, hogy annyira meglepő legyen, hiszen a Publicus már két évvel ezelőtt is ezt mérte. Ám ez csak azt jelzi, hogy 2015-17-ben közel állandó (vagy folyamatosan romló) az emberek véleménye az egészségügyről, viszont radikálisan eltér az évtizeddel korábbi állapotoktól.
Akkor a négymillió megjelent szavazó 80% fölötti többséggel mondott nemet a vizitdíjra: 3,3 millióan ellenezték és csak 700 ezren támogatták.
Láthatóan megbánták már ezt a döntésüket.
- Az egészségügy állapota nem lett jobb.(Mitől is lett volna?)
- Ennek ellenére fizetni most is kell. (Csak most zsebbe, és hálapénznek nevezik.)
- Cserébe épült egy csomó stadion, meg egy remek kolostor a Várban Orbánnak panorámás erkéllyel.
Az a különös helyzet állt elő, hogy mivel az egyértelmű többség támogatja, esetleg érdemes volna
az ellenzéknek a vizitdíj bevezetésével kampányolni.
De nem elhallgatni, sőt, letagadni, mint 2006-ban Gyurcsány.
Bár persze a kormány propagandaminisztériuma is ezeket adatokat látja. Könnyen előállhatnak ők is ezzel kampánnyal. Amiben majd azt állítják, hogy ők mindig is az egészségügy rendbetétele, meg a vizitdíj mellett voltak, már eddig is próbálták volna bevezetni, de az ellenzék ugyanúgy nem engedte, mint az olimpiai pályázatot.
