A konzervatív német lap úgy ítéli meg, hogy Hollandiában látványos győzelmet aratott a radikálisan liberális kormányfő, az ország megállította a jobboldali pártok győzedelmes nyomulását. Rutte bizonyította a védekezésre képes demokrácia erejét. A hollandoknál 10 éve nem járultak ennyien az urnákhoz. Lefékezték a jobboldali populizmust, amely pedig a britek kilépése és Trump óta feltartóztathatatlannak tűnt a nyugati világban. A gátak kitartottak, az iszlámellenes Wilders ugyan több voksot kapott, mint legutóbb, de messze elmaradt a közvélemény kutatások által jelzett értékektől. 87 % nem rá szavazott. A 7 éve hatalmon lévő Rutte hatalmas fölénnyel előzte meg riválisát. Bevált a stratégiája, mármint hogy vállalta az ellenfél által forszírozott témákat, de az integráció és a menekültek ügyében nem engedett. Isteni ajándék volt számára eközben a Törökországgal kirobbant vita, amelyben keményen, de államférfi módjára viselkedett. Wilder ugyanakkor sokak számára már túl radikális lett.
Rutte most azzal a nehéz feladattal néz szembe, hogy négy vagy öt pártból koalíciót kell létrehoznia. Egyébiránt a mandátumok számát tekintve felzárkóztak Wildershez a kereszténydemokraták, valamint a baloldali liberálisok. A végeredmény mindenesetre reményt nyújt Európában a politikai középnek. Maga a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy most csak a negyeddöntő zajlott. Az elődöntő áprilisban, Franciaországban lesz, majd az ősszel Németországban következik a finálé. A hollandok erős jelzést küldtek. Igazolták, hogy esetükben egy élesen vitatkozó, de kifogástalanul működő demokráciáról van szó.
New York Times/Washington Post/ABC News/AP
Ellenzéki tüntetők sípokkal és kürtökkel igyekeztek tönkretenni Orbán Viktor ünnepi beszédét, amelyet ily módon csak nehezen lehetett érteni egyes helyeken a tömegben. Juhász Péter úgy nyilatkozott, hogy jobb híján választották ezt a megoldást, mert a politikus teljesen elzárkózik a nyilvánosságtól, nem hajlandó kiállni vitára az ellenzék képviselőivel. Másként tehát nem lehet véleményt nyilvánítani vele szemben. Egyébként a Múzeumnál is csak különleges meghívóval lehetett a közelébe jutni. Maga a miniszterelnök ezúttal is az uniós bürokráciát és a nemzetközi pénzügyi hatalmakat vette célba, mondván, hogy azokat nem érdekli az ország sorsa, továbbá meg kell akadályozni a migránsok beözönlését.
Egyesülésre hívta fel az európai nacionalista erőket a jobboldali-populista magyar miniszterelnök. A beszámoló rámutat, hogy Orbán alatt Magyarország összeakaszkodott az uniós és nemzetközi partnerekkel jó pár gazdasági és demokratikus ügyben, legutóbb a migráció kapcsán, mert szerinte az fenyegetést jelent a földrész társadalmi-gazdasági összetétele ellen. Ezúttal azt hangoztatta, hogy az egész világon nő az elégedetlenség, mert a globális tőke és a nemzetközi bürokrácia kihívást intézett a nemzeti szuverenitás ellen. Azt is aláhúzta, hogy a kormányzásnak nálunk nacionalista kézben kell maradnia. Az ellendemonstrációt Juhász Péter úgy értékelte, hogy a magyar emberek lefütyülték Orbánt a pályáról.
A lap két ellenforradalmárként mutatja be Orbánt és Kaczynskit, de mindjárt az elején kiemeli, hogy a lengyel vezető csalódott magyar szövetségesében, mivel az nem állt mellé a múlt heti EU-csúcson Tusk újraválasztásának meghiúsítására. Pedig a magyar kormányfő számára az elszigetelődés végét jelentette Európában, amikor két éve hozzá hasonlóan nemzeti és konzervatív beállítottságú „hazafiak” jutottak hatalomra a sokkal nagyobb Lengyelországban. De Varsónak is szüksége van a miniszterelnökre, nehogy az unió szankciókat tudjon elrendelni a lengyelek ellen. Orbán sietett is megígérni, hogy szükség esetén vétóz. Viszont Oroszország eltérő megítélése idáig nem terhelte meg a fegyverbarátságot. Ugyanakkor önmagához képest Kaczynski még kesztyűs kézzel bánt Orbánnal Tusk miatt, olyannyira, hogy szerinte a magyarok csak a nagy német nyomás miatt voksoltak az Európai Tanács elnökére.
Teljesen egyedülálló, hogy Orbán bevallotta: eredetileg egészen mást ígért a varsói partnereknek, csak hát az Európai Néppárt közbeszólt. Ehhez persze tudni kell, hogy az EPP mindig megvédte Magyarországot, ha az EU a jogállamiság megsértése miatt konkrét intézkedéseket akart hozni. Mráz Ágoston Sámuel a kormány közeli Nézőpont Intézettől elismeri, hogy hatalompolitikailag hasznos a Fidesz számára a tagság a konzervatívok soraiban. A szakértő hozzáteszi, hogy Orbán jól kijön Tuskkal. A miniszterelnök azt is elárulta, hogy már napokkal korábban tájékoztatta döntéséről a lengyeleket, sőt igyekezett rávenni őket, hogy adják fel a kilátástalan harcot. A próbálkozás hasztalannak bizonyult, viszont Magyarország továbbra is kész, hogy elhárítsa az igazságtalan támadásokat Varsó ellen. A két fél most a kármentésen dolgozik, de azért az epizód megmutatta, hogy ha úgy hozza a sors, szövetség ide vagy oda, érvényesülnek az eltérő érdekek. A következő próba az oroszellenes megtorló lépések jövője lehet.
Egységre szólította fel Európa populistáit Orbán Viktor a brüsszeli bürokraták, a liberális világsajtó és a kielégíthetetlen nemzetközi tőkések Szentségtelen Szövetsége ellen. Mint mondta, meg kell őrizni az államok függetlenségét és szuverenitását, beleértve, hogy megálljt kell parancsolni az EU-nak, meg kell védeni a határokat, a tömeges áttelepítéseket pedig meg kell akadályozni. Azaz Európa mélyreható, de békés átalakítására van szükség – hangsúlyozta a választásokra készülő politikus. A holland és a francia választásokra célozva úgy értékelte, hogy ismét a lázadás szele fúj a földrészen. A beszámoló megjegyzi, hogy Orbán már jó párszor vitába keveredett az unióval, a bírálók szemében pedig elnyomja a szabadságot. Tegnap is több százan füttyszóval tiltakoztak ellene.
Südddeutsche Zeitung
Orbán Viktor szorosabb ellenőrzés alá akarja vonni a civil szervezeteket, ám azok úgy érzik, hogy igazságtalanul állítják őket a pellengérre és attól tartanak, hogy a kormány az elhallgattatásukra játszik. Hírek szerint most már villámgyorsan elkészül a törvényjavaslat, amely Sorost veszi célba, de a Magyarországon élő külföldiek körében egyre nagyobb az idegesség amiatt, hogy mit tervez a miniszterelnök. A menedékjogot már megszigorították, a következő lépés nyilvánvalóan a „külföldről irányított csoportok politikai befolyása” ellen irányul. A hatalom már eddig is agresszív kampányt folytatott főleg nagy NGO-k ellen, köztük akadnak olyanok, amelyeket támogat az emberbarát Soros György. Orbán meg is hirdette, hogy az idén kiszorítják Európából az üzletember által megtestesített csoportokat. Úgy hogy utóbbi már attól tart, a kedvezményezettek és a munkatársak sorsa forog kockán.
A Közép-Európai Egyetem a józan észt és a párbeszédet hirdeti, elutasítja a türelmetlenséget és az erőszakot, miközben a világ tele van gyűlölettel, az pedig félelemhez vezet. Az Orbán-kormány a Norvég alapok ügyében vesztett, utána adóhivatali vizsgálat indult majdnem 60 civil szervezetnél. Az egyik érintett, a Roma Sajtóügynökség képviselője azzal magyarázza az eljárást, hogy a hatalomnak ellenségképre van szüksége. Úgy állítják be őket, hogy hazaárulók, akik idegenek pénzéből élnek. A magyaroknak azt kell hinniük, hogy a szóban forgó szervezetek egy világösszeesküvés részesei. Kapronczay Stefánia a TASZ-tól azt emeli ki, hogy a kormány a jelek szerint elfelejtette: el kell viselnie az eltérő véleményeket. Goran Buldioski a Nyílt Társadalom Alapítványok európai igazgatója azt mondja, 30 éve vannak jelen Magyarországon, végigkísérték a rendszerváltást. Hogy kiket támogatnak, az rajta van a honlapjukon. Ezért a szakember meg van győződve arról, hogy itt nem az átláthatóság a kérdés, éppen ellenkezőleg a ködösítés a cél. Hogy lejárassák a civil társadalom szereplőit. Megemlíti azt is, hogy egykor Orbán Viktor is Soros-ösztöndíjat kapott. Meg hogy egy csomó NGO annak idején segítette az ellenzékben a Fideszt a korrupt, szocialista kormánnyal szemben. Azon felül a kormányfő által hangoztatott vád, miszerint Soros Európa szétverése érdekében szorgalmazza a migrációt, nem csak hogy képtelenség, hanem a lényegről próbálja meg elterelni a figyelmet. Hogy ti. a kritikus hangokat kívánják elnémítani.
FT
Egy neves bolgár elemző szerint az unió visszatér a jövőhöz a Balkánon, ahol az oroszok és a törökök közös erővel próbálják mérsékelni a szervezet befolyását. Ivan Krasztev, a szófiai Liberális Tanulmányok Központjának vezetője úgy látja, hogy a térségben kérdőjeleződik meg a legdrámaibb módon a hidegháború után kialakult rend. Moszkva és Ankara aktívan meglovagolja az etnikai és vallási feszültségeket. A két ország politikája, gazdasága és titkosszolgálata minden államban jelen van, beleértve Bulgáriát és Görögországot is. Ráadásul a szerbeknél, törököknél, bolgároknál és a görögöknél a többség igencsak rokonszenvezik az oroszokkal.
A Balkánon a gazdaságokra a stagnálás, a magas munkanélküliség jellemző, olyan illiberális rendszerekkel, amelyek vezetői előbb fordítanának hátat Európának, semmint hogy megválnának a hatalomtól. Robbanásveszélyes szintet ért el a reményvesztettség, a borúlátás. És az EU már nem támaszkodhat Washingtonra a helyi béke és stabilitás ügyében. Épp ezért a Kreml várhatóan itt igyekszik majd bizonyítani a Nato sebezhetőségét, nem pedig a Baltikumban. Ugyanígy előreláthatólag Erdogan is itt leckézteti majd meg az európaiakat. Ezt a veszélyt az unió nem tudja belépési ígéretekkel vagy egy kicsit több pénzzel ellensúlyozni. Rá kell jönnie, hogy fontos kérdésként kell kezelnie a régiót, úgy kell tekintenie az ott zajló harcot, hogy Európa a tét. Ha nem így cselekszik, akkor hamar elveszti a befolyását.
Az utolsó 100 komment: