Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 6.
Magyarországon orbanizálódnak a bankok, a jobboldali-populista miniszterelnök egyre inkább kiterjeszti befolyását a pénzügyi ágazatra, a szektor több mint fele már hazai (kormányzati) kézben van. A Fidesz-kormány által meghirdetett „Magyarország mindenekelőtt” itt jelentkezik leginkább. Az erőfeszítések már három éve zajlanak,
Orbán Viktor a lehető legmélyebben meg van győződve történelmi küldetéséről.
Úgy gondolja, hogy ha a pénzintézetek magyar ellenőrzés alatt állnak, akkor a legközelebbi válság esetén jobban meg lehet akadályozni a tőkekivonást. De az államosítás része az átfogó gazdaságpolitikának. A Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján a kormányfő kijelentette, hogy csakis a nemzeti érdekekre van tekintettel.
Viszont a hazai túlsúly gondot jelent a külföldi vetélytársaknak, mivel torzítja a versenyt. A Raiffeisenbank fő elemzője kifejtette, hogy az osztrák bankok ismét kedvező tőkehelyzetbe kerültek Magyarországon, csak éppen meg kell nézniük, hogy mibe vágnak bele, mivel jelentős piaci szegmenseket a magyarok uralnak, és ez befolyásolhatja a körülményeket. Viszont egy csomó cég, illetve tehetős magánember szívesebben megy a nyugati bankokhoz, mert nem tudják, miként reagálna a pénzügypolitika, ha netán újabb válság robbanna ki. Ugyanakkor a piac abból indul ki, hogy további jelentős államosításra már nem kell számítani az ágazatban. Treichl, az Erste elnök-vezérigazgatója úgy értékeli, hogy Magyarországon javult az üzleti klíma. Visszatér a bizalom, bővül a hitelállomány. A bankvezér mellesleg nem tart attól, hogy Orbán bele akarna szólni az Erste üzleti ügyeibe. A külföldi reményeket erősíti, hogy Magyarország szilárd növekedést tud felmutatni.
A kommentár úgy látja, hogy Trump és Kaczynski zavarodott lelke szerencsére gátolja politikájuk megvalósítását, ám ez nem mondható el Orbánról vagy Putyinról. A szerző óvakodik attól, hogy távdiagnózist állítson fel, mégis úgy látja, hogy
az elnök első 45 napját kizárólag pszichopatológiai jelenségként lehet értelmezni,
és előreláthatólag ugyanez vonatkozik mandátumának hátralévő részére is. Igaz, nagyon kedvező hatást váltott ki a Kongresszusban elmondott beszéde, de azt gyorsan elsöpörte, amikor kiderült, hogy igazságügyi minisztere titokban kapcsolatot tartott fenn az oroszokkal. Első dühében gyorsan nekirohant Obamának, de a lehallgatási vád csak tovább rombolja a saját hitelességét. Szóval úgy áll, hogy személyiségénél fogva Trump nem cselekvőképes. A republikánusokkal kötött fauszti megállapodás pedig azzal fenyeget, hogy az egész pártot a mélybe rántja.
De ez a fajta magatartásminta nem egyedülálló: Kaczynski épp most lőtt egy hatalmas öngólt, mivel nem támogatja Tusk újraválasztását. Ám azt aligha tudja megakadályozni, így a lengyel kormány még inkább elszigetelődik. A teljesen ésszerűtlen viselkedés egyetlen magyarázata, hogy a PiS elnöke gyűlöli az Európai Tanács vezetőjét. Erdogan amúgy ugyanilyen paranoiát tanúsít Gülennel szemben. Ezzel szemben a hatalom olyan technokratái, mint Orbán és Putyin következetesen és gyakran brutálisan törnek a célra, és nem hagyják, hogy ebben befolyásolja őket saját pszichés zavaruk. Az viszont megnyugtató, hogy Trumpból hiányzik az orosz elnök éleslátása, már persze ha az amerikai államapparátus el tudja érni, hogy csakis twitter-üzenetekkel lőjön önmagára.
New York Times/Washington Post/ABC News/AP
Elemzők szerint
a párttá alakuló Momentumnak van esélye a sikerre,
ellentétben azokkal az Orbán-ellenes szervezetekkel, amelyek az elmúlt években próbálták megvetni a lábukat a politikában. Boros Tamás a Policy Solutions-tól abban látja a legfőbb különbséget, hogy az olimpiai aláírásgyűjtő akció kezdeményezői nem akarnak úgy tenni, mintha nem lennének politikusok, és ez a hitelesség szempontjából sokat számít az indulásnál. Szintén a javukra szól, hogy meg tudták kontrázni az olimpiai pályázatot, mert a magyarok értékelik, ha valaki elér valamit és nem csupán sajtóértekezleteket tart. Az ugyan nem valószínű, hogy a Momentum nagyon megosztaná a Fidesz táborát, de Boros szerint nemzedékváltást hozhat, hiszen képes lehet új szavazókat bevonni, és emiatt eltolódhatnak az arányok a politika két oldalán.
Túl akar lépni a pártok közötti megosztottságon a Momentum, amely rákényszerítette Orbán Viktort, hogy vonja vissza Magyarország 2024-es olimpiai pályázatát. A most formálódó párt úgy ítéli meg, hogy a jobb- és a baloldal csak az országot szétszabdaló ellentétek elmélyítésére képes. Jelenleg még nincs kimerítő programja, ezért azt hirdette meg, hogy jobb együttműködésre törekszik a többi uniós tagállammal, amelyekkel Orbán Viktor rendszeresen szkanderezik a migráció ügyében. A Momentum ellenzi a miniszterelnök túlzott közelségét Oroszországhoz, de nem csatlakozik a baloldali ellenzékhez sem, amely nemigen képes alternatív politikát felmutatni. Ugyanakkor az olimpia kudarca a jelek szerint nem ártott meg a Fidesz népszerűségének. Ám Orosz Anna úgy nyilatkozott, hogy sok ember lehetetlennek tartja a váltást 2018-ban, de
korábban az is képtelenségnek tűnt, hogy össze tudnak gyűjteni több mint 100 ezer aláírást.
A szélsőséges Jobbik igyekszik lágyítani a róla kialakult képen. Vona Gábor korábban bőven megtűzdelte a beszédeit olyan, provokatív és indokolatlan sértésekkel, mint cigánybűnözés, melegek és izraeli megszállók, ám az utóbbi időben azon van, hogy átvigye pártját a hagyományos, nemzeti szubkultúrából a politika fő áramába. Hiszen jönnek a választások és egyre többen latolgatják, hogy a Jobbik beléphet az Orbán megbuktatását célzó szövetségbe. Más, hasonló erők is próbálnak mérsékelt benyomást kelteni, lásd Le Pen Front National-ját, amely tőkét kovácsol az erősödő populizmusból és oly módon is fokozni igyekszik vonzerejét, hogy elhagyja az antiszemita megnyilvánulásokat. Vona maga azt mondja, ha ők hagyományosnak tűnnek, akkor ez azért van, mert a politikai közép eltolódott jobb felé. Pl. a Fidesz a migráció ügyében igencsak hasonló álláspontot képvisel, mint ők. Azt azonban elismeri az elnök, hogy tovább kell javítani az image-en, ha kormányra szeretnének lépni.
Az tény, hogy a párt jelentős hatást gyakorol a riválisokra.
Orbán Viktor a Jobbik korábbi időszakát idézte, amikor a minap etnikai homogenitásról beszélt.
Vona úgy látja, hogy a többiek lekoppintják a politikájukat. Mindenesetre baloldali értelmiségiek, mint Heller Ágnes már lehetségesnek tartják a taktikai szövetséget a párt és a liberális oldal között, hogy megtörjék a Fidesz szorítását. Hiszen csak a számok alapján lehetséges, hogy egymással összefogva megbuktassák a kormánypártot. Elemzők azonban nem gondolják, hogy egyhamar létrejöhet egy ilyen szövetség, amely várhatóan megerősítené Vonáék pozícióit az ellenzék élén. Viszont az nem változott a pártnál, hogy be akarja tiltatni a meleg büszkeség felvonulását, és hogy rendszeresen kirohan a romák ellen. És megmaradt az erős oroszbarátság is. Vona ugyanakkor kijelentette, hogy vannak, akik elutasítanak minden változást, ő azonban a politikai pályafutását tette rá az átalakulásra.
A magyar kormány azt akarja, hogy az unió pontosan szabja meg az élelmiszerek minőségét, ahogyan azt tette a szolgáltatásoknál. Ezt Kovács Zoltán közölte az újsággal, hozzátéve, hogy az autóknál teljesen mindegy, hol veszi őket az ember, Magyarországon, vagy mondjuk, Németországban. Akkor pedig miért ne lehetne ugyanezt elérni az élelemnél is?
A szóvivő szerint elképzelhető, hogy a gyártók az összetevőkön akarnak takarékoskodni,
mert nagyobb nyereséget kívánnak elérni a térségben. Az összefoglaló, amelynek címe: „Moslék a kelet-európaiaknak?”, megemlíti, hogy az új, keleti tagok gyakran úgy érzik, a Bizottság, illetve a nyugat félreérti, kirekeszti, kiskorúsítja őket. Igaz volt ez már a menekültkérdésre, és ugyanezt tapasztalni most az élelmiszereknél is. A V4-ek fel vannak háborodva, annál is inkább, mivel a legújabb szlovák vizsgálat 22 termék közül 10-nél terméknél mutatta ki, hogy ugyanazon a néven gyengébb minőség kerül a szlovák boltokba, mint Ausztriában. Az ügy ma kerül terítékre Brüsszelben. Az érintett cégek közül többen úgy látják, hogy itt politikai rágalomhadjáratról van szó.
A lap úgy tálalja, hogy az élelmiszerekből immár politika lett,
a visegrádi csoport módosíttatni akarja az uniós szabályozást, ám ennek csekély az esélye.
Mindenesetre a vizsgálatok megerősítették, hogy egyes esetekben más és más a recept a Nutellánál, a Coca Colánál vagy éppen a halrudaknál. Az ügy gondot okozhat az EU-nak és az európai konszerneknek, miután a kelet-európaiak úgy érzik, hogy a nagy élelmiszercégek diszkriminálják őket. Márpedig ez kényes kérdés a konszernek számára. Jogilag viszont úgy áll, hogy amíg a csomagoláson pontosan feltüntetik az alkotóelemeket, addig a közösségi normák alapján nem lehet kifogásolni az eltérő minőséget.
