B1 blogcsalád



Szelestey Lajos nemzetközi lapszemléje, 2017. február 19.

2017. február 19. - Szelestey

Putyin igyekszik alternatívát kínálni a liberális világrenddel szemben: a nacionalizmus erőteljes változatát.Trump beiktatása után Budapestet választotta úti célpontnak, miután barátja, Orbán Viktor megígérte, hogy illiberális demokráciát csinál országából, nagyrészt az orosz modell alapján.

trump_nato_otan.PNG

 

Time

time_1.jpg

 

Miközben Moszkva nyomul, az USA szövetségesei aggódva tekintenek Trumpra, hogy magyarázza meg azokat a kétértelmű mondatokat a szövetséggel kapcsolatban, amiket még  akampány alatt tett.

A Time cikke az Európáért vívott harc új fejezetének bizonyítékát látja abban, hogy Oroszország puccsal igyekezett meghiúsítani Montenegro csatlakozását a NATO-hoz,vagyis. Putyin próbálja újjáépíteni a birodalmat.

Ennek érdekében destabilizálni akarja a kormányokat egy sor kelet-európai országban, illetve szövetségre kíván lépni a nacionalista, unióellenes erőkkel a franciáknál, németeknél, magyaroknál és másutt. Az új amerikai vezetés viszont azon tanakodik: megkösse-e a nagy megállapodást a Kremllel, vagyis engedje meg, hogy Kelet-Európa ismét orosz érdekövezet legyen, cserében viszont

  • megkaphatná Putyin támogatását az Iszlám Állam elleni harchoz,
  • dolgozhatnának a nukleáris robbanófejek számának csökkentésén,
  • azon kívül az orosz fél közreműködhetne Kína féken tartásában.

A védelmi és külügyminiszter ezt egyértelműen ellutasítja és támogatja őket az egész külügyi apparátus, mert a nemzetközi szövetségeket a stabilitás biztosítékának tekinti a világban. Ugyanakkor erősen kérdéses, mit nyerne az USA a megállapodással.

Putyin igyekszik alternatívát kínálni a liberális világrenddel szemben: a nacionalizmus erőteljes változatát.

Trump beiktatása után Budapestet választotta úti célpontnak, miután barátja, Orbán Viktor megígérte, hogy illiberális demokráciát csinál országából, nagyrészt az orosz modell alapján.

De vannak hívei az orosz államfőnek a földrész nyugati felén is, így Le Pen Franciaországban, az AfD a németeknél.

A kérdés, hogy Trump be akar-e szállni ebbe a parádéba. Egy fehér házi illetékes szerint az elnök kész nagy léptékű engedményekre. Úgy tudni ugyanakkor, hogy nem kérik ki a titkosszolgálatok véleményét az ügyben, miközben az elnök rögtönöz. A Bannon vezette új Stratégiai Kezdeményezés Csoport önállósította magát, bár látja a Putyin oldaláról jelentkező veszélyeket. Ám Trump maga még nem döntött a hogyan továbbról. De nagy ellenállásra kell felkészülnie saját pártja részéről is az esetleges oroszbarátság miatt, a kormányzat pedig megosztott. Viszont az elnök hírek szerint nem vesz tudomást arról, hogy Moszkva másutt is igyekszik beleavatkozni a belügyekbe és ez riasztó a sok millió európai számára.

 

Neue Züricher Zeitung

neue_zurcher.jpg

A lap szerint tévedés azt gondolni, hogy a Balkán épp olyan lőporoshordó, mint egykor volt. A térség sokkal inkább a viharos világpolitika játékszere lett, a veszély kívülről fenyegeti.

A belső stabilitást azonban nem szabad összekeverni a jogállammal, a demokráciával és a jóléttel.

Errefelé az orosz irányított demokrácia egy sajátos válfaja fejlődik ki: vagyis választott vezetők átveszik az államot és annak intézményeit, és azokat kliensrendszerben működtetik. Ám míg belül önkényesen alakítják a dolgokat, addig kifelé arra törekszenek, hogy kiszámíthatóak maradjanak. Ennek iskolapéldája a szerb miniszterelnök, aki folyamatos választási kampánynak tekinti a politikát és kénye-kedve szerint vetít ellenségeket a falra. Viszont a regionális politikában megbízható partnernek bizonyul, amin belül a legfontosabb, hogy a nyugat kívánságának megfelelően lezárja a Balkánt.

De a térség más államaiban is gyökeret vert az illiberális demokrácia sajátságos és stabil változata, amihez Orbán Viktor szolgáltatta a példát. Emiatt sok, jól képzett fiatal szedi a sátorfáját és kivándorol, ahelyett, hogy harcolna a változásokért. Ily módon rengeteg hasznos embert veszít a civil társadalom és a gazdaság. Ám ezzel együtt nő a destabilizálódás veszélye, annál is inkább, mivel Berlin és Budapest gyakran egymással szöges ellentétben álló követeléseket támaszt. Nemcsak a migrációt, hanem pl. a civil szervezeteket illetően is.

Németország továbbra is az NGO-k támaszaként tekint a Soros-alapítványra, Orbán ellenben felforgató csoportnak tartja, amelyet meg kell regulázni. És akkor még ott van Oroszország is, amely igyekszik megakadályozni Montenegro Nato-felvételét, meg a Trump körüli sok bizonytalanság. Mindez visszahat a térségre, ahol egyelőre távolinak tűnik az uniós tagság, így viszont fokozódhat a Nagy-Albánia, Nagy-Szerbia veszélye. Egy pár komikus már jó 25 éve úgy ábrázolta a helyzetet, hogy az európaiak egymásnak esnek, a délszlávok viszont falat építenek, hogy megvédjék magukat. Mármint, hogy ezek a bolondok nehogy benyomuljanak és új viszályt gerjesszenek.

Der Standard

der_standard.jpg

A Bizottság alelnöke ismét a szavazati jog felfüggesztésével fenyegette meg Lengyelországot, ha az nem visszakozik az igazságszolgáltatás tervezett reformja ügyében. Timmermans a müncheni biztonságpolitikai konferencián azt mondta, hogy a németek történelmi okok miatt visszafogottak ebben a kérdésben, a többieknek viszont be kell állniuk Brüsszel mögé, mivel itt a jogállam a tét. Márpedig az az egész unió számára döntő, ezért egyetlen állam sem vonhatja ki magát a felelősség alól.

A politikus jelezte, hogy az EU ezen a héten várja a választ a lengyel Alkotmánybíróság átalakítása kapcsán feltett kérdésekre. Ha Varsó nem tágít, akkor szóba jöhet akár még a híres-nevezetes 7-es paragrafus alkalmazása is, bár Timmermans szerint mintha egynémely tag nem értené, hogy mekkora a konfliktus jelentősége. Pedig itt a nyílt és zárt világnézet került egymással szembe, és nem szabad megengedni, hogy az igazságszolgáltatás ne legyen független. És félő, hogy a lengyel kormány támadást indít az egész demokratikus intézményrendszer ellen. Az alelnök különben igyekezett cáfolni, hogy egész Kelet-Európában bajba került a jogállam. Mint mondta, Magyaroszággal, ugyan vannak viták, de pl. Románia visszalépett a korrupcióellenes törvény ügyében, Lengyelország pedig külön tészta. Ugyanakkor állást foglalt a többsebességes EU mellett, mondván, hogy az megoldást jelent a megosztottságra.

 

Neue Kronen Zeitung

kronen_zeitung_1.jpg

Az osztrák kormány be akarja húzni a vészféket, nehogy megint a kelet-európaiak húzzanak hasznot az Ausztriában létrejövő új állásokból. Kern kancellár elmondta, hogy az új munkahelyek után csak akkor járna vissza a járulékos bérterhek 50 %-a, ha ezekre a posztokra a cégek olyanokat vesznek fel, akik már bejelentkeztek az osztrák munkaközvetítő központoknál.

Vagyis nem fordulhat elő, hogy egyszer csak jön egy magyar, román, bolgár vagy más uniós munkavállaló és az elhappolja a lehetőséget.

A kormányfő azzal indokolta ezt a megoldást, hogy itt osztrák adófizetők pénzéről van szó, tehát abból az osztrák munkásoknak és alkalmazottaknak kell profitálniuk. Ugyanakkor nem tart attól, hogy Brüsszel közbelép, mert alkotmányjogászok szerint az elképzelés nem sérti az európai jogot. A kancellári hivatalban egyébként utalnak arra, hogy 2008 óta mindenek előtt nem osztrákok kapták meg az új állások zömét. 

 

Libération

liberation_1.jpg

Az újság parittyacsapásnak minősíti, hogy a Momentum nyilvánvalóan elegendő aláírást gyűjtött az olimpia ellen.

Az eredmény egyértelmű győzelem a mozgalom számára, ellenben kihívás a hatalmon lévő nacionalista jobboldalnak.

A siker titka a dinamikus és hatékony kampány volt. A riportban megszólaltatott támogatók azzal érveltek, hogy a pénzt inkább a lepusztult egészségügyre kell fordítani, illetve hogy tartanak az állami korrupciótól. Meg hogy az oktatásra is kellene végre költeni, arról nem beszélve, mennyire eladósodna az ország. A Momentum vezetője, Fekete-Győr András azt hangsúlyozta, hogy kockázatos volna rendezés, és hogy nem lehet bízni a magyar politikusokban, tehát hogy tisztességesen megszerveznék a játékokat. Arra is kitért, hogy a legfiatalabb nemzedék úgy érzi, nem törődnek vele, nem is tudja, kire szavazzon. Az aláírásgyűjtés viszont segített mozgósítani a magyarokat és alulról jövő társadalmi vitát indított el. Mindezek miatt a mozgalom párttá kíván szerveződni.ngfájl: https://soundcloud.com/user-51236798/hangszemle70219

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr2812271991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Baksai 2017.02.19. 10:07:17

Még egy oroszfóbiás !!?? Egy kis történelem tanulás ráférne Szelestey úrra ! Novorosszija ezer éves oroszok lakta tartományt a kommunista szovjet közigazgatás csatolta Ukrajnához. Az ott élő 8 millió orosz mondja, hogy köszöni nem kéri ezt tovább. Amúgy meg az elmúlt 30 évben az USA volt az, aki mindenhol ahol beavatkozott, kivétel nélkül, az emberek életét brutálisan rosszabbá tette. Ha tud Szelestey úr kivételt , itt írja meg ! Az USÁ-nak cvan 720 támaszpontja a határain kívül , melyeket egyre közelebb tol az orosz határhoz.

Skorpió53 2017.02.20. 10:08:40

Itt nem látom Szelestey úr véleményét, ez egy lapszemle. Minden rész fölött ott van, hogy melyik ujsagból van az idézet. Ugyhogy azokkal vitatkozzal, ne a szemlézővel.