B1 blogcsalád



Vádemelések a kikényszerített, hamis vallomások alapján

2016. december 24. - Spectra

orban_rakosi.jpg

Az “amalgámozás” kifejezéssel akkor találkoztam először, amikor a Kádár-korszak erőszakszerveiről olvastam. Megdöbbenve konstatáltam azonban, hogy ez a rákosista módszer nem csak a rendszerváltás előtt állta meg a helyét: megdöbbentő hasonlóságot mutat a BKV-ügyben zajló nyomozás módszereivel.

Magyarország története a Kádár-korszakban (1956-1988) című írás tökéletesen szemlélteti azokat a visszásságokat is, amik felmerültek Hagyó Miklósék ügyével kapcsolatban is:

“Nyomozás és politikai előkészítés A nyomozás: az eljárás mindent eldöntő, fő része –az iratok 2/3-a ekkor kelt, időben is ez tart sokkal tovább –itt dől el: ki ellen, mi miatt emelnek vádat, hogy minősítik a tetteket (szervezkedés, izgatás; vezető, résztvevő stb.) –„amalgámozás”: az ügyek vegyítése, azaz az egymással semmilyen kapcsolatban nem levő eseteket tesznek egymás mellé (növelve az ügy „súlyát”). –a legdöntőbb elem a terheltek kihallgatása és megtörése (hosszú, teljes elszigetelés; súlyos lelki terror; előnyök felvillantása; az esélytelenség érzésének sulykolása; fizikai bántalmazással fenyegetés) –az eljárás fő célja a teljes beismerés elérése, az egyéb bizonyítás így „elhanyagolható” lett”

A Kádár-korszakban zajló megtorlásokhoz hasonlóan a BKV-ügy vádlottjainak is hasonló módszereket kellett elszenvedniük.

Vádemelések a kikényszerített, hamis vallomások alapján

Hagyóék esetében is  - rendes bizonyítékok híján - a nyomozók főként a vádlottak és tanuk vallomásaira akarták alapozni. Mivel azonban nem kapták meg a vád felépítéséhez “megfelelő” információkat, attól sem rettentek vissza, hogy kényszervallatásnak vessék alá a vádlottakat. Így szedték ki belőlük a hamis, de az elvárásoknak megfelelő terhelő állításokat. Ezek alapján dőlt el, kik ellen emelnek vádat.

  • Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató helyettese elmondta, hogy nyomozati kihallgatása során a rendőrök arról panaszkodtak neki, hogy szakmaiatlanul folyik a nyomozás, ugyanis normál esetben először bizonyítékot gyűjtenek, majd ezt követően hallgatják ki, veszik őrizetbe a gyanúsítottakat. Ebben az ügyben azonban – a nyomozóhatóság nyomására - a bűnösöket nevezték meg először, majd a koncepciójukat alátámasztandó gyűjtöttek bizonyítékokat ellenük. Kijelentette, hogy vallomástételét a hatóság irányította. Az előzetes elkerülése, idejének lerövidítése végett „a liftben, a folyosón, de soha nem a hivatali helyiségben" mondták neki, hogy kire és mit kell vallania.
  • Antal Attila korábbi titkárnője is arról beszélt, hogy diktáltak a nyomozók. Elmondta, hogy a kihallgatást végző nyomozó fogalmazványát írta alá jegyzőkönyvként. Állítása szerint a Hagyó-ügy nyomozati szakában 3-4 órán át faggatták, ám végül mindössze kétoldalas jegyzőkönyvet írattak vele alá, amelyben olyan kifejezések szerepeltek, amilyeneket nem is használt.
  • Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főtanácsadója, elmondta, hogy a kihallgatás a jegyzőkönyv szerint közel 11 órán át tartott, eredménye pedig csupán két oldal volt. A nyomozóhatóság megalázta, és arról győzködte őt, hogy tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, és ha ezt megteszi, akkor elengedik az őrizetből.

Amalgámozás - avagy, az ügyek vegyítése inkorrekt módon

Az ügyek vegyítésére legjobb példa Pálocska János belekeverése a BKV-ügybe.

  • Pálocska János elmondta, hogy megkereste őt Dr. Bói László rendőr százados, a BKV-ügyet vezető nyomozó, és azt ígérte, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja az említett magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként.

A vádlottak megtörését és fenyegetése

A BKV-ügy vádlottjainak megtörését és fenyegetését mi sem példázza jobban, mint saját bírósági vallomásaik:

  • Balogh Zsolt, a vádirat alapját adó volt vezérigazgató is visszavonta nyomozati szakaszban tett vallomását: „Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni.” Beszámolt arról, hogy a sajtóban is azért nyilatkozott - többek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt.
  • Lelovics Ottóval, Hagyó egykori sajtósával közölték a házkutatás során, hogy a rendőrségi kihallgatásra már sok cuccot - személyes holmit - vigyen magával, mert sokáig lesz bent. Majd következő kihallgtására úgy vitték, hogy nyomozók vették körül a belvárosban, mikor az autójához ment, és fényes nappal megbilincselték, pórázra kötötték, mint egy közveszélyes rablógyilkost.
  • Horváth Éva, Hagyó másik sajtósa arról számolt be, hogy az előzetesben lezsidózták, megfélemlítették, és arra akarták rávenni, hogy főnökeire tegyen terhelő vallomást.
  • Zelenák Tibor volt osztályvezető pedig 51 napos előzetese alatt nem vehette fel a kapcsolatot három kisgyermekével és feleségével.

Kényszervallatások gyanúja a BKV-ügyben című tanulmányban Kádár Éva jogász arra keresi a választ, hogy a hazai és nemzetközi jogforrásokra, joggyakorlatra tekintettel, hol húzódik a határ a legális nyomozati módszerek és a kényszervallatás között, valamint arra, hogy a BKV-ügyben alkalmazott kihallgatási technikák jogilag hogyan ítélhetőek meg.

Címkép forrása: 444

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr6412051805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.