Szokásához híven eljátszotta a kormány a kurucos szuronyrohamot, mert csak így lehetett kiharcolni a radikális béremelést. Ostoba színjáték volt ugyan, de a legszegényebb rétegnél biztos szerzett néhány százezer szavazatot, hogy kinyírják a kisvállalkozói szektort.
Ami már biztos: jövőre – vagyis január egytől – 25 százalékkal nő a minimálbér, 25-tel a garantált bérminimum, majd egy év múlva még 8 és 12 százalék(pont) lesz a növekmény. Hogy ez
másfél év múlva konkrétan mennyi szavazatot jelent majd a Fidesznek,
azt nehéz pontosan megmondani, de annyi biztos: jelen pillanatban a 4 millió aktív munkavállalóból legalább másfél millióan minimálbérre vannak bejelentve. A garantált bérminimumot keresők számát megsaccolni is nehéz, de ha félmillióra becsüljük őket, nem tévedhetünk nagyot. Vagyis: legalább kétmillió ember érzi majd a bőrén a kormány jótéteményét.
Orbán azzal küldte csatába Varga Mihály gazdasági minisztert, hogy „menjen el a fali”, vagyis harcoljon ki akkora béremelést a munkaadókkal és munkavállalókkal folytatott tárgyalásokon, amekkorát tud. A konkrét számokat is jó előre közölték. És azt is: nem engednek belőlük.
A nagy csatazajban talán csak azt nem lehetett jól hallani: a minimálbér és a garantált bérminimum összegét minden év elején a kormány határozatban hirdeti ki. Vagyis:
nem volt itt semmiféle csata, hisz a kabinet olyan béremelést fogad el, amilyet csak akar, nem kell ahhoz senkinek a beleegyezése.
Újabb fényes győzelmet aratott hát a kedves vezető egy nem létező csatában a nem létező ellenség felett.
Ki örülhet feltétlenül e győzelemnek? A gyári munkás és a hipermarket árufeltöltője, a hozzájuk hasonló állásokat betöltők. Hagyományos politikai felosztással bíró országokban őket tartanánk a baloldali szavazóbázis magjának. Nekik ad jelentős – és jogos! - béremelést a kormány.
Azonban ennek a győzelemnek komoly ára van – ezt pedig az egész társadalom és a gazdaság fizeti meg.
(Kivéve – mert mindig vannak kivételek – a kormánnyal jó viszonyt ápoló multik.)
A cégek számára 5 százalékos szociális hozzájárulás-csökkentést ígért a kormány, plusz módosított néhány kisadó bevételi limitjén. Majd azt harsogja – 27 százalékra emelt ÁFA-mellett –, hogy a Fidesz az adócsökkentés kormánya. Persze. Jelenleg a bérjellegű kifizetéseket – munkaadói és munkavállalói oldalon összesen - 48,25 százalékos adó terheli. Ezzel lényegében az egyik legnagyobb adóztatók vagyunk Európában. De ha 2022-re tényleg képesek lenyomni az elvonás mértékét 41,4-re, azzal is kimagaslunk majd a régióból. Úgyhogy aki adóparadicsomnak igyekszik beállítani Magyarországot, az nem látott még paradicsomot.
Míg a dolgozó örül, a gaz tőkés szomorkodik, hisz csökken a profitja - valahogy így igyekszik beállítani a helyzetet a feketeöves populista kormány.
A valóság némileg más azonban. A most is komoly versenyképességi hátránnyal küzdő
kis- és közepes vállalkozások számára szinte kigazdálkodhatatlan a kötelező emelés,
még az 5 százalékos adócsökkentés mellett is. Hisz utóbbinál sokkal nagyobb lesz a plusz kiadás. Ez pedig két dolgot jelenthet: áremelést és/vagy elbocsátást. Az áremelés pedig inflációt generál, és máris oda 3-5 százalék – szerencsés esetben csak ennyi – a béremelésből.
A legnagyobb terhet az emelés a legnagyobb munkáltatóknak jelenti: autógyárak (Mercedes, Suzuki, Audi), egyéb összeszerelő üzemek és a hipermarketek (Tesco, Aldi, stb.). Csupán ezek a vállalatóriások tízezreket foglalkoztatnak, olyanokat, akik beleesnek az emelés körébe. Vagyis számukra milliárdos tételt jelent a béremelés. Mégsem hallani, hogy Kecskeméten pakolják össze a gyárat és az Audi sem költözik még Győrből.
Ők ugyanis külön ajándékot kaptak a kormánytól.
Magyarország úgy válik adóparadicsommá – Orbán szerint –, hogy a társasági adót, vagyis azt a terhet, amit a profit után kell fizetni 19 százalékról 9 százalékra csökken. Ez valóban tetemes engedmény.
Csakhogy! Csupán azok a cégek fizettek eddig 19 százalékos adót, amelyeknek az adózás előtti eredménye (profitja) meghaladta az 500 millió forintot. Nagyjából 1200 vállalkozás. A többiek eddig 10, jövőre 9 százalékot fizetnek majd.
Hogy jobban értsük a számokat:
- Tavaly a kis- és közepes vállalkozások 2900 milliárd forint társasági adót fizettek. Ők jövőre 28 milliárddal fognak kevesebbet adózni.
- A legnagyobbak 1630 milliárdot tettek a közkasszába - náluk 163 milliárd marad 2017-ben.
Nem nehéz kiszámolni, hogy a legnagyobb foglalkoztatók, vagyis
a kkv-k alig járnak jól, míg előre láthatóan a hatalmas multik a be nem fizetett adójuknál kevesebbet kell, hogy béremelésre fordítsanak
Pedig állítólag Orbán és kormánya a multik esküdt ellensége.
Összességében: a magyar kisvállalkozások belerokkannak a hatalmas emelésbe, a multik nettó haszonélvezői lesznek a helyzetnek, az infláció meglódul, elbocsátások várhatóak, miközben a munkaerő elszivárgása nem áll le, hisz a megemelt bér sem közelíti meg az európai átlagot – ez Orbán újabb, fényes győzelmének mérlege.
ashwood
