B1 blogcsalád



Handó Tünde emberei juttatták a Sukoró-pert Szegedre

2016. október 22. - Spectra

Harangozó Attila, Fazekas Sándor és Mikó Gergely keze is benne volt abban, hogy a Sukoró-ügy a Szegedi Ítélőtáblán kössön ki.
fr.jpg

Handó Tünde és a Szegedi Ítélőtábla. Az elnök jobbján Dr. Hegedüs István, a Hunvald-ügy volt, és a BKV-ügy lehetséges bírája, balján Harangozó Attila elnök, aki nem harap a gazda kezébe

A Hunvald-ügyben, a Hagyó-perben és a Sukoró-ügyben az a közös, hogy addig-addig helyezgették át őket az országban, míg mindegyikben a Szegedi Ítélőtábla lett az illetékes. Nem véletlen azonban, hogy a Fidesz elszámoltatási programjának ékkövei pont a “kenyéradó gazdás” Harangozó Attila ítélőtáblájára kerültek.

Korábban már mi is írtunk arról, hogy a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Harangozó Attila saját bíróságára kérte az OBH-tól a Sukoró-pert. Handó pedig örömmel adta neki az ügyeket, hiszen Harangozó nyíltan kiáll a bíróságok kormányhoz való lojalitása mellett, Hangoztatva, hogy a “kenyéradó gazdának” nem lehet ellentmondani.

A koncepciós perek szegedre kerülése egy soklépcsős folyamat volt, ami már 2010-ben megkezdődött.

  • 1. lépcső - Handó lehetővé teszi a peráthelyezést

A Fidesz hatalomra jutásakor saját delegáltjaival töltötte fel az Alkotmánybíróságot. Kilenc évre bebetonozták Polt Pétert a legfőbb ügyészi pozícióba, és létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt (OBH), amelynek élére Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét ültették.

Még szinte meg sem száradt Handó kinevezésén a tinta, amikor lehetővé tette az ügyek más bíróságra való áthelyezését.

  • 2. lépcső - Fazekas indítványozza a politikailag kényes ügyek áthelyezését

A két hete beiktatott elnökasszony 2012. január 5-én kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort. Fazekas pedig jól tudta a feladatát: már január 17-én élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és indítványozta, hogy a politikailag kényes ügyeket helyezzék át a a fővárostól - ha kell, eljárásrend és jogorvoslat nélkül.

A peráthelyezésekkel csak az volt a gond, hogy mindenkinek joga van a törvényes - tehát nem kijelölt, nem elfogult - bírósághoz. A Fidesz parlament ennek ellenére három különböző módszerrel is megpróbálta törvénybe, majd az Alaptörvénybe csempészni az ügyáthelyezés jogsértő jogát.  

Végül a Velencei Bizottság és nemzetközi fórumok nyomása kellett ahhoz, hogy a peráthelyezés lehetőségét végleg kivegyék az Alaptörvényből. Az AB visszamenőleg megsemmisítette a hatályon kívül helyezett passzusokat.

  • 3. lépcső - Mikó megállapítja a Fővárosi Törvényszék illetékességének hiányát

Amikor az AB végérvényesen kimondta a peráthelyezések jogtalanságát, a Kecskeméti Bíróság végre visszaadta a BKV-ügyet a fővárosnak, oda ahova az eredetileg is tartozott. Ám a jogi horrortörténet második felvonása még csak ekkor kezdődött. A Fővárosi Törvényszék ugyanis szintén megállapította saját illetékességének hiányát. Az erről szóló végzést Mikó Gergely szignálta. Talán nem meglepő előzmény, hogy Mikót is Fazekas és Handó segítette a pozíciójába.

A Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának vezetői posztjára ketten pályáztak: a törvényszéken tanácselnökként dolgozó Vaskuti András és az akkor a  Budapesti II-III. Kerületi Bíróság elnökeként tevékenykedő Mikó Gergely. Az összbírói értekezlet 359-264 arányban Vaskutit javasolta, ám a törvényszék elnöke, Fazekas Sándor Mikó kinevezését támogatta, amellyel Handó Tünde is egyetértett.

Az történt tehát, hogy Handó Tünde kinevezte Fazekast. Fazekas segítségével pedig (a kollégium és az összbírói értekezlet döntésével szembemenve) kinevezték Mikót.

Amikor Mikó aláírta a végzést, a főnökei és a hatalom akaratának megfelelve olyan döntést hozott, amit egyedül nem hozhatott volna meg. Persze valójában nem egyedül hozott döntést: Handó Tünde álláspontja  volt számára a sorvezető.  

  • 4. lépcső - Nesze semmi, fogd meg jól: a Kúria döntése

Ezt követően elkezdődött egy jogi pingpongmérkőzés az áthelyezett ügyeket első fokon tárgyaló bíróságok, a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria között. Végül csak a 2014-es választások után, a harmadik Orbán-kormány megalakulásával egyidőben hozta meg a Kúria a végső döntést: a perek ott maradtak, ahova áthelyezték őket.

Végeredmény:

A BKV-per esetében az áthelyezés után nyilvánvaló volt, hogy bármi is történik az első fokon Kecskeméten, Szeged lesz a másodfok. Sukoró kapcsán azonban más volt a helyzet. Az Országgyűlés, az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezésére 2013. júniusában fogadta el azt a törvényt, amely alapján a Szolnoki Törvényszék másodfoka a Szegedhez került.

Az áthelyezések kapcsán a bíróságok leterheltségére hivatkoztak. A számok azonban más mutatnak. Ennek fényében csak egy cél lehetett, hogy a Sukoró-per is Szeged kössön ki.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr2511826521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

István Tamasi 2016.10.22. 13:23:45

Minden normális országban egy, a sukoróihoz hasonló méretű, annyi új munkahelyet létesítő beruházáshoz az állam ingyen adja /az egyébként nem használt gazos/ területet

Lívia Fenyves 2016.10.22. 20:57:57

Egyértelmű, hogy ez koncepciós per!!

Kukac Plömpi 2016.10.23. 02:18:47

Ha ezer évig vajtköpülnek sem tudnak hozzányúlni, mert bűntelen! Nevetséges bűnözők, akik anno még a székkarfákat is bérelték akarnak belekötni?

Vársteiner 2016.10.23. 12:29:16

"Az áthelyezések kapcsán a bíróságok leterheltségére hivatkoztak. A számok azonban más mutatnak. "

Ezt kifejtenéd?

paragrafus 2016.10.23. 12:45:35

Sukoró és Győr: Gyurcsány az audis földekről kérdezi Orbánt
2011.05.4 05:57
“Utasította a kormány a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt?” címmel kérdést intézett a miniszterelnökhöz Gyurcsány Ferenc a győri Audi-beruházással kapcsolatban.
A volt kormányfő hivatkozik egy tavaly év végi interjúra, amelyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi igazgatója azt mondta: a mostani kormány írásban adott utasítást az MNV-nek, hogy az Audi által kiszemelt földeket adja a német cég tulajdonába. Gyurcsány Ferenc az Audi Hungária Motor Kft. vezetőivel folytatott tárgyalások részleteire kíváncsi, valamint arra, adtak-e a társaságnak állami földterületeket.
A nol.hu közölt interjút december 31-én interjút a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt igazgatójával. Tátrai Miklós azt mondta: “Amíg a sukorói esetben a miniszterelnök szóban kérte fel a vagyonkezelőt a csere – lehetőségek szerinti – lebonyolítására, addig idén nyáron a jelenlegi kormány már írásos utasítást adott az MNV-nek, hogy az Audi által kiszemelt földeket adja a német cég tulajdonába. S ez az árat is tartalmazta”.
www.vg.hu/vallalatok/ipar/gyurcsany-az-audi-tamogatassal-szorongatna-meg-orbant-347773

paragrafus 2016.10.23. 12:49:51

És itt van Gyurcsány parlamenti kérdése is:
www.parlament.hu/irom39/03041/03041.pdf

Szóval alapos a gyanú arra, hogy Orbán gyakorlatilag egyedül döntött arról, hogy az Audi megkaphassa az általa kiszemelt földeket, míg Gyurcsány esetében az állami vagyon felett a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt és annak vezetőit még mindig bíróság előtt támadják. És míg Sukoró esetében nem jött létre a telekcsere, mégis bűncselekményekkel vádolják az MNV volt vezetőit, addig az Audi esetében a cég megkapta az általa kiszemelt földeket. Ami esetében még csak csere sem volt.

paragrafus 2016.10.23. 12:55:40

Fidesz-közeli ügyvéd csapott le az "Audi-földekre"
2012. augusztus. 24. 06:30 2013. január. 21. 11:44

A fideszes vezetésű győri önkormányzat ügyvédje, rajta keresztül pedig egy hozzá több szálon kapcsolódó offshore-hátterű cég szerezte meg annak az ingatlannak a nagy részét, ahol várhatóan az Audi logisztikai központja épül majd - derítette ki a hvg.hu.
Igazi kincset érhetnek ma már a győri ipari parknál lévő földek, legalábbis az a részük, amelyeket tavaly ősszel még szántóföldként vásárolt fel akkori tulajdonosaiktól Borkai Zsolt polgármester közeli ismerőse, Rákosfalvy Zoltán.

Persze ez annak tükrében nem meglepő, hogy Borkai Zsolt polgármester hangoztatta, a város érdeke, hogy az Audi Győrben építse fel a logisztikai központját. Azonban az már kérdéseket vet fel, hogy ha az önkormányzatnak ez volt a szándéka, akkor miért nézte tétlenül, hogy a kiszemelt ingatlan nagy részét Rákosfalvyék szerezzék meg. Miért nem vásárolta fel az önkormányzat a területeket, vagy sajátította ki, egyedül hasznot húzva a leendő logisztikai központból?
hvg.hu/itthon/20120823_Fideszkozeli_ugyved_csapott_le_az_Audifol

(Mindezek ismeretének tükrében tessék megítélni a sukorói-ügyet)

paragrafus 2016.10.23. 13:03:44

Ami pedig annak a jogi szabályozását illeti, amelyben lehetővé tették az ügyáthelyezéseket, súlyosan alkotmányellenes, mert sérti
— a törvényes bíróhoz való jogelvet,
— a jogbiztonság alkotmányos alapjogát;
— a kiszámíthatóság alkotmányos alapjogát;
— a hatalommal való visszaélés alkotmányos tilalmát;
— a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét;
— a hátrányos megkülönböztetés tilalmát;
— a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot
— a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogot
— az állam nemzetközi kötelezettségeit; melyek – többek között – azon emberi jogok tiszteletben tartásán alapulnak, amelyeket ez az intézmény gyakorlatilag minden állampolgárral szemben nagyon durván a sárba tapos.

És ezt illett volna felismernie mindegyik bírónak. Különösen, hogy az Alkotmány is kötelező mindenkire nézve. A bíróságokra is és a bírókra is.
Arról nem is beszélve, hogy a jogforrások hierarchiáját is alkalmazniuk kellett volna, amely - többek között - kimondja, hogy a jogszabályokat fontossági sorrendben kell alkalmazni. Vagyis az Alkotmány megelőzi a törvényeket.