A kedves vezető úgy hazudik, mintha nem lenne holnap. Pontosabban: mintha megtehetné. Annak biztos tudatában, hogy udvari írnokai – a közmédia és csatolt talpnyalói – még véletlenül sem mondanak neki ellent.

Orbánisztánban az udvari média nem rés, hanem erős bástya, amely nem a valóságról, hanem a kedves vezető lázálmairól szól. Most épp – már megint és/vagy állandóan – Brüsszelről hazudozik.

Sikertelen volt a találkozó. Nem változtatták meg a bevándorláspolitikát. Sőt, továbbra is a korábbi önsorsrontó és naiv bevándorláspolitika uralkodik.

Ezt mondta a kedves vezető a hétvégi, Európai uniós csúcsról. Kár, hogy

ebből megint egy szó sem igaz.

A legpontosabban Andrej Kiska, szlovák köztársasági elnök foglalta össze az orbánisztáni lázálmokat, amikor a fenti mondatokra úgy reagált:

Ez kicsit igazságtalan a résztvevőkkel és a szervezőkkel szemben is. Mindannyian tudjuk jól, hogy az Európai Unió eszméjének nem csak a hibák, tévedések, vagy azok a problémák ártanak, amelyeket az élet hoz magával. Hanem az is, hogy ha a politikusok már nem tudnak egy szép szót mondani az EU-ról és annak intézményeiről, Brüsszel pedig szitokszóvá válik. Emellett gyakran csak a saját, hazai céljaikat tartják szem előtt. Nem az unió jobbítása, hanem csupán a hazai választási eredmények, százalékok érdeklik őket, emiatt cinikusan leegyszerűsítenek összetett kérdéseket, vagy túloznak.

És ez nem holmi romlott, hanyatló, nyugati politikus volt, esetleg egy brüsszeli bürokrata vagy egy a luxemburgi kormánytag, hanem a V4-ek meghatározó tagállama, amely épp az unió soros elnöki tisztjét látja el.

De sajnos nem csak Kiska mond ellent a kedves vezető dorgáló szavainak. Az Orbán által is elfogadott zárónyilatkozat szerint:

Soha többet nem engedhetjük meg a tavalyi ellenőrizetlen hullám megismétlődését, és tovább kell csökkenteni a szabálytalanul érkező migránsok létszámát. … Biztosítani kell a schengeni külső határok teljes ellenőrzését.

Hát nem pont azok a szavak, amelyeket a kedves vezető mantráz állítólag hónapok, sőt, évek óta. Bizonyára kvótaszemüvegén át nem ismert rá saját gondolataira. És ha már kvóta:

Elköteleztük magunkat, hogy közös megoldásokat keressünk azokban az ügyekben is, amelyekben megosztottak vagyunk

– olvasható ugyancsak a közös nyilatkozatban.

A gyengébbek kedvéért: utóbbi annyit tesz, hogyha a tagállamok sora elutasítja az áttelepítési kvóta ötletét(!) – ugyanis döntésről még szó sincs –, akkor keresnek más, olyan megoldást, amely konszenzusos támogatást élvez.

Igaz, ha mindezt megosztanák az udvari írnokok az isten adta néppel, elképzelhető, hogy nem lehetne a kellő intenzitással folytatni a Brüsszel elleni látszatháborút.

ashwood