Éppen beülök a kocsiba, a biztonsági övemet keresgélem még csak, amikor a sofőrsrác rám hunyorít.

"Tehát, ha bárki megállít, megkérdi, akkor mi barátok vagyunk. Mondjuk, egy buliba autózunk éppen. Ennyi."

Persze, értem én a dolgot. Az elmúl napokban több Uber-sofőrt is megtámadtak ismeretlen taxisok, a rendőrök is próbáltak rászállni az internetes cég sofőrjeire. Jobb a biztonság. Végülis, miért ne vihetne el valaki a kocsijával, csak úgy barátságból.

Cyril, a fiatal sofőr szóval tart. Neki még soha semmilyen problémája nem akadt persze sem a hatóságokkal, sem a sofőrökkel. Nehéz lebuktatni őket. De azért van kockázat. Azt mindenesetre nehezményezi, hogy az Uber nem törődik eléggé a saját sofőrjeivel, még egy telefonszám sincsen, amin vészhelyzetben utol lehetne érni őket, legfeljebb e-mailezni lehet a céggel, ami baj esetén kicsit nehézkes. Amúgy Cyril két kisgyereket nevel, a felesége otthon van. Ő leginkább hétvégén és csúcsforgalom idején jön ki és nagyon fontos neki az a havi 1200-1300 euró, amit így összeszed.

Merthogy történetünk Párizsban játszódik. Egy amerikai lap számol be a történetről, miután az elmúlt hetekben Párizsban komoly megmozdulásokat szerveztek a taxisok az Uber és társai ellen. Eltorlaszolt utak, blokád alá vett pályaudvarok, felgyújtott autógumik az út közepén. Franciaországban a tüntetés az tüntetés.

A francia kormány próbál is engedni a taxisok nyomásának, amelynek azért van alapja. Ma egy taxislicenszhez jutni Párizsban szinte lehetetlen, és ha mégis, akkor körülbelül 270 ezer dollárt kell fizetni érte. Ráadásul, számtalan előírásnak kell megfelelni. Az Uber-sofőrnek pedig szinte semmi befektetése nincs az autóján kívül.

Cyril úgy véli, hogy egy országban, ahol igen magas a fiatalok, különösen a képzetlenek között a munkanélküliség, az Uber munkához, és így jövedelemhez juttatja a meglehetősen reménytelen sorban élőket.

A maga módján életmentő lehet. 

Történetünk hőse egyébként azt a szemtelen megoldást választotta, hogy az Uber kocsijával vitette magát ki a taxisok blokádjához. Sok szempontból persze a hivatásos gépkocsivezetők dühe is érthető. Egyikük elmondja, hogy az Uber 2011-es megjelenése óta a jövedelme 20-50 százalékkal csökkent.

A francia kormány próbál szigorítani, hosszú jogi eljárás várható – miközben az Uber, ahogy fogalmaznak, a szürke zónában, működik tovább. Az utasok örömére.

Magyarországon éppen a múlt héten döntött úgy a kormány, hogy megpróbálja kinyírni az Ubert, a Wundercart és társait.

A magyar taxis lobbi azt már elérte, hogy megszűnjön a verseny a társaságok között. Sokkal kényelmesebb nekik így.

S miután a verseny megszűnte az árak elszállását jelentette, az okostelefonok applikációit alkalmazó közösségi szolgáltatások könnyen alámehettek árban a hagyományos taxinak. Persze tudjuk, a taxizásból sem az él jól, aki a volán mögött ül, hanem a fuvarszervező cégek tulajdonosai. A mai szabályozás nekik kedvez. Így a taxi Budapesten, kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk.

Nagy kérdés, mit lép most az Uber? A cég könnyedén megengedheti magának, hogy azt felelje, nem érdekli, mi történik egy aprócska, körbekerített országban. Ha drágán akarnak ott autózni a népek, hát tegyék. Az Uber ettől még a legdinamikusabban fejlődő startup marad.

De az is lehet, hogy a népi ellenállásnak egy új frontja nyílik meg.

Aki szerint Orbánnak mennie kell, az Uberba ül.

Kétségtelen, a cég szinte sérthetetlen, a technikai haladást még Fónagy János, az anti-Uber rendelet kormányzati szószólója sem tudja megállítani.

Próbálkozni természetesen lehet. Egy időben bölcs és komoly politikusok azt rendelték el, hogy a vonat előtt egy lovasnak vagy egy gyalogosnak kell haladnia egy zászlóval a kezében, hogy a népeket figyelmeztesse a vonatközlekedés borzalmas veszélyeire. Aztán mi lett belőle.

Az egész rendszer legsebezhetőbb pontja persze itt is a sofőr, párat meg lehet rettentő mód büntetni, -hurcolni a statuálás végett. A többiek kedve ettől lehet, hogy elmegy. De az is lehet, hogy nem. Bliccelők is akadnak, hiába működnek markos ellenőrök.

Hiszen ettől még nagy lesz a kísértés, hogy mégiscsak ráklikkeljünk az Uber-ikonra a telefonunkon. Másnak meg, hogy gázt adjon, és elinduljon felénk.

Fónagy ugat, mi haladunk tovább.

Dési János

(Kép:georgegalloway.net)