Már ott tartunk, hogy a kormány nemcsak nem vállalja a felelősséget a döntéseiért, de ha valami balul üt ki, kifejezetten el akarja titkolni. Az utóbbi néhány nap a Fidesz számára maga volt a vesszőfutás, van mit elhallgatnia a királyi médiának. Már azon se feltétlenül csodálkoznánk, ha az egész hetet titkosítanák.

Itt egy kisebb válogatás a hét híreiből, itt megnézheti, mit akartak eltitkolni Orbánék, és miért.

1. Megfúrták Paks II-t.

A magyar kormány 11 napja nem büszkélkedett el vele, sőt a döntés titkosítását kérte(!), de a Financial Times kiderítette, hogy az Európai Bizottság nem fogadta az atomerőmű-működtetésre vonatkozó üzemanyag szerződéseket, mert azok kizárólag orosz uránium használatát kötötték ki, egyoldalú versenyelőnyhöz juttatva ezzel az oroszokat.

Ezzel ugyan az EB még nem állította le a beruházást, de az a helyzet állt elő, hogy a Roszatom Pakson 2 újabb erőműblokkot épít, miközben még nem lehet tudni, mivel fogják fűteni azokat. Az amerikai Westinghouse tagadta, hogy tárgyalt volna a magyar kormánnyal mint üzemanyag beszállító, és a Roszatomnak sem feltétlenül éri már meg Magyarországon erőművet építeni, ha nem szerez ezzel meg legalább két évtizedre kizárólagos piacot.

Az Orbán-kormány kiemelt beruházását, Paks II-t az EB vizsgálja

• belső piaci szempontból (nem írtak ki tendert)
• adatjogi tekintetben (30 évre titkosították az összes érdemi adatot)
• és versenyjogi alapon is (mivel a állami kölcsönből építés tiltott beavatkozásnak a piacra, amellyel az alternatív energiatermelési módokat hátrányos helyzetbe hozzák).
  
  
  

2. Megtiltották a reklámadót.

Nemhogy nem engedi, hanem egyenesen megtiltja az EB a magyar kormánynak, hogy a vizsgálat végéig reklámadót vessen ki.

Brüsszel azt kifogásolja, hogy a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viselnek a nagyobb cégeknél. Az EB nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, de azt garantálni akarja, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.

3. Kiderül a MET titka.

Ez az a vállalat, amelyik kizárólagos jogot kapott földgáz behozatalára az osztrák-magyar határon, és ezzel lefölözi az olcsó nyugat-európai és a közvetlenül Oroszországból érkező gáz ára közötti különbséget. Lényegében minden munka nélkül évi 50-100 milliárd forintos nyereségre tesznek szert, az állami eszközöket használják, miközben ugyanezt a pénzt a magyar állam is zsebre tehetné. Egyelőre nem világos, hogy miért engedi át a nyereséget a kormány, de Orbán Viktor még nem perelt azért, mert megírták, hogy személyes érdekei fűződnek a dologhoz.

Mivel a szocialista Tóth Bertalan képviselő másodfokon is megnyerte a perét az MVM-mel szemben a MET-szerződések nyilvánosságáról, két hét múlva kiderülhetnek újabb részletek.

4. Kiderül Lázár utazásának titka is.

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta azt az elsőfokú részítéletet, amely arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy adja ki a hivatalt vezető Lázár János két - olaszországi és svájci - utazásának részleteit. Az ítélet jogerős, fellebbezni ellene nem lehet. Lázár felülvizsgálati kérelemmel próbálkozik, de az adatokat a kérelemtől függetlenül ki kell adni. Ha ez megtörténik, akkor kiderülhet, hogy Lázár két utazásán a hotelköltségek miért voltak sokkal magasabbak, mint más állami vezetők utazásai során.

5. Farkas Flórián 300 millióval nem tud elszámolni.

Az Index derítette ki, hogy a fideszes képviselő egyszer sem számolt be az Országos Roma Önkormányzat bevételei 10 százalékának, az elnöki keretnek elköltéséről. Noha félévente kellett volna, 2011 óta mostanáig hatszor vagy hétszer. Nem ez az egyetlen botrány az ORÖ körül, a többszázmilliós gellérthegyi irodák és egyéb érthetetlen költekezések ügyében már az ügyészség nyomoz.

6. 3800 milliárdot engedett el a NAV.

Az Állami Számvevőszék megállapította, a NAV alkalmatlan a feladatára. Pedig az ÁSZ-t Domokos László korábbi fideszes képviselő vezeti. Ennek dacára a Vida Ildikó elnökölte szervezetről írott kétszáz oldalas jelentéséből egy kaotikus, kapkodó és rendetlen hivatal képe rajzolódik ki, amelyik gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett ki tartozásokat a kezéből. Nem is keveset, közel 3800 milliárd forintot, ami jóval több, mint az éves GDP tíz százaléka.

7. Bedőlt a Fidesz- és Orbán közeli brókercég is.

A Buda-Cash és a Hungária Értékpapír után öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft., közvetlenül azt követően, hogy az MNB - a másik két cég csődjére tekintettel - előrehozott vizsgálatot kezdeményezett náluk. 

A brókercég fiktív kötvénykibocsátásaira derülhetett volna fény, így viszont kiderültek a cégvezető Tarsoly Csaba remek fideszes kapcsolatai: elsősorban Szijjártó Péterrel, de a győri futballcsapat tulajdonosaként a lázas fociálmairól ismert Orbánnal is. Ezek után hiába próbálták szocialista brókerbotrányként tálalni az esetet, ezt talán még Rogán Cecília is képes a helyén kezelni.

(A képen Orbán mögött Tarsoly Csaba, forrás: mivoltmaaneten)