Nemzeti konzultáció, parlamenti vitanap, sajtótájékoztatók, miniszterelnöki interjúk - az Orbán-kormány és a Fidesz kommunikációja egyértelműen ráállt a migráció, a menekültügy, a gazdasági bevándorlás témájára.

A probléma kétségtelenül létezik, ám

• az nem Magyarország problémája
• illetve csak annyiban, amennyiben a dublini egyezmény betartásából rá hárul.

Tudniillik, hogy őrizze a saját határait. Ehhez nincs szükség vitanapra, meg konzultációra. Ez határrendészeti ügy.

Hogy ezt mégis napirenden tartja a kormányzati kommunikáció, alighanem összefügg azzal, hogy az önkormányzati választások óta egymillió szimpatizáns pártolt el a kormányoldaltól. Októberben előbb a fideszes Napi Gazdaság pertraktálta az amerikai kitiltások ügyét, amit menetrendszerűen követtek az önkormányzati korrupciós témák, majd a Fidesz rituálisan tökönszúrta magát a netadóval, azután meg az autópályadíjakkal.

A zuhanásszerű népszerűségvesztés megállítására kapta elő Kocsis Máté a kötelező drogteszt ötletét, majd miután az csúfosan megbukott, alig egy hónapot kellett várni a Magyarország Új Legfontosabb Problémájára, a gazdasági bevándorlásra. 

Először is, az tény, hogy az afganisztáni és a szíriai menekültek után ősz eleje óta elindult a koszovói népvándorlás Németország felé. Napi 800-1000 albán vág neki a Szerbián és Magyarországon át tartó ezerkilométeres útnak, hogy a szerb-magyar zöldhatáron átkelve vonattal jusson át Bécsbe, és onnan általában Münchenbe és Berlinbe.

Ebből következik hogy Magyarország csak tranzitország. Amiből meg az, hogy

mind Rogán Antal frakcióvezető, mind Kovács Zoltán kormányszóvivő hazudik,

amikor azt állítják, hogy

• égető probléma volna Magyarországon a bevándorlás
• valamint, hogy Magyarország a célpontja a "megélhetési bevándorlásnak".

(kép: Origo/Bielik István)

Ugyanakkor van az a furcsa dolog, hogy Orbán Viktor viszont igazat mond, amikor arról beszél, hogy be kell reteszelni Magyarország kapuját a gazdasági bevándorlás előtt. (Akkor is igazat mond, amikor szerinte a magyarok nem akarnak multikulturális társadalmat, csakhogy az irreleváns, mert - mint említettük - Magyarország tranzitország, nincs ilyen problémája.)

Orbán ezzel szemben "nem bontja ki az igazság minden részletét", mert elfelejti hozzátenni, hogy ezt (ti. a bereteszelést) a németek (és kisebb részben az osztrákok) követelték ki tőlünk; téma volt Angela Merkel hó eleji budapesti útján is. Ez amúgy következik a dublini rendeletből: a schengeni övezetbeli országok kötelesek arról gondoskodni, jogszerűtlenül ne léphessen senki az övezet területére.

Erről a magyar kormány az utóbbi fél évben valahogy elfelejtkezett: egyelőre tisztázatlan okokból ősz óta gyakorlatilag nyitva áll a magyar-szerb határ. Mivel az osztrák-magyar határ viszont valamennyire mégis őrzött (noha erre a szomszédainkat a saját félelmeiken túl semmi nem kötelezi), Magyarország kb. karácsony óta rákényszerült, hogy legalább vasúton, és legalább Győrnél vagy Hegyeshalomnál visszafordítsa az illegális migrációt. Ha ugyanis az osztrákok tennék ezt, az eredménye ugyanez lenne: a dublini rendelet értelmében Magyarországnak kellene gondoskodni róluk.

Csak orrba verték vele Orbánt,

erősen emlékeztetve arra, hogy ez az ő, illetve a magyar rendőrség feladata volna. 

Alighanem úgy megy ez, hogy a kormánypénzekkel kitömött Századvég a Fidesz-szavazók (már aki korábban azok voltak) elé tesz egy ötvenes listát, hogy mit szeretnének a legjobban, és egy másikat arról, hogy mit utálnak. Mind a drogosok, mind az idegenek előkelő helyen szerepelhettek az utóbbin, függetlenül attól, hogy jelentenek-e valójában problémát ma Magyarországon. Ha a menekültügy se jön be, akkor majd jönnek a biciklisták, esetleg a végén a csodafegyver, a cigányok.

Az Orbán-kormányra gyakorolt diplomáciai nyomás tehát egy kényszer, amiből a Fidesz politikát akar kovácsolni. Nem mondhatnák, hogy ez példa nélküli, gondoljunk csak a Medgyessy-féle ún. közjogi javaslatokra, vagy Gyurcsány kísérletére, hogy a megszorításokat reformokként adja el.

Azok is milyen hatékonyak voltak.

A Fidesznek se fog sikerülni, hogy elterelje a figyelmet az ország lerablásáról, hacsak azóta nem lettünk valóban olyan bolondok, mint amilyennek a kormánypártok látnak minket.