- A kínaiak újabban Magyarországon át csempésznek ömlesztve ruhaneműt és cipőt az EU-ba, de az OLAF fennakadt az Elios-féle csaláson is.
- A magyar és a német kormány továbbra is teljesen eltérően vélekedik az európai menedékpolitika átalakításáról.
- A 'Stop, Sorossal' az egyik legszörnyűbb összeesküvés elmélet ölt alakot, antiszemita beütéssel.
Az unió Csalás Elleni Hivatala azt gondolja, hogy Nagy-Britanniából Magyarországra és Görögországba tevődött át az évek óta megfigyelt kínai kereskedelmi csalássorozat. A módszer lényege, hogy a ténylegesnél jóval kisebb összértéket jelentenek be a vámnál, ily módon kevesebb illetéket, illetve adót kell leróni. Az EU a briteknél az idén megelégelte a dolgot 2,7 milliárd euró megfizetését írta elő, elmaradt vámbevétel címén. Ám az OLAF-nál most azt gyanítják, hogy a kínaiak a visszaéléseket átterelték az új selyemútra, mert a magyar és a görög vámstatisztika azt mutatja, hogy az utóbbi két évben igencsak megugrott az alulértékelt ruhaneműk és cipők importja. Egyidejűleg a briteknél igencsak alábbhagytak az ilyen kísérletek. Mint emlékezetes, Peking megvette Pireus kikötőjét, amelyet Európa kapujának szán a saját termékei számára, és azon keresztül akarja eljuttatni az áruit Magyarországra. Az illetékes uniós nyomozóhatóság képviselője sürgette Brüsszelt, ne engedje meg, hogy a létesülő infrastruktúrát törvénytelen kereskedelemre használják.
A konzervatív lap az Orbán Viktor vejéhez kötődő Elios-ügyet említi elsőként a leglátványosabb visszaéléseknek a sorában, amelyeket az utóbbi időben tárt fel az OLAF az unión belül. Azaz, hogy 35 településen korszerűsítették a közvilágítást EU-alapokból, ám a nyomozók egész ügy során rendellenességeket, illetve érdekütközést állapítottak meg a közreműködő tanácsadók és a kivitelező cég között. A történtek a választási kampány során is hullámokat vertek, az OLAF azt javasolta, hogy a Bizottság 43,7 millió eurót követeljen vissza. Vezérigazgatója úgy jellemezte az esetet, hogy a politikai következményeket tekintve az volt a legfeltűnőbb az összes közül. A vizsgálatba különben bekapcsolódott a magyar ügyészség is.
A magyar kormányszóvivő nem úgy látja, hogy Orbán Viktor lenne az Európát megosztással fenyegető populista hullám kulcsfigurája. Kovács Zoltán ezúttal azt nem tudta szó nélkül hagyni, hogy a hírügynökség egyik cikke a minap azt vizsgálta: Magyarország és Lengyelország miért rendíti meg a liberális rendet a földrészen. Az olvasói levél kétségbe vonja, hogy Soros Györgyöt emberbaráti megfontolások vezetnék, szerinte a Nyílt Társadalom Alapítvány ideológia-vezérelt politikai tevékenységet végez, mint ahogy az általa támogatott szervezetek is. Viszont Magyarország sem szeretné, hogy idegen erők beleavatkozzanak a választásokba.
Kovács megismétli a vádat, hogy a milliárdos minden évben több százezer migráns előtt nyitná meg a földrész kapuit, miután szerinte ezt a magyarok a nemzeti konzultáció során elutasították. Továbbá ezúttal is azt állítja, hogy 3 éve „invázió” érte az országot, amikor majdnem félmillióan haladtak át rajta. Cáfolja, hogy bármikor zárt táborokba kényszerítették a menedékkérőket, szerinte itt csupán adatfeldolgozó létesítményekről van szó, ahonnan bárki visszamehet oda, ahonnan jött. Ugyanakkor most is kifejti, hogy a kerítés az EU külső határait védi, mert a tét a kulturális identitás és Európa jövője. Ennek érdekében lép fel Orbán Viktor – mondja Kovács, aki szerint a feszültség és megosztottság inkább azok miatt alakul ki, akik kvótákat és bevándorlást szorgalmaznak, az európai polgárok akaratával szemben.
A német kancellár arra figyelmeztetett, hogy az EU jövője kerülhet veszélybe, ha a tagállamok nem tudnak dűlőre jutni a közös menedékpolitika ügyében. A szokatlan éles megnyilvánulás rávilágít, hogy a tárgyalások két év után sem jutottak egy jottányit sem előbbre. Merkel az Európai Néppárt müncheni tanácskozásán szólalt fel. Rámutatott, hogy a holtpont a szabad mozgást fenyegeti a schengeni övezeten belül, ami pedig alapszabadságnak számít. Sürgette, hogy leheljenek új életet az európai tervbe, miközben gyorsan változik a rend a világban. Berlint különösen az aggasztja, hogy nem halad az egyeztetés a dublini szerződések ügyében, ami pedig fontos volna, nehogy megismétlődjön a 3 évvel ezelőtti menekültválság. Németország támogatja a terhek megosztását célzó kvótákat, a magyarok és a lengyelek ellenben élesen elutasítják azokat. Merkel amellett van, hogy változatlanul szükség van a közös menedékrendszerre, illetve összehasonlítható normákra, amikor arról kell dönteni, hogy a tagállamok kiket fogadjanak be. Emellett szorgalmazza azt, hogy egységesítsék az eljárást a külső határokon.
A jelek szerint az újabb kétharmad birtokában Orbán Viktor nekimegy a bíróságoknak. Megfigyelők szerint ehhez a startjelzést az adta meg, hogy a kormányfő rögtön a választási győzelem után élesen bírálata a Kúriát, amiért az érvénytelennek nyilvánított több ezer szavazatot és ez a Fidesznek egy parlamenti helyébe került. Majd nem sokkal később bejelentette az igazságszolgáltatás reformját. Az Európai Néppárt nyilvánosan aggályát fejezte ki, hogy a politikus most megpróbálhatja még jobban kiépíteni a hatalmát, miközben már a bíróságok képezik az egyetlen megmaradt ellensúlyt. Hogy ezt letörje, Orbán nem olyan brutális módszert alkalmaz, mint a lengyelek. Közigazgatási bíróságot tervez, ám az ellenzők attól tartanak, hogy ily módon politikailag fontos ügyeket ki lehet majd vonni az eredeti jogrendszer hatálya alól.
Az egész szisztémában központi szerepet tölt be a miniszterelnök barátjának számító Polt Péter, bár idáig még nem tudták rábizonyítani, hogy kényes korrupciós ügyekben akadályozza a bírósági eljárást. Viszont nagyon is tetten érhető az ütközés Handó Tündével, aki ellen a kinevezési gyakorlat kapcsán ellentámadásba mentek át a bírák. A hatalmi ág függetlenségére felügyelő Bírói Tanács nyíltan kétségbe vonta Szájer József feleségének elfogulatlanságát. Mindazonáltal arról egyelőre nincs szó, hogy a politikai járszalagra vette volna az igazságszolgáltatást, Darák Péter pl. igen határozottan fellép Handóval szemben.
A populizmus egyik szakértője úgy látja, hogy nem a kevesebb, hanem a több demokrácia a válasz, amikor nyerésben vannak az illiberális erők. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem tanára rámutat, hogy az illiberális demokrácia, illetve bizonyos esetekben az ilyen tekintélyelvűség korunk egyik legnagyobb gondja. Pl. mindenképpen bírálni kell, illetve nem szabad következmények nélkül hagyni, hogy Magyarország és Izrael a bíráló és független civil szervezeteket támadja, csak éppen sem az EU, sem az USA nem tesz semmit. Márpedig az illiberális demokrácia, illetve a populizmus fő okát a demokráciától megfosztott liberalizmus jelenti. Utóbbi azt takarja, hogy egy sor alapvető gazdasági és pénzügyi jogkör a kormányoktól független intézményekhez, pl. a jegybankokhoz került át, illetve igen lényeges politikai döntéseket a nép feje fölött hoztak meg. Azaz kiüresedett a demokrácia, ám ez ellen harcolni kell - a liberális demokrácia védelmében. Éppen ezt szolgálja a több demokrácia, vagyis, hogy mindig vegyék figyelembe az alternatívákat és vigyék vissza az ideológiát a politikába, ne közönyös technokratákra hagyják rá a döntéseket.
Magyarország forszírozza a ’Stop, Sorost’, miközben elemző arra hívják fel a figyelmet, hogy az összeesküvés elméletek veszélyesebbek, mint valaha. A 87 éves emberbarát milliárdos a kedvenc kényszerképzet a jobboldal, a szélsőjobb, a fehér felsőbbrendűség hirdetői, valamint a neonácik szemében, Európában, illetve Észak-Amerikában. A magyar kormány azzal indokolja a törvényjavaslatot, hogy az ország védelméhez akciótervre van szükség. Hiábavaló volt a civilek és nemzetközi szervezetek tiltakozása, itt az egyik legaggasztóbb összeesküvési teória válik valóra. Egy szakember, aki könyvet írt a lopakodó fasizmusról, azt mondja, hogy a Soros elleni vádak mindig is jelzést jelentenek a radikális jobboldal számára, amely elutasítja a fő áramlat konzervativizmusát. De a felszín alatt mindig ott húzódik az antiszemitizmus. Viszont a mind inkább a szélsőjobbra csúszó Orbán beemelte ezeket az állításokat immár a mindennapi politikába.
Csontos Csaba a Nyílt Társadalom szóvivője úgy látja, hogy a hatalom ily módon csupán a nyomasztó gondokról és a korrupcióról próbálja elterelni az átlagemberek figyelmét. A következmény viszont az lett, hogy lényegesen megszigorítják a feltételeket a civil szervezetek számára, ám ez kihat mind a magyarokra, mint a menedékkérőkre. Hozzáteszi, hogy a mód, ahogyan a kormány eljár az NGO-kkal szemben, az nagyon emlékeztet arra, amit Putyin csinál. Egy tengerentúli szakember szerint az antiszemiták szemében Soros a „zsidót” testesíti meg. Lejáratása pedig úgy történik, hogy valaki bedob egy álhírt róla, ezt azután fizetett trollok, illetve robotok tömegesen felkapják és terjesztik a közösségi portálokon, míg csak vissza nem kerül a nagy híráramba. És a liberális Soros ügyében azért ennyire hosszú életűek ezek a vádak, minden cáfolat ellenére, mert a kiindulási alap az antiszemitizmus. Egyesül bennük ezeknek a köröknek a gyanakvása a baloldal és a nagy bankok ellen.
