- A masszív propaganda ellenére a szlovénokat nem lehetett megetetni a náluk is kósza jelenségnek számító migránsokkal.
- Soros György ismét a kvóták ellen foglalt állást, de ettől még ő marad a fő közellenség. Az antiszemitizmushoz sincs szükség zsidóra.
- A sajtó minősége alapvetően befolyásolja, hogy a társadalmak képesek-e felismerni a saját érdekeiket.
Orbán Viktor szövetségese pirruszi győzelmet aratott a szlovén választásokon, miután ellenfelei, akik elutasítják Jansa menekültellenes álláspontját, azt ígérik, hogy megakadályozzák a Demokrata Párt kormányalakítását. A befutó politikai tömörülés ugyanazt hangoztatta a kampányban, mint ami hatalomra emelte a nacionalistákat a szomszédos Olaszországban: szó sem lehet migránsokról. Az eredmény azonban arra utal, hogy Szlovénia kitart a középutas politika mellett. Ez egyben vereséget jelent a szomszédságban az olasz, a magyar és az osztrák populisták számára. Janza Orbánnal az oldalán küzdött a választási hadjáratban és dicsérte annak célját, az illiberális demokrácia megteremtését, noha a kurzus szembefordította Magyarországot az EU-val. A londoni Teneo Intelligence kockázat elemző szakértője úgy véli, hogy a szlovén politikus hiábavaló győzelmet aratott.
Janez Jansát ideológiailag nagyon sok minden fűzi össze Orbán Viktorral, aki jócskán kampányolt mellette. Ugyanakkor az SDS határozottan cáfolja, hogy a Fidesz bármiféle támogatást, így pénzt adott volna a szlovén párthoz közelálló sajtónak. A két politikus életrajza között mindenesetre rengeteg a hasonlóság, és a bírálók attól tartanak, hogy ha netán Jansa kerül hatalomra, akkor a magyar modellt követi majd. Mindketten a nemzeti önzésre tették fel tétjüket és populista módon óvnak Európa iszlamizálódásától. Orbán Sorost vádolja azzal, hogy destabilizálni igyekszik az országot, szlovén szövetségese pedig a volt államfőt, Kucant pécézte ki elsőszámú ellenségnek. Ám a lelki rokonságon túllépve fontos különbség, hogy Jansa a kormányalakítás során bőven kompromisszumokra kényszerül. Azon kívül ő egyértelműen az EU mellett van, pártja pedig semmilyen gondot nem okoz az EPP számára. Továbbá nem az oroszoknál, törököknél vagy azerieknél keres szövetségeseket, hanem a közép-európai szomszédok körében. Már jelezte, hogy szoros együttműködésre törekszik a V4-ekkel, illetve Ausztriával, ami kormányra kerülése esetén azért hatalmi eltolódásokat eredményezhet az EU-ban.
A szlovén választások eredménye azt tanúsítja, hogy újabb ország billent jobbra Európában, a bujtogató, Janez Jansa populista pártja szerepelt a legjobban. A Demokrata Párt vezére úgy értékelte a megszerzett 25%-ot, hogy azok voksoltak rájuk, akik az országot tartják a legfontosabbnak. A tudósítás megjegyzi, hogy a szlovénok most politikailag felsorakozhatnak a jobboldali, populista Orbán Viktor, illetve Ausztria mellé, ahol a szélsőjobb a kormánykoalíció tagja. A győztes ugyanazt visszhangozza, mint a magyar miniszterelnök: a menekültek beáramlása fenyegeti az európai értékeket és a stabilitást. Ezért nem is akar menedékkérőket befogadni, a kvótákat pedig élesen ellenzi.
Csak éppen nem lesz könnyű számára szövetségeseket találni az új kabinet felállításához, mert a 2. helyezett máris elutasította az összefogást. Ezért most hónapokon át politikai bizonytalanságra kell számítani Ljubljanában, de még az is lehetséges, hogy új választásokat írnak ki. A szlovén főváros egyetemének egyik politológia professzora azt mondta Jansáról, hogy az a kampány során olyan volt, mint mindig, vagyis mindig másokat okolt az összes ismert gondért, amelyeket szerinte csakis ő tud megoldani. Elsősorban a kommunistákat és a migránsokat vette célba, bár igyekezett a megszokottnál nyugodtabbnak látszani és kevesebbet ütközni.
Soros György szerint a kvóták sem nem lehetségesek, sem nem kívánatosak, mert más államok, elsősorban a magyarok és a lengyelek szívósan ellenállnának. A befektető emlékeztetett arra, hogy ő mindig is az önkéntes befogadás pártján volt. Egyben felhívta az uniót, hogy az adjon kártérítést Olaszországnak a menekülthullám terheinek enyhítésére. A Corriera della Serában megjelent cikkében az üzletember azt írja: a szélsőjobbos Liga jó választási szereplése részben az EU elhibázott menedékpolitikájának következménye, miután az aránytalanul nagy feladat elé állította az olaszokat. Épp ezért Brüsszelnek lépnie kell, főként, ha befolyásolni akarja a soron következő választásokat, amelyek alighanem hamarosan esedékesek lesznek, tekintve az ingatag római kormányszövetséget – mutat rá Soros.
Megjegyezte, hogy a menekültek helyzetét nem lehet az áttelepítések kikényszerítésével orvosolni, csakis úgy, ha az unió fizet az olaszoknak a költségek fejében. Arra is figyelmeztetett: a földrészen egyesek arra akarják felhasználni az alkalmat, hogy kioktassák Itáliát, ám az EU a saját sírját ásná ily módon, mivel az olasz szavazók ismét a Ligát és az 5 Csillagot emelnék hatalomra, csak még az eddiginél is nagyobb többséggel. Közben a szélsőséges olasz belügyminiszter provokatív látogatást tett abban a szicíliai kikötőben, ahová a legtöbb menekült érkezik. Kijelentette, hogy a migránsok számára vége a jó világnak és készüljenek arra, hogy szedniük kell a cókmókjukat, mert nem szeretné, ha a sziget továbbra is Európa menekülttábora volna. Különben nagyjából éppen az úttal egyidőben 35-en fulladtak vízbe a tunéziai partoknál. Az egyik mentőszervezet vezetője arra számít, hogy az új kormány megnehezíti tevékenységüket, sőt igyekszik majd teljesen megakadályozni azt.
Egyfajta feudalizmusnak tartja Magyarországot egy neves német újságíró, aki évtizedek óta Európával foglalkozik és olyan orgánumoknak dolgozik, mint a Die Zeit. Greffrath kijelentette, hogy nálunk a hűbéri birtokokat, kastélyokat, szőlőket, működési engedélyeket a hatalom hívei között osztják szét. De Közép-Európában különbség van kleptokrácia és kleptokrácia között. A románoknál a jelek szerint mindenki magának lop. A lengyeleknél nem ennyire általános a jelenség, az ottani jobboldal azt tekinti küldetésének, hogy újra kereszténnyé tegye a földrészt. Ám gazdaságilag valamennyi állam függ a Nyugattól és ez agresszívvá teszi őket. A szakember arra is rámutat, hogy visszatérnek a nemzetállamokhoz, azzal mindenki csak szegényebb lesz. És miután Trump felmondta a nemzetközi együttműködést, Európának még inkább össze kellene fognia, csak éppen semmi nem utal erre.
Ugyancsak sajnálatosnak nevezi az elemző, hogy az európaiak 80 %-a mindenekelőtt biztonságot és stabilitást akar, a szabadság azonban már messze nem annyira fontos számára. Így továbbra is nyomulni fognak a nacionalisták, és a dolgok inkább a szétesés irányába mutatnak. Az egyetlen közös platformot jelenleg a migráció elhárítása jelenti. Hozzáfűzte, hogy az egész világ Európába vágyik, maguk az európaiak viszont ott tartanak, hogy elszórakozzák azt. Greffrath ennél a pontnál rámutatott, hogy Soros György megint ötletesebbnek bizonyult sok politikusnál, hiszen nemrégiben tervet javasolt az afrikai állapotok javítására, hogy ily módon fékezzék meg a migrációt.
A lap úgy látja, hogy Európában az őrület ideje köszöntött be, miután egész nemzetek szavaznak módszeresen a saját értékeik ellen, mint ahogy az legutóbb Olaszországban is történt. Pedig a demokrácia, mint államforma arra épül, hogy a többség ésszerűen méri fel a dolgokat, mégis beütött a Brexit. Azután a magyarok és a lengyelek EU-ellenes pártokat juttattak hatalomra, miközben a két ország kapja a legtöbb pénzt Brüsszeltől. És most éppen ez a támogatás kerül veszélybe, mivel a budapesti és a varsói kormány nem tartja magát a demokratikus normákhoz. Végül pedig az olaszoknál két olyan párt diadalmaskodott, amely bevallottan fel akarja rúgni az unió szabályait, illetve elutasítja az euröövezet tagságával járó kötelezettségek egy részét. Ám az államadósság meghaladja a 2,3 milliárd eurót, és ha feladnák a közös európai fizetőeszközt, a növekvő tartozás és a csökkenő adó óhatatlanul magasabb kamatokat vonna maga után. Így közelebb kerülne az államcsőd és a lakosság elvesztené vagyona jelentős részét.
De az ésszerűtlenség grasszál Amerikában is, ahol rengeteg leszakadt ember helyesli Trump politikáját, pedig semmi haszna abból. Általában úgy van, hogy a társadalmak annál inkább voksolnak az önsorsrontó irányvonalra, minél kevésbé képesek belátni a polgárok egy ilyen politika következményeit. Ez pedig azzal függ össze, hogy a népek egyre kevésbé érdeklődnek a közélet iránt, ami viszont a sajtó minőségére vezethető vissza. A közhangulatot manapság a populisták egyszerű jelszavai határozzák meg, és ez veszedelmes döntésekkel járhat.
