- Tavaly ősz óta a magyar kormányzati szervek a fülük botját sem igazán mozgatják, pedig a határon túliaknak adott útlevelekkel akár terroristák is bejuthattak az USÁ-ba.
- Macron és Orbán Európája: tűz és víz - vajon melyik kerekedik fölül?
- Szerbiában ezrek várakoznak reménytelenül, hogy bejussanak Magyarországra.
Az Egyesült Államok már októberben figyelmeztette Magyarországot, hogy az sürgősen lépjen, mert kb. 700 külföldi kijátszotta a határon túli magyarok érdekében hozott állampolgársági törvényt és az így szerzett útlevéllel közülük 65-en vízum nélkül bejutottak az USÁ-ba, mi több, 30-ról még most sem tudják az amerikai hatóságok, hogy hol vannak. A Belbiztonsági Minisztérium szerint olyanokról van szó, akik súlyos biztonsági kockázatot jelentenek, több okból is, de a legsúlyosabb az volna, hogy ha pl. az Al-Kaida emberei, vagy orosz kémek jutottak volna ily módon magyar úti okmányokhoz. Az ügy megterhelte a kétoldalú kapcsolatokat, annál is inkább, mivel a magyar fél mindeddig nem tett lépéseket, hogy kiküszöbölje a rendszer hiányosságait, amire az ősszel 45 napot kapott. Pedig egyébként ideológiai rokonság van Trump és Orbán, a két populista uszító között, akik a bevándorlás elutasítására és a szigorú határellenőrzésre építik politikájukat. A viszonynak mellesleg az sem tett jót, hogy a magyar kormány korlátozta a demokráciát.
Washington kilátásba helyezte, hogy ha nem változik a helyzet, Magyarország számára a jövőben csupán időlegesen szavatolja a vízummentességet. A múlt hónapban azután Budapesten azt közölték az amerikaiak, hogy a magyarok teljes egészében kikerülhetnek a programból, ha ez így megy tovább, azaz továbbra is illetéktelenek kaphatnak magyar útlevelet. A lap hozzáteszi, hogy az Orbán-kormány már tavaly elismerte: valóban léteznek kiskapuk a rendszerben. Balog S. Éva, az Amerikában élő történész azt mondja, hogy a két állam viszonya rettenetes, és Orbán másfél éve kétségbeesetten próbál valami javulást elérni, de teljesen hiába. És most ez az útlevélsztori csak árt az ügynek.
A hírügynökség úgy értékeli Orbán Viktor parlamenti programadó beszédét, hogy a kormányfő illiberális irányban akarja átalakítani az országot. Szándékát egyértelműen kifejtette, amikor megismételte, hogy a maga részéről helyesnek tartja a szakítást a liberális demokráciával, ami amúgy megterhelte a viszonyt az unióval. A tudósítás rámutat, hogy a miniszterelnök lett az EU-ban a populista erők főcsővezetője, miután nagyobb hatalmat halmozott fel, mint bármelyik elődje a szocializmus óta, és szembeszállt a szervezet demokratikus eszményeivel. Olyannyira, hogy a francia államfő már az értékek polgárháborúját vetítette előre, miután a lengyelek és más kelet európai országok, illetve nyugati nacionalista pártok elkezdték utánozni az orbáni politikát, valamint retorikát.
Az újság azt tartja a megválasztás alkalmából elhangzott Orbán-felszólalás leglényegesebb elemének, hogy a liberális demokrácia korszakának vége. A politikus szerint éppen ez a felismerés magyarázza az ország sikereit. Így Magyarországnak a 21. századi kereszténydemokrácia felépítésével kell reagálnia a világban bekövetkező változásokra. Egyben fontosnak nevezte az EU-t, ám mint mondta, ez nem jelenti azt, hogy Brüsszelt ne szabadna bírálni. Ugyanakkor az uniónak le kell tennie az Európai Egyesült Államok őrült rémálmáról – tette hozzá. A kormányfő ismételten elutasította a nyílt társadalmat. Azt emelte ki, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része marad, de határozottan visszautasítja, ha bárki bele akar avatkozni a belügyeibe. További fellépést helyezett kilátásba a menekültek befogadása ellen, illetve a külső határok védelmében. Azt is értésre adta, hogy még jó ideig kíván hatalmon maradni.
A francia elnök arra figyelmeztetett, hogy Európában mindenütt szögesdrótok jelennek meg, így a fejekben is, ám ő egyáltalán nem fog engedni semmiben Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az értékek ügyében vívott harc során. A Károly-díj átvételekor mondott beszédében Macron rámutatott, hogy a nacionalizmus muzsikája sokakat csábít a földrészen. Hozzáfűzte, hogy a megosztottság olyan, mint a lepra, ami alig leplezett oldalvágás akart lenni a keleti tagállamokkal szemben, miután azok ellenzik a bevándorlást és visszautasítják a kritikát a jogállam korlátozása miatt. Egyben megerősítette, hogy a többsebességes Európa mellett van, mert nem gondolná, hogy állandóan várni kellene, amíg minden kérdésben megszületik a 27-ek egyetértése.
A portál szerint Marcon jelezte, hogy nem hajlandó feladni az új Európa tervét, függetlenül attól, mint gondol arról Németország. Négy tényező fontosságát hangoztatta: nem szabad gyengének lenni, félni, várni és hagyni, hogy egyesek éket verjenek a szervezetbe. Persze ettől még a németek jelentik a földrész vezető gazdasági hatalmát és Merkel tegnap nem mutatott túl nagy lelkesedést az iránt, hogy az euróövezet reformja után megint csak Berlin állja a számlát.
Az Egyesült Európa mellett tett szenvedélyes hitet a francia elnök, amikor átvette a nemzetközi Károly-díjat. A konzervatív lap megállapítja, hogy Macron éppen akkor sürgeti a mélyebb integrációt, amikor Magyarországtól Olaszországig populista, nacionalista visszalépést tapasztalni, nem is szólva a Brexitről. A politikus azt hangsúlyozta, hogy Németországnak élnie kell a ráháruló felelősséggel Európa jövője érdekében. Megismételte, hogy igen fontosnak tartja az euróövezet megerősítését. Úgy vélte, hogy az új amerikai álláspont miatt az EU történelmi pillanathoz érkezett, közre kell működnie a 2. világháború után kialakult nemzetközi rend fenntartásában. Egyben felszólította Németországot, hogy a jövő hónapig dolgozza ki válaszát a felvetett reformokra. Úgy fogalmazott: mindent meg kell tenni, hogy az unió erősebb, egységesebb, önállóbb és demokratikusabb legyen. Német sajtóértékelések ehhez képest meglehetősen langyosnak tarják a német kancellár reakcióját és úgy vélik, hogy Merkel az időre játszik, ám ily módon elszalaszthatja a kivételes alkalmat, beleértve, hogy a franciákkal közösen új lendületet adjon a valutauniónak.
Gyújtó hatású aacheni beszédében azonnali cselekvésre szólította fel a német kancellárt a francia elnök. Azt hangsúlyozta, hogy nem szabad félni, de tovább várni sem. Vázolta, hogy az európaiaknak miként és miért kell még jobban összefogniuk, ha helyt akarnak állni a világban, meg akarják őrizni a demokráciát és a jogot a nacionalizmussal és a tekintélyelvű irányzatokkal szemben. Merthogy a nacionalizmus szirénhangként terjed és az EU-t, annak béketervét fenyegeti. Ám Európának nem szabad hagynia, hogy megosszák, mert az megbénítja. El kell találnia az új egységhez. Viszont nem szabad tudomásul vennie a jogsértéseket, nagy hangsúlyt kell helyeznie közös kulturális identitására. A lap szerint a politikus nem egyszerűen az uniót látja veszélyben, hanem az európai kultúrát és hagyományokat. Ugyanakkor a házigazda német kormányfő viszonylag visszafogottnak bizonyult. Nem jelentett be nagy ívű terveket, de kifejezte reményét, hogy Berlin és Párizs hamarosan előterjeszti javaslatát az integráció megújítására.
A lap hosszú cikkben mutatja be egy pakisztáni menekült évek óta tartó hányattatásait, miután a férfi – sok-sok sorstársával együtt elakadt Horgosnál: a magyar határkerítés leküzdhetetlen akadály számára. A drótakadályon elhelyezett hangszórók éjjel-nappal azt harsogják, hogy Magyarország nem fogad be migránsokat, és aki megpróbál átjutni a műszaki záron, azt őrizetbe veszik. Ráadásul mire a történet főhőse elindult a talibán egyik erődjének számító Vazirisztánból, addigra Magyarország bezárkózott. Orbán erődöt akart létesíteni Európa kapujánál, egy sereg brutális rendőrt rendelt ki és azt állította, hogy minden menekült terrorista.
Így a pakisztáni férfi 2016 késő nyara óta vesztegel Szerbiában, ahonnan 10 év alatt félmillióan vándoroltak külföldre. Sokszor megpróbált persze átjutni magyar területre, de elfogták, megverték, megrugdosták, hideg vízzel leöntötték, majd visszakísérték a határhoz. A magyar határrendőrség brutális túlkapásairól azóta sok jelentés érkezett, a kormány azonban cáfolja ezeket az állításokat. Civil szervezetek viszont megerősítik azokat. Azóta a hatalom azzal vádol olyan szervezeteket, mint az Orvosok Határok Nélkül, hogy együttműködnek Sorossal, aki Budapest szerint anyagi hasznot igyekszik húzni a migrációból. Természetesen mindez alaptalan hazugság. De ettől még igen sokan vesztegelnek lehetetlen körülmények között Horgosnál, csakhogy a világ megfeledkezett róluk.
