- A miniszterelnök nem tud megváltozni, betetőzi rendszerét. Emiatt további viszályok fenyegetnek az unióval.
- Az kiabál, akinek a háza ég, mondja a tervezett szankciók elleni magyar és lengyel tiltakozásról az EU illetékes biztosa.
- Fő a bizalom! Orbán mindent maga akar ellenőrizni az új kormányban.
Szélsőjobbosként mutatja be a lap Orbán Viktort az új parlament megalakulása alkalmából, hozzátéve, hogy az EBESZ szerint a Fidesz szabad, de nem tisztességes választáson nyert kétharmadot. Azaz a kampány nagyban idegengyűlölő retorikára épült, és a jelek szerint igencsak sok pénzt használtak fel hozzá állami forrásból. A cikk hozzáteszi, hogy a kormányfő az eltelt 8 évben a nemzetközi szélsőségesek hőse lett, amiért illiberális rendszerré igyekszik átépíteni az országot. Ennek érdekében nagyrészt megszüntette a hatalmi ágak szétválasztását, saját párt javára módosította a választási törvényt, saját híveivel tömte tele a kormány ellenőrzésére szolgáló intézményeket. Rátette a kezét a kultúrára, a civil szférára és az oktatásra. Próbálja megbüntetni az emberi jogi csoportokat, főleg ha azokat Soros támogatja.
Politikai mondandója uralja a közmédiát, valamint a tantervet, de követői ellenőrzik a sajtó jelentős részét, az egyetemek javát és a kultúrát. A hatalmat az ideológiai állhatatosság elé helyezte, így sodródott az évtizedek során liberális ellenzékiségből a szélsőjobbra. A magyarok körében népszerű, részben a gazdaság teljesítménye miatt. Ám közgazdászok megkérdőjelezik, hogy csoda történt volna, mivel pl. a statisztikák magukban foglalják a külföldön dolgozókat is. Orbán a választási hadjárat során nem árulta el, hogy mire készül, de elégtételt helyezett kilátásba a bírálóival szemben. Idetartozik a „Stop, Soros”-csomag, továbbá az is, hogy egy sor bíró máris lemondott a felbátorodott Fidesz szövetségeseinek nyomására.
Orbán Viktor úgy kezdi meg újabb négy évét, hogy idehaza nincs ellenzéke, csak külföldön, mégpedig egy olyan ország élén, amely modellé vált az elitellenes, nacionalista pártok számára. Egyben pedig az egyik legnagyobb gondot jelenti az unió számára, miközben ilyen erők másutt is a nyugati demokrácia, illetve a bevándorlás ellen fordultak. A magyar miniszterelnök úgy lép hivatalba, hogy már jelezte: le fog csapni egy sor intézményre, kezdve a menekülteket segítő civilektől a CEU-ig, mivel Soros nézeteiről úgy gondolja, hogy azok fenyegetik a társadalom kötőszövetét. Ezek az ígéretek a választás óta végighullámzanak az országon. Egy sor ellenzéki politikus visszavonult, szerkesztőségek zártak be, illetve NGO-k azt tervezik, hogy elhagyják az országot. Több európai ország vezetői is riadtan figyelik a támadást a civil társadalom, a tanszabadság és a szólásszabadság ellen.
És Orbán már kezdi is valóra váltani ígéreteit. Emiatt az Amnesty International európai igazgatója azt mondja, nem kizárt, hogy be kell szüntetniük tevékenységüket az unió egyik országában. Ezért az illetékes sürgeti, hogy főként az EU húzza ki a fejét a homokból és fogja fel, hogy mi történik. A Közép-Európai Egyetem egyik amerikai vendégprofesszora pedig úgy fogalmaz, hogy dühös és felháborodott, amiért így bánnak egy tengerentúli intézménnyel. Mert ez őrjítő.
Nagyon közeli konfliktusra számít az újság Brüsszel és Budapest között, mivel az új Országgyűlés várhatóan igencsak gyorsan jóváhagyja majd a „Stop, Soros”-csomagot. A tervezet Orbán hadjáratának része az üzletember ellen, aki pártfogóból szörnyeteg lett a miniszterelnök szemében. Így most korlátoznák azoknak a civil csoportoknak a működését, amelyeket bevándorlásbarátnak minősítenek. Emberi jogi szervezetek máris tiltakoztak, és ha átmegy a javaslat, jogi következményekkel lehet számolni az EU részéről. Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített. A borúlátóak egyre nagyobb tábora ezzel szemben úgy véli, hogy a vártnál nagyobb győzelem csak még jobban felbátorítja a politikust. Lengyelországgal az igazságszolgáltatás reformja miatt van viszálya az uniónak, a feszültség erősödik és a kérdés lassan szétszakítja a szervezetet.
Az unió igazságügyi biztosa közölte, hogy semmi félnivalója nincs a támogatások esetleges felfüggesztése, illetve visszatartása miatt azoknak az államoknak, amelyek tisztelik a törvényeket, de a szankciókat egyébként is csak akkor kívánják bevetni, ha teljesen egyértelmű a jogi helyzet. Jourová megjegyezte, hogy ha bármely kormány kétségeit hangoztatja a tervvel kapcsolatban, az azt sugallja, sőt, elismeri, hogy az illető állam nem jól bánik az EU-forrásokkal. A múlt héten közzétett bizottsági javaslatot széles körben úgy tekintik, hogy az figyelmeztetés kívánt lenni Magyarországnak és Lengyelországnak. Erről a cseh politikusnő csupán annyit mondott, hogy az uniós pénzek rossz embereket is magukhoz vonzanak.
Egyébként pedig aggódik néhány tagállamban a pénzügyi elszámoltathatóság miatt. Tovább azt szeretné, a magyarok, lengyelek, máltaiak és a svédek is csatlakoznának az Európai Ügyészséghez. Magyarországról szólva problémásnak nevezte, hogy az ügyészség csupán igen kis arányban fogadja meg az EU Csalás Elleni Hivatalának ajánlásait. Ezek közé tartozik Orbán vejének volt cége is.
Gulyás Gergely szerint a magyar vezetés nem úgy kezdi a tárgyalásokat a következő EU-költségvetésről, hogy meg akarná vétózni azt. Így kész kényes javaslatokat is megvitatni, ami a Bizottságnak arra a tervére vonatkozhat, hogy a jövőben kevesebb támogatást kaphatnak azok az államok, amelyek megsértik a bíróságok függetlenségét. Közölte ugyanakkor, hogy nincs olyan tervezet előkészületben, amely korlátozná az igazságszolgáltatás önállóságát. A politikus, aki várhatóan Lázár János utódja lesz az új kormányban, nem gondolja, hogy Magyarország a következő négy évben csatlakozna az euróövezethez. Arra hivatkozott, hogy a legtöbb közgazdász szerint csak akkor tanácsos átvenni a közös fizetőeszközt, ha a magyar életszínvonal eléri a nyugati szint 80-90 %-át. Ám most még csak 69%-nál járunk.
A Kossuth téren füttyszó és kiabálás kísérte, hogy az Országgyűlés épületében Orbán Viktor éppen átvette a kormányalakítási megbízást. A tömeg a politikus fenyegető teljhatalma ellen tiltakozott, ám a miniszterelnököt a megmozdulás-sorozat hidegen hagyta. Orbán a 49 %-kal elért 2/3 birtokában szinte azt csinál, amit akar. De már értésre adta, hogy még jobban a tekintélyelvű vonalra áll rá. Ezt leginkább a hatalom szemében nemigen kedvelt civil szervezetek képviselői érezhetik majd a saját bőrükön. Az EU-val a menedékkérők betelepítése, valamint az új költségvetés miatt kell viszályra számítani. A magyar vezetés máris zsarolásnak minősítette és visszautasította, hogy az unió az alapok megvonásával torolja meg a jogállamiság megsértését. A megkeményedő frontokra utal, hogy az Európai Néppárt vezetése a múlt héten válságtanácskozásra Brüsszelbe rendelte Orbánt, hogy tisztázza vele, meddig mehet el. Ő maga a minap harci sportnak nevezte a politikát és ezt várhatóan két ellenféllel: az EU-val és a hazai ellenzékkel szemben is igazolhatja.
Mostantól kezdve Orbán Viktor mindent egymaga akar irányítani, aminek a lényege, hogy még az eddiginél is inkább mindent ő maga határozzon meg. Ám ez az öntudatos hang nem tetszik a fővárosban, ahol az emberek példátlanul magas arányban szavaztak a Fidesz ellen. Hetek óta zajlanak a megmozdulások, amelyek mérete és makacssága újdonságot jelent a magyar politikában. A kormány összetételében egy fontos poszton van változás: Kásler kinevezésével a miniszterelnök azt kívánja jelezni, hogy rendbe akarja tenni az egészségügyet, ami az ellenzék egyik fő témája volt a kampányban. Orbán nagy stratégiai célnak nevezte a születési arányszám javítását, ami a társadalom reprodukálásához szükséges is, miután a hatalom elveti a bevándorlást. Igen érdekes a kabinet szerkezetében, hogy a miniszterelnöki iroda határozza meg az államtitkárok munkáját, nem pedig a tárcavezetők.
„Előre az illiberális demokráciába” címmel a lap azt fejti ki, hogy a leendő magyar kormány feltehetőleg folytatja a tekintélyelvű politikát. Az apropót az adta, hogy nemrégiben Budapesten politológusok és civil szervezetek a hogyan-továbbról tartottak konferenciát. A Fidesz váratlanul nagyarányú győzelme kapcsán a tudósítás megjegyzi, hogy a választási törvény folytán ajtó-ablak nyitva állt a csaláshoz. Pl. hogy Ukrajnából tömegesen szállítottak át szavazókat. Az átjelentkezés nem lett volna lehetséges a helyi hatóságok közreműködése nélkül. Egyes településeken a Fidesz támogatói bekísérték a romákat a szavazófülkébe, mondván, hogy analfabétákról van szó és segíteni kell nekik. Másutt polgármesterek megfenyegették a szegényeket, hogy nem kapnak közmunkát, ha nem a kormánypártra voksolnak. Az ellenzék bojkottálhatta volna a szavazást, ám egynémely politikus számára fontosabb volt a képviselői jövedelem, ily módon azonban törvényesítette a hatalmat. És amíg ezek az erők nem képesek valamit szembeállítani a fiatal demokraták rasszista, illetve antiszemita uszításával, addig Magyarországon nem változik semmi. Ez nem csupán politikai, hanem erkölcsi kudarc is.
