- Az EU abban bízik, hogy az anyagi támogatás megvonásának kilátásba helyezésével jobb belátásra tudja bírni Orbán Viktort, akit már legfelső szinten is kérdőre akarnak vonni.
- Ausztriában is ezerrel megy a sorosozás, a szélsőjobbos Szabadságpárt vezére tényként kezeli a magyar miniszterelnök hazugságait.
- Az orbáni illberális demokrácia nem is demokrácia - mondja Timothy Garton Ash.
A birodalom visszavág, vagyis az EU a költségvetési fenyegetéssel kíván küzdeni az erős ember, Orbán Viktor ellen. Azaz a jövő szerdán előterjesztendő tervezettel igyekszik megfékezni Keleten az illiberális nacionalizmus erősödését, ami már a szervezet demokratikus alapjait veszélyezteti. Egy bizottsági illetékes megerősítette, hogy a jövőben a jogállamhoz kötik a támogatásokat, egyik kollégája pedig kijelentette, hogy ez a nyomás megváltoztatja majd a játékszabályokat. Egy harmadik társuk pedig úgy vélekedett, hogy a magyar törekvések nagyobb veszélyt jelentenek az unió szempontjából, mint a Brexit, hiszen Orbán egy másik értékrenddel flörtöl, támadja a közös menedékpolitikát. Mindenesetre Brüsszel úgy gondolja, hogy ily módon meg lehet nyirbálni a bírálók szárnyait. Beavatottak szerint Juncker be akarja temetni a kelet-nyugati árkot, még mielőtt másfél év múlva lelép a színről.
A feszültséget oszlathatja, hogy a szövetség kemény lépéseket kíván tenni az illegális migránsok távoltartására. A Bizottság mindenesetre arra készül, hogy összecsapnak az akaratok Orbánnal, aki előreláthatólag egyre több követeléssel áll elő. De abban bíznak, hogy jogi eszközökkel ezúttal is meghátrálásra tudják kényszeríteni, ahogy az már történt pl. a bírák nyugdíjazása esetében. Az EU-ban úgy hiszik, hogy Varsóval egyszerűbb a helyzet és már a jövő hónapban meg tudnak állapodni az igazságszolgáltatás reformja ügyében. De jó pár tagállam kormánya azon van, hogy legfelső szinten vonja kérdőre a sorból kitáncoló hatalmakat, merthogy alapértékekről van szó.
A szerkesztőségi véleménycikk arra figyelmeztet, hogy Magyarországon gyakorlatilag fasiszta kormány van hatalmon, a briteknél a következő kormányt a Munkáspárt hozhatja létre, amely gyakorlatilag át van itatva antiszemitizmussal. Azon kívül egész Európában érlelődik a vérrög törzsi rendszer, ami a trón-és-oltárral jelzett konzervativizmus eltorzult utóda. Ami pedig Myanmarban történik, arra a népirtás az igazán megfelelő kifejezés. Mindez annak kapcsán került terítékre, hogy 25 éves a washingtoni Holocaust Múzeum, amely az elemzés szerint pontos képet ad arról, mire is képes az emberi természet. A legnemesebb, illetve a legaljasabb értelemben. Azaz szándéka ellenére rávilágít nem csak a múltra, hanem a jelenre is. Így arra, hogy semmi, de semmi nem elképzelhetetlen, és a politikai intézmények önmagukban nem nyújtanak tartós biztonságot a barbarizmussal szemben, ami állandóan ott leselkedik a civilizáció vékony, töredezett hege alatt. Ezért jelenti azután a holokauszt azt a sötét csillagot, amelyet a demokráciának követnie kell. Hitler is apróban kezdte, úgy hogy a cikk a német közmondást idézi, miszerint a kezdetekre nagyon oda kell figyelni!
Soros György, a liberális, zsidó emberbarát a gyűlölet célpontja lett szülőhazájában, a sátánhoz hasonlítják, de a rajta vezetik le a feszültséget Magyarországon kívül több más olyan, kelet-európai államban is, amely szintén a nacionalizmus felé fordul. Aradszki András kormánypárti képviselő volt az, aki októberben, az éppen aktuális hisztérikus kirohanás keretében azt közölte a parlamentben, hogy a rózsafüzér a legalkalmasabb fegyver a milliárdos ellen. Azóta Orbán Viktor azzal fenyeget, hogy bezáratja a Soros által támogatott, menekülteket segítő jótékonysági szervezeteket. Krekó Péter úgy látja, hogy az ilyen megnyilatkozásokkal visszajutottunk a Középkorba.
Soros az évek során több mint 100 országban jó 32 milliárd dollárt költött nemes célokra, ám gyűlöletet váltott ki azzal, hogy pénzt ad olyan civil kezdeményezésekre, amelyek migránsokat, romákat karolnak fel, illetve a polgári szabadságjogok betartására ügyelnek. Főként olyan államokra igaz ez, mint Magyarország, amely a keményvonalú nacionalizmus felé tart. A legnagyobb átkokat azonban a közösségi hálón szórják az üzletember fejére. Az európai populisták szemében ő az ősglobalista, aki el akarja törölni a határokat, bevándorlásbarát nézeteivel igyekszik felszámolni a nemzeti identitást. Ezt erősíti fel az internet, amely Sorost úgy tünteti fel, mint a konzervatív értékek aláásására törekvő összeesküvők titkos, liberális ármánykodásának szinonimáját.
Az őt ábrázoló magyar plakátok a réges régi náci jelképeket idézték a zsidó tőkésről, aki bábjátékosként mozgatja a szálakat a társadalomban. Krekó szerint a hadjárat pontosan egy nappal azután kezdődött, hogy Putyin Budapesten járt, ami aligha véletlen. Úgy tűnik, hogy a magyar fél az elnök kedvében szeretett volna járni, merthogy a politikus szívből utálja a pénzembert. Azóta pedig Orbán is megtalálta Sorost, az összes ellenfél frontembereként. És két év elteltével átmosta az emberek agyát.
A CEU rektora szerint Orbán Viktor már ellenőrzése alá vonta a sajtó, illetve a bíróságok jelentős részét, és az egyetemben éppen az zavarja, hogy az még független. Orbán rátámadt az intézményre, miután kampányt folytat annak alapítója, Soros György ellen. Ignatieff hangsúlyozta, az a baj velük, hogy nem fogadnak el ukázt, miközben már a kormány felügyeli a közvélemény, illetve a gazdaság nagy hányadát is. Ők azonban kilógnak a sorból, ezért jelentenek gondot a hatalom szemében.
Az ellenzéki osztrák szociáldemokraták vezetője élesen visszautasította a szélsőséges Szabadságpárt elnökének állítását, miszerint tények támasztják alá, hogy Soros György igenis kiveszi a részét a migránsok Európába telepítéséből. Kurz úgy reagált Strache véleményére, hogy attól sokaknak felfordul a gyomra. Hiszen a befektetőt neonácik és rasszisták tették meg ellenségüknek és most a bécsi ormánykoalíció kisebbik pártjának első embere ugyanezt puffogtatja. Vagyis átlépi a tisztesség és az erkölcs határait, maga is az antiszemitizmus bűnébe esik. Az alkancellár a rádióvitában elhangzott válaszában képtelenségnek és rágalomnak minősítette a vádakat. Szerinte éppen a másik fél igyekszik kutat mérgezni. Mert Sorost igenis lehet és kell is bírálni, ahogyan azt Netanjahu is megtette, itt a vallásnak semmi szerepe nincsen.
Der Standard
1. A kommentár szerint az FPÖ vezetői tényeknek tekintik Orbán Viktor hazugságait Soros Györgyről és itt az elemzés idézi Hitlert, aki egykoron kijelentette, hogy a zsidó az mindig alulmarad a létharcban, csupán egy valamiben emelkedik ki: egyedülálló könyörtelenséggel hazudik és idegen értékekkel spekulál. Az írás melléteszi, amit a magyar miniszterelnök a március 15-i beszédében fejtett ki arról az ellenségről, „aki más mint mi. Aki nem egyenes, hanem alattomos. Nem tisztességes, hanem galád. Nem a munkában hisz, hanem a spekulációban”. A hasonlóságot nem lehet nem észrevenni, vagy tagadni. Orbán ugyanott közölte, hogy ki fogják dobni Gyuri bácsit. azaz Sorost, akiből napjainkra a magyar rezsim ellenségképet épített fel. És most mindezt elismétlik a Szabadságpárt kulcsfigurái. Azaz a probléma immár átterjed Ausztriára is.
2. A lap másik elemzése vitriolos formában nyugtat meg mindenkit, aki azt hitte, hogy az FPÖ-ben netán alábbhagyott az antiszemita tűz. Nem erről szó sincs, némi magyar segítséggel a Szabadságpárt parlamenti frakcióvezetője sikerrel leplezte le Cion egyik bölcsét és annak összeesküvő módszereit. Gudenus igen megalapozott híresztelésekre hivatkozott, ehhez csak el kellett lesnie a magyar politikustól, hogyan kell álinformációkat terjeszteni. Ugyan nincs rá semmiféle bizonyíték, ám mivel beleillik a politikai célokba, a komoly állítás rangjára kell emelni, éspedig abban a reményben, hogy idővel tényként fészkeli be magát a közönség agyába.
Az pedig igen csábító lehet egy FPÖ-politikus számára, hogy ezzel a módszerrel Magyarországon választást lehetett nyerni. Ilyenkor háttérbe lehet szorítani minden politikai tisztességet, igényt az igazságra, főleg, ha a célpont ráadásul zsidó. Utána már csupán pár nap kellett, és Strache pártvezér immár ténynek nyilvánította a „megalapozott híreszteléseket”. Kancellár és helyettese ezt követően közös sajtótájékoztatón úgy találta, hogy kellemes illatú a szóban forgó fekália. És a metódust mással szemben is alkalmazni lehet, nem csak Cion éppen most leleplezett bölcsénél. Jól jön ez, ha Ausztria a 2. félévben átveszi az uniós elnökséget.
Timothy Garton Ash attól fél, hogy most évtizedekre vége a szabadságnak Európában, és ebben a liberális elit is hibás. Berlini előadásában a brit történész, politikai elemző, oxfordi egyetemi tanár keserűen állapította meg, hogy a liberális demokrácia értékei éppen olyan kelet-európai államokban rendültek meg, mint Magyarország és Lengyelország, ahol pedig egykor igencsak vonzónak számítottak. Ám nyakunkon az antiliberális ellenforradalom, amely kétféle értelemben is reakciót jelent. Egyrészt ily módon válaszoltak a társadalmak a globalizálódás 30 évének viharos változásaira. Másrészt az Orbán Viktor-féle illiberális demokrácia és a hasonló, tekintélyelvű elméletek nyíltan reakciós vonásokat mutatnak. A földrész középső részén a legnagyobb probléma cseppet sem a bevándorlás, hanem, hogy rengetegen elmennek ezekből az országokból. A balti köztársaságokból pl. a lakosság egynegyede távozott a rendszerváltás óta.
Gyógyírként a szakértő azt ajánlja, hogy a liberálisok ne engedjék át az antiliberális erőknek az olyan fogalmakat, mint a hagyomány, nemzet és haza. Újra fel kell karolni a társadalmi összefogás eszméjét. Azaz a gazdasági szabadelvűséget összhangba kell hozni a szociális tényezőkkel. Továbbá vissza kell hozni a Francia forradalom hármas jelszavát, amin belül az egyenlőség ez esetben azt jelenti, hogy mindenki azonos esélyekkel induljon az életben, azaz tanulhasson. De arra is vonatkozik, hogy a társadalom minden rétege kellő figyelmet kapjon. És mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy nyilvánosan megszólalhasson. Ash éppen azért fontosnak tartja, hogy határozottan fel kell lépni az európai demokratikus értékekért. Merthogy a demokrácia csakis liberális lehet, következésképpen amit Orbán hirdet, az nem demokrácia. Ezt azzal a régi viccel magyarázta, meg, hogy a kettő közt nagyjából ugyanaz a különbség, mint a pizsama és a kényszerzubbony között. (Németül: Jacke und Zwangsjacke – a szerk. megj.)
Kemény szócsatába torkollt Brüsszelben az Európai Parlament jelentéstervezete, amely szerint Magyarországon komoly veszélyben van a demokrácia és a jogállam. Mint emlékezetes, Szijjártó Péter hazugsággyűjteménynek minősítette a dokumentumot, ideértve annak megállapításait a sajtószabadság korlátozásáról, a civilek elleni támadásokról, és az antiszemitizmusról. Ezzel szemben az Osztrák Néppárt egyik képviselője Orbán Viktort idézte, aki a múlt hónapban igencsak zsidóellenes hangot ütött meg Sorosról szólva. Rámutatott, hogy a kormányfő ellen ezek után büntetőjogi eljárást kellene indítani, ha alkalmaznák azt a definíciót, amit az EP fogadott el az antiszemitizmus meghatározására. Mert ez a retorika ismerős, sajnos, a múltból – tette hozzá, majd kitért arra, hogy a szélsőséges Jobbik idegen- és zsidóellenes propagandával majdnem 20%-ot szerzett a választáson. Mint mondta, a Fidesznek nem kellene beszállnia ebbe a mocskos játékba. A tudósítás azonban megjegyzi, hogy az Európai Néppártban erősen ellenzik a magyar kormány megrendszabályozását.
Egy vadonatúj német tanulmány azt igazolja, hogy a megújuló energiák középtávon sokkal előnyösebbek lehetnek, mint az atomerőműben előállított áram, az anyagi megfontolásokat is ideértve, meg főleg, ha belevesszük a súlyos balesetek, illetve a fűtőanyagok végleges tárolásának költségeit is. Ennek ellenére Magyarország és a másik három visegrádi állam az ellátásbiztonságra hivatkozva arra készül, hogy új reaktorokat építtessen, vagyis elhalványultak a 32 évvel ezelőtti csernobili tragédia tanulságai. A berlini Energy Brainpool elemző intézet úgy kalkulál, hogy a természetes forrásból megtermelt elektromosság árát megawattóránként le lehet nyomni 100 euróra, a szóban forgó leendő közép-európai erőműveknél ezzel szemben akár 126 euróval kell számolni. Ennél fogva sokkal értelmesebb volna a szélre és a napra alapozni az áramellátást. Annál is inkább, mivel a német szakemberek nem tartják valósnak a Keleten hangoztatott előállítási költségeket.
