- Coki, te! - üzente a kormányszóvivő a Washington Postnak.
- Uniós milliárdok úszhatnak el a jogállam megsértése és a be nem fogadott menedékkérők miatt.
- Olyan kulturális harc fenyeget az EU keleti és nyugati fele között, amelynek eredményeként teljesen új unió születhet.
Kovács Zoltán cáfolni igyekszik a lap csaknem két héttel ezelőtti kommentárját, amely arra figyelmeztetett, hogy a világ kezdhet aggódni, mert Magyarországon haldoklik a demokrácia. Ráadásul az elemzés mókásnak nevezte, hogy ha egy kormány az adott országot minden másnál fontosabbnak tartja, akkor az általában azt jelenti, hogy a demokráciát sorolja az utolsó helyre. Nos, a szóvivő szerint a választáson a jogosultak 70 %-a ment el voksolni, vagyis a demokrácia köszöni, jól van. Azon kívül kedvezően alakul a foglalkoztatás, a GDP növekedése, a reálbér, a cégadó páratlanul alacsony az unióban. Márpedig az emberek szeretik az ilyesmit. A levél úgy reagál arra a megjegyzésre, hogy a Fidesz a szavazatok 48%-val szerzett kétharmadot, , hogy ilyesmi már előfordult Nagy-Britanniában és az USÁ-ban is, így működnek a többségi választási rendszerek. Mindebből Kovács Zoltán következtetése az, hogy Orbán Viktor azért aratott ismét földrengésszerű győzelmet, mert a hívei azt akarják, hogy a hatalom az országot rangsorolja az első helyre.
Erősödik a nyomás az Európai Parlamentben, hogy a jogállam megsértése miatt a lengyelek után Magyarország ellen is induljon eljárás a 7-es paragrafus alapján. Mindenesetre ezt javasolja a holland jelentéstevő, Sargentini, aki szerint Magyarország Orbán Viktor alatt könnyen átcsúszhat a tekintélyelvű rendszerbe. A jogállami procedúra első szakaszában az Európai Tanács a Bizottság javaslatára négyötödös többséggel kimondhatja, hogy az adott tagállamban egyértelműen fennáll az alapértékek megsértésének veszélye. Ha az érintett kormány nem tudja/akarja eloszlatni az aggályokat, akkor következik a szavazati jog felfüggesztése, ám ez a lehetőség a lengyel részről várható vétó miatt idáig nemigen hatott. Vannak azonban olyan vélemények, amelyek szerint ha valamely állam ilyen eljárás alatt áll, akkor nem voksolhat ilyen kérdésben, de erről egyelőre vitáznak a jogászok. Ami a magyar ügyet illeti, arra lehet számítani, hogy a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek elfogadják a 7-es törvénycikk alkalmazását. A konzervatívok megosztottak, a jobboldali pártok viszont várhatóan ellene foglalnak állást.
A lap megerősíti, hogy a Bizottság a kohéziós alapok megkurtítását tervezi, mert az EU meg kívánja büntetni azokat a keleti tagokat, amelyeknél gyenge a jogállam, ezért a pénzeket inkább délre csoportosítanák át. Merkel a múlt hónapban még nem aratott nagy sikert azzal az elképzelésével, hogy vegyék vissza a támogatást, ha valamely tagállam nem áll a többiek mellé a menekültválságban. Ám most az újság úgy tudja, hogy Brüsszel kétféle értelemben is felkarolta az ötletet: először is 2021-től kikötés volna nem csupán a jogállam tiszteletben tartása, hanem a korrupció elleni eredményes harc is. Másodszor pedig a szerkezeti alapok jelentős részét a jövőben olyan államok kapnák, mint az olaszok és a spanyolok. De szükség esetén visszafognák az agrárszubvenciókat is. Az elgondolás az, hogy a javaslatot olyan módon hagynák jóvá, hogy azt a Visegrádi Csoport csak nehezen tudná megkontrázni. Az indítvány elsősorban a magyarok és lengyelek, kisebb részben a románok és a bolgárok ellen irányul. Egyébként díjaznák a kedvező hozzáállást a migráció ügyében is.
A tagállamok teljesen eltérően vélekednek arról, mit kell tenni a költségvetéssel a brit kiválás után, hiszen 2020-tól nettó 10-14 milliárd euró hiányzik majd a kasszából. A kisebb befizetők, mint Ausztria, Hollandia, Svédország vagy éppen Szlovákia nem szeretnének többet befizetni. Takarékosságot sürgetnek, illetve azt, hogy kelet-európaiak kapjanak kevesebbet a jövőben. (Lásd Kurz javaslatát.) A másik oldalon blokáddal fenyegetnek a visegrádiak, köztük a magyarokkal és a lengyelekkel, mint a legnagyobb haszonélvezőkkel, ám ugyanők a kvótát élesen elvetik. A németek és a franciák készek növelni a hozzájárulásukat, de a kohéziós támogatásokat a menedékkérők átvételétől tennék függővé. Az illetékes biztos, Oettinger a jövő szerdán teszi közzé a javaslatot, amelynek lényege, hogy a hiányzó pénzt részben nagyobb befizetésekből, részben megtakarításokból teremtenék elő. Úgy tudni, hogy eszerint a kelet-európaiak az eddiginél több tíz milliárd euróval kevesebbhez jutnának hozzá. De hogy így lesz-e, azt csak a jó ég tudja, mivel a büdzsét kizárólag egyhangúlag lehet elfogadni.
A lap azt írja a francia és az amerikai elnök mai tárgyalása előtt, hogy Macron a liberalizmus bajnoka az unión belül, az értékeket védelmezi a közelgő kulturális háborúban, amely szembefordítja az alapító tagokat a keleti tagállamokkal. Az Európai Parlamentben elhangzott intelme Magyarországnak, Lengyelországnak és a térség más kormányainak szólt, amelyek összecsapnak Brüsszellel a kvóták, a bírói függetlenség és a szólásszabadság ügyében. A francia vezető politikai offenzívát indított, mégpedig olyan magabiztossággal és elszántsággal, ami azt tanúsítja, hogy az EU a saját lelkéért száll küzdelembe. Az eredmény az lehet, hogy radikálisan átalakul a szervezet. Macron a múlt héten személyesen dorgálta meg a német kancellárt, mármint hogy az politikailag, de még morálisan is túl gyenge, így nem tud ellenállni a populistáknak. Ettől azonban még az államfő irányvonala mutat illiberális vonásokat. A hétvégén pl. olyan menedékügy szabályozást vezettek be Franciaországban, amely több pontban is kényelmetlenül emlékeztet a sokat bírált magyar rendszerre.
A növekvő magyar és lengyel ellenállás a menekültek elosztásával szemben rávilágít az egyre szélesebb kulturális megosztottságra, amely éppen akkora létfenyegetést jelent az európai terv számára, mint a Brexit. Az erősen nacionalista budapesti és varsói kormány nyíltan szembeszegül az Európai Bíróság ítéletével. A kesztyűt Orbán Viktor, a harcias miniszterelnök dobta oda, amikor kulturális ellenforradalmat hirdetett. Számára a lényeg a történelmi, vallási és nemzeti identitás megőrzése. A térség jó pár állama az életmódjuk elleni támadást lát a migránsok kötelező betelepítésében. Kulturálisan nagy különbség van aközött, hogy valaki a vidéki Kelet-Európában, vagy a liberális Párizsban él. Ez olyan eltérés, amit Macron fegyverként használ egy kulturális háborúhoz.
Sok magyar és lengyel úgy érzi, hogy másodrendű polgárnak számít Európában, egy csomóan hasonlóan gondolkodnak nyugaton is, Németországot is beleértve, ahol a bajor konzervatívok ünneplik Orbánt. Az első csata tavasszal lesz a következő EU-költségvetés kapcsán, a német és francia vezetés a felzárkóztatási pénzek jelentős részét keletről délre akarja átirányítani, mivel ott viselik a bevándorlási válság fő terheit. Meg az értékek betartását is feltételül kötnék ki. A hollandok, svédek és dánok azonban nem szeretnék, ha lenne egy belső mag, a magyarok, lengyelek és mások viszont a periférián maradnának. Az előttünk álló küzdelem évtizedekre meghatározza az európai politikát, és alapvetően átformálhatja az egész szervezetet.