Bénultság, üresség, hitetlenkedés. Aztán felszakadó érzelmek: düh és elkeseredettség. Mindez jellemző az ellenzéki szavazókra és a rokonaikat elvesztő családtagokra is.

Amikor vasárnap 11 felé elkezdtek szivárogni az eredmények és kiderült, hogy a Fidesz harmadszorra is nyert – majd, hogy ismét kétharmaddal - , a Facebookot az ellenzéki szavazók elkeseredett, hitetlenkedő üzenetei lepték el. Később kitört a düh – ekkor elkezdték szervezni a most szombati tüntetést az Opera elé -, majd elkezdődött az események feldolgozása, megmagyarázása. Sokan sokáig nem tudták elhinni, hogy valóban ez lett az eredmény, ők választási csalást kiáltottak (a cikkünknek nem témája, de a választási rendszer eleve nem teszi lehetővé, hogy fair és igazságos legyen az eredmény, amely az egész ország véleményét hűen tükrözi).

A kitörő érzelmek és a felmerülő magyarázatok egy, a pszichológusok által már leírt folyamat részei, amit úgy hívnak,

gyászmunka.

Az ellenzéki szavazók reakciói teljesen megfelelnek egy olyan családtag érzelmi reakciójának, aki elvesztette valamelyik közeli rokonát.

Fontos leszögezni, hogy az ellenzéki szavazók nem az ellenzéki pártokat gyászolják, vagy nem csak. A legtöbbjük „jobb híján” szavazott (néha pedig átszavazott) valamelyik ellenzéki jelötre. Ők az országot, a demokráciát, az elszalasztott lehetőségeket gyászolják.

A pszichológusok leírásai szerint a gyász, a veszteségeink feldolgozása az élet szerves részét képezi, ugyanakkor a legnehezebb feladatot jelenti. A családtagok, közelállók elvesztése általában a személyiség legmélyebb rétegeit is megmozgató, viharos érzésekkel, szorongásokkal kísért, elhúzódó folyamat. Nyilván a választás elvesztése nem ennyire mély, de nagyon hasonló reakciókat vált ki az ellenzéki szavazókból. A pszichológusok megállapították:

a gyászmunka azonban nem csak haláleset kapcsán válik szükségessé.

Az emberek életútjában bekövetkező nagyobb változások (pl. válás, elkerülés a szülői háztól, költözés, külföldi munkavállalás, iskola- vagy munkahelyváltás, fontos kapcsolatok megszakadása, tevékenységek megszűnése, munkanélküliség, nyugdíjazás) szintén súlyos veszteségélménnyé válhatnak, és ezeket hónapokig elhúzódó lelki változások kísérhetik. Az egyéni- és kollektív traumák átélését szintén hosszú gyászfeldolgozás követi, ide tartozik a választási sokk is. Természetesen a legmegrázóbb esemény mégis a közvetlen hozzátartozók halála.

Ennek feldolgozását a pszichológusok egy úgynevezett „változási görbével” írják le. Ez az a pálya, amit a változást elszenvedő (jelen esetünkben az ellenzéki szavazó) megtesz a változás szükségességének tagadásától, az új viselkedés elsajátításáig. Ennek három szakasza van:

1. Lezárás:

• az új kezdethez le kell zárni, el kell engedni a múltat
• el kell fogadni a régi, ismerős, kényelmes dolgok, utak elvesztését
• szembekerülünk az ismerős dolgok befejezésével, elvesztésével
• olyan feladat, aminek megoldásakor gyakran erős érzelmek jelentkeznek

2. Átalakulás, felfedezés:

• az ember elkezd tájékozódási, értékelési pontokat, eligazodást találni
• áthangolja, átgondolja viszonyát az új szituációhoz
• mérlegeli az új lehetőségeket, választási alternatíváit
• először tipikus a bizonytalanság, lázongás, összevisszaság, átláthatatlanság érzése
• később a lehetőségek felfedezése, megtalálása
• amikor sikerül leválni az ismerős utakról, gyakran rendkívül kreatív reakciók keletkezhetnek

3. Új kezdetek:

• csak az előző 2 fázis lezárása után
• az ember kész elköteleződni az újhoz
• elkezdi elfogadóbban, optimistábban látni a jövőt és komfortosabban érezni magát az elképzelt jövőben
• elkezd aktív szerepet vállalni az új helyzetben

Megállapíthatjuk, hogy egy héttel a választás után még messze nincsenek az ellenzéki szavazók az „új kezdetek” fázisában: a szombatra szervezett tüntetés még az újraszámlálásért is folyik, ami azt jelzi, hogy

nagyon sokan el se fogadták az új helyzetet.

Mindezt bonyolítja, hogy a változási görbén a gyászoló ne megy végig pontról-pontra: egyszerre jelentkezhetnek a három fázis különböző pontjai, az érzelmek szélsőséges hullámzásától az új lehetőségek felfedezésééig.

Az egészséges gyász kaotikus és komplikált. A gyászoló sokszor érezheti úgy, mintha hullámvasúton ülne, gyakran él át félelmet. A pszichológusok azt ajánlják: mindenki, aki veszteségként éli meg a Fidesz újabb győzelmét, tudatosítja magában az érzéseit és fogadja el őket! Ez egy kis pihenésre ad lehetőséget, erre az időre nem kell harcolni.

A szakemberek tanácsa az, hogy az ellenzéki szavazóknak nem kell feltétlenül megbarátkoznia ezzel az érzéssel, de sokat segít, ha hagynak időt maguknak az átélésére. Egy elvesztett családtag esetében a gyászmunka egy év is lehet – elképzelhető, hogy mindez máshogy alakul a választási vereség átélésénél.