Erre mondaná a klasszikus viccben Kohn bácsi, hogy ügyes: egy fideszes potentát egyszerre vett részt az ügyvédi irodájával uniós projektek előkészítésében, majd a fejlesztési ügynökségnél a projektek végrehajtásában. 3,3 milliárdot bukhatunk rajta.
3,3 milliárd forintot fizethet vissza Magyarország Homolya Róbert ügyei miatt. Most zárult le a nyolc éves OLAF-vizsgálat – akárcsak az Elios-éban / iborcz Istvánéban. A csalással megvádolt fideszes védekezése még cifrább. A Hír TV hétfőn rákérdezett nála a vizsgálat eredményére, de arról az államtitkár nem akart nyilatkozni, majd komolytalannak nevezte az ellene indult vizsgálatot, és azt találta mondani, hogy
ezek nagyon bagatell ügyek.
Vajon mire gondolhatott? Hogy vannak ennél súlyosabb ügyek is...?
Homolya az egyike azoknak a fideszes háttérembereknek, akik az elmúlt nyolc évben a húsosfazék mellett töltötték: 2010 júniusa és 2012 májusa között az uniós pénzelosztás csúcsszervezeténél, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) volt végrehajtási elnökhelyettes. Később dolgozott a miniszterelnökségen is, 2017-től pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tölti be a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár pozícióját.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF 2010 óta nyomoz összesen az ügyeiben és nem eredménytelenül:
a magyar állam ebben a nyolc projekt esetében a teljes uniós támogatási összeget fizethetné vissza Brüsszelnek, ami 3,3 milliárd forintot jelent.
A hivatal olyan súlyosnak ítélte ugyanis a szabálytalanságot, ami teljes, 100 százalékos támogatásmegvonást indokol – írta a 24.hu.
Homolyát azért találta meg a csalás elleni hivatal, mert mindkét végén égette a gyertyát: egyszerre volt közbeszerzési tanácsadó cégekben érdekelt és így részt vett egy sor uniós projekt előkészítésében (ráadásul ezeknek a beruházásoknak egy része még folyamatban volt), ugyanakkor kinevezték az NFÜ elnökhelyettesévé. Több esetben előfordult, hogy
a jogász egyszerre vett részt projektekben az előkészítésben és a végrehajtásában.
Az NFÜ színeiben az összes operatív program irányító hatósága és a közbeszerzés ellenőrzése is alá tartozott, a hatásköre tehát megvolt ahhoz, hogy a döntéshozást és az ellenőrzést befolyásolja.
Az eset annyiban hasonlít az Elios-Tiborcz-ügyre, hogy ott is az uniós pályázatok mindkét oldalát befolyásolták a kapcsolataikat kijátszó cégvezetők.
A 24.hu értesülései szerint az OLAF nyolc projektnél vélt összeférhetetlenséget, de végül hat esetben elfogadták a magyar ellenérveket Brüsszelben, és csak kettőnél kértek korrekciót. (Például a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárd forintos beruházásának uniós támogatását (figyelembe véve annak 85 százalékos mértékét) kérik vissza, összesen 3,3 milliárd forintot.)
Homolyát a 24.hu úgy jellemezte: a rendszer által kitermelt infó- és hatalombrókert, aki jól eligazodik a hatalmi erőtérben. Idővel
megkerülhetetlen ember lett a közpénzszivattyú szempontjából kulcsfontosságú közbeszerzési ügyekben.
Ő felügyelte az új közbeszerzési törvényt miniszteri biztosként, de ugyancsak felelőse lett a közgéptelenítésként is értelmezhető M4-projekt befejezésének.
Az utolsó 100 komment: