B1 blogcsalád



A demokrácia és a jogállam kapcsán nincs engedmény - mondta az osztrák kancellár

Nemzetközi sajtószemle

2018. január 17. - Szelestey
  • A konzervatív Wall Street Journal szerint a demokratikus reményeket sehol sem gázolták le kegyetlenebbül, mint Európa kellős közepén.
  • Orbán Viktor bűvészkedik a nemzeti konzultáció számaival, de nem biztos, hogy ily módon sikerült felturbóznia a kampányt.
  • Románia nem tűrhette az eddigi miniszterelnök magyarellenes kirohanását, mert az RMDSZ fontos támaszt jelent számára, pl. korrupció ellenes küzdelem felhígításában.

 

FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

Az új osztrák kancellár úgy látja, a jogállam és a demokrácia kérdésében nem lehet engedményeket tenni, tehát ha valamely tagállamban e kettőt illetően rossz irányba mennek a dolgok. A lapnak adott hosszú interjúban Kurz hozzátette, hogy ha nem sikerül leépíteni a feszültséget, márpedig Kelet és Nyugat között egyre több az ellentét, akkor mind nehezebbnek bizonyul az együttműködés. Éppen ezért kíván Ausztria bizonyos esetekben hidakat építeni a két fél között. Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni Magyarország és Lengyelország esetében, úgy válaszolt, hogy pontosan meg kell vizsgálni, ha valahol veszélybe kerül a demokrácia és a jogállam, vagy legalábbis ez a kép alakul ki. Itt egyértelmű a Bizottság felelőssége. Ő a maga részéről helyesli, hogy Brüsszel lépett a lengyelek ügyében. Ha azonban Varsónak nem sikerül eloszlatnia az aggályokat, akkor ott van a 7-es cikk, az osztrák kormány támogatni fogja az EU-t a kérdésben. Reméli azonban, hogy a vita tárgyalásos úton rendeződik.

A politikus úgy gondolja, hogy a kvótadöntés érvényes Magyarországra és Lengyelországra is, bár nem ért egyet azzal, hogy állandó rendszer keretében osszák el a menedékkérőket, ám az uniós döntéseket végre kell hajtani. Mindazonáltal úgy gondolja, csak az időt vesztegeti az unió, amikor az érintett 160 ezer ember elhelyezésével foglalkozik. Mert még ha működne a rendszer, akkor is rövid időn belül Németországba és Ausztriába települnének át azok, akiket akaratuk ellenére, mondjuk, Lengyelországba küldenek. A politikus fontosnak nevezte a szolidaritást, tehát hogy enyhítsenek az olaszok és a görögök terhein. Ám úgy gondolja, ehhez a legjobb módszer az, ha megerősítik a külső határok védelmét, ez egyben Schengen záloga. Azon kívül a kiindulási országokban, vagy azok közelében kell segítséget nyújtani, hiszen ott van rá a legnagyobb szükség. Végül pedig át kell venni az ausztrál és új-zélandi modellt, azaz lehetővé kell tenni az államok számára, hogy kiválogassák: kire van szükségük a válságövezetekből.

A politikus, aki a múlt heti párizsi látogatás után ma Berlinbe, német kollégájához utazik, fontosnak nevezte, hogy a készülő berlini kormánykoalíció az eddiginél sokkal többet akar tenni Európa reformjáért. De szükségesnek tartja, hogy Brüsszel adjon vissza döntési jogköröket regionális, illetve nemzeti szintre. Ugyanakkor megismételte, hogy Ausztria nem kíván az eddiginél többet befizetni a 2020 után esedékes közös költségvetésbe. Arra is kitért, hogy az együttműködést szorgalmazza Oroszországgal, ám az EU nem fordíthatja el a fejét, amikor valaki megsérti a nemzetközi jogot. Viszont ha sikerül rendezni az ukrán viszályt, akkor lépésről lépésre vissza kell vonni a szankciókat.

Frankfurter Rundschau

frankfurter_1.jpg

A német szociáldemokraták helyettes frakcióvezetője szükségesnek tartja, hogy Európa szálljon szembe Trumppal, mert nem lenne jó, ha a következő amerikai elnök kénytelen volna a nyugati világ értékeinek romjain hivatalba lépni. Rolf Mützenich kedvezőnek nevezi, hogy a Fehér Ház jelenlegi gazdája csak kevés célját tudta elérni. De az eltelt egy év azt is bizonyította, hogy az amerikai demokráciát – Oroszországtól, Kínától, de akár az unió tag Magyarországtól és Lengyelországtól eltérően – nem lehet csak úgy legázolni, a fékek és ellensúlyok messzemenően működnek. Viszont a kormányzat szétesett, a diplomaták többsége belső emigrációba vonult. A jelek szerint még a legközelebbi munkatársak is semmibe veszik Trumpot, tudatlannak és ellenőrizhetetlennek tartják. Olyan ember kezében van a nukleáris indítógomb, aki már egy tweet-bejegyzéstől is képes kiborulni. Az USA ő alatta inkább biztonsági kockázat, semmint a béke garanciája. 

Az uniónak fel kell lépnie ezzel a katasztrofális külpolitikával szembe, egyértelműen képviselnie kell az európai érdekeket és értékeket. De arra ügyelniük kell, hogy a globális feladatok megoldására ezután is együtt kell működnie az amerikai vezetés arra még alkalmas részével. A politikában egyfelől több Európa és demokrácia szükséges, másfelől meg kell őrizni a transzatlanti alapokat a Trump utáni időkre. A tekintélyelvű rendszerek nyomulására a biztonságpolitika „demokratizálásával” kell reagálni. Érvényesíteni kell továbbá a nemzetközi szabályokat, hitelesen meg kell büntetni azokat, akik megszegik a normákat.

Wall Street Journal

wsj_logo_jo.jpg

A lap úgy értékeli, hogy a Freedom House országjelentése nemigen járul hozzá a komor hangulat eloszlatásához a demokrácia világméretű állapota ügyében, de a reményeket sehol sem rombolták le durvábban, mint Európa szívében. A berlini fal leomlása és a Szovjetunió megszűnte után a demokratizálódás hulláma söpört végig a földrészen. Az uniós tagságtól azt remélték, hogy anyagi alapot szolgáltat a reformerek eszményeihez. Úgy látszott, hogy kartávolságnyira van az egységes és szabad Európa régi víziója. Ehhez képest napjainkban Magyarország és Lengyelország nyíltan szemben fordul azokkal az intézményekkel, amelyek védelmezik a politikai szabadságot és a civil szabadságjogokat. Populista mozgalmak lecsaptak a menekültválságra, hogy visszahelyezzék jogaiba az etnonacionalizmust, a pluralizmus halálos ellenségét. Oroszország visszasüllyedt a tekintélyelvűségbe és azon dolgozik, hogy aláássa a demokráciát Európában, illetve az USÁ-ban. Kína távolodik a demokráciától. Törökország csatlakozott a rab nemzetekhez.

A demokrácia védekezésre szorul, Amerika közben eltűnt a térképről, azaz egyre kevésbé tesz eleget történelmi vállalásának a demokrácia előmozdítására. Az Amnesty International ezért személyesen Trumpot tartja felelősnek. Amíg az Egyesült Államok távol marad a demokráciáért vívott harctól, addig annak védelmezői részéről tartós ostromra kell felkészülni az egész világban. A kommentár azonban bízik abban, hogy az USA sértetlen demokratikus intézményekkel kerül ki a nehéz időkből és megújítja elkötelezettségét azok mellett az elvek és normák iránt, amik a reménység jelképévé tették az egész földkerekségen. Bizakodásra ad okot, hogy az amerikaiak 56 %-a kettesre, vagy elégtelenre értékelte az elnök első évi tevékenységét. 57 % azt mondta, hogy alkalmatlan a posztjára. Ezért az emberek várhatóan megbüntetik azt a pártot, amely némán áll, miközben a politikus megalázza az általa elfoglalt tisztséget.

Economist

economist_1.jpg

Miközben a magyaroknál és a lengyeleknél megrogynak a fékek és ellensúlyok, Csehországban győzelmet arattak a liberálisok, ami ritka kivételnek számít a térségen belül. Így most bajban van az oroszbarát Zeman államfő. Pedig úgy látszott, hogy az ország is áldozatul esik a populista istencsapásnak. Ám a választók és az intézmények a jelek szerint visszanyomják a hullámot. A hivatalban lévő elnök megnyerte ugyan a választás első fordulóját, de kihívója, Jiri Drahos jó helyzetben van, hogy megverje a 2. körben. Három nappal később a parlament elutasította, hogy Babis kisebbségi kormányt alakíthasson, miközben uniós pénzek elcsalásával gyanúsítják. Vagyis hogy ki lesz a cseh elnök, az alig másfél hét múlva alighanem népszavazással ér majd fel a csehek, ha nem az egész régió számára. Az előrejelzések régóta Drahos sikerét jósolják, és ha valóban ez következik be, az friss levegőt hozna az egész térségbe, ahol újabban elfojtják a liberális értékeket.

Der Standard

der_standard.jpg

A volt német államfőt aggasztják a populisták, az illiberális demokráciák sikerei Európában, de másutt is. Gauck a bécsi Egyetemen tartott előadásában azt mondta, nagyon zavarta Trump választási győzelme. Az egykori NDK-ban is azt tapasztalta, hogy meglett ugyan a szabadság, ám sokan úgy érzik, hogy nem tudnak helyt állni az új körülmények között, magukra maradtak. De belejátszik az is, hogy vannak, akik félnek a felelősségtől. Ilyen helyzetben a demokráciának lehet elriasztó hatása, viszont a populista ígéretek hathattak vigasztalólag. A demokráciáknak ugyanakkor megvan az a hátránya, hogy képesek erőszakmentesen felszámolni saját magukat. Ezért fontos, hogy a politika újból több türelmet tanúsítson az eltérő vélemények iránt, és maga is szóba hozza a gondokat, pl. a menekültek körében tapasztalható bűnözést.

A korábbi elnök fontosnak nevezte a nemzetközi politikában a nagyobb határozottságot, ha alapkérdésekről van szó. Magyaroszágrak és Lengyelországra célozva kijelentette: az uniót zsarolni lehet, ha az EU a közösségen belüli összetartást fontosabbnak tartja, minthogy a tagállamok betartsák a demokratikus alapszabályokat. A szónok kitért arra is, hogy nem szabad lebecsülni a demokráciát, mert annál jobbat még nem találtak ki.

NZZ

neue_zurcher.jpg

Orbán Viktor a Soros állítólagos ördögi terveiről tartott nemzeti konzultáció kapcsán bűvészkedik a számokkal. A miniszterelnök lendületet akar adni a kampánynak, ám az eredmény kérdéses. Nem kérdéses, hogy az üzletember áll majd a Fidesz hadjáratának középpontjában. Ugyanis nincs megfelelő ellenzéki vetélytárs, így a miniszterelnök és a hatalombarát sajtó az utóbbi két évben az állam ellenségét faragta az emberbarátból, akit a többi közt a menekültválságért tesz felelőssé. A tavalyi konzultáció eredményét a minap tette közzé győzedelmesen Kovács Zoltán szóvivő. Bejelentette, hogy 98 % elutasította a Soros-tervet, hozzátéve, hogy ily módon a magyarok, akik közül 2,3 millióan küldték vissza a kérdőívet, egyhangúan visszautasították a kötelező kvótát. Az eredmény olyan, mintha a szovjet időkben született volna, de kezdettől fogva biztosra lehetett venni, hiszen az akcióban csakis a Fidesz-hívei működtek közre. A kérdések gúnyt űztek a közvélemény elfogulatlan felméréséből. Kétes módon fogalmazták meg őket, sőt, időnként hamis állításokat tartalmaztak. Azon kívül a neten keresztül bárki többször is szavazhatott.

A 2,3 millió válaszadó a 8 millió jogosult nem egészen 30 %-át jelenti, ez nagyjából annyi, amennyien a Fidesz hívének vallják magukat. Ellenzékiek, illetve kormánykritikus lapok ezzel együtt kétlik, hogy ennyi kérdőív érkezett volna vissza. Ám nincs mód arra, hogy bárki objektív módon ellenőrizze a számokat. Ugyanakkor az LMP két vezetője azt tapasztalta az egyik adatfeldolgozó központban, hogy nem vezettek listát, noha akkor a kormány szerint már 1,7 milliónál jártak. Kovács Zoltán a múlt héten ingerülten reagált, amikor újságírók erről kérdezték. Bár hivatalos számok még nincsenek, sajtóforrások szerint a költségek átszámítva nagyjából 4,5 millió frankra rúgnak, amihez még hozzájönnek az információs kampány (értsd: a kormányzati propaganda) kiadásai, amiből főleg Orbán körének médiavállalkozói húztak hasznot.

Spiegel

der_spiegel.jpg

Tartós káoszra kell felkészülni a román politikában, miután elkeseredett hatalmi harc robbant ki a hatalom legfelső szintjén. Fél éven belül már a 2. miniszterelnök mond le a kormány és pártja, a szociáldemokraták között kirobbant vita miatt. A tömörülés a derék populista nacionalizmust képviseli, soraiban megtalálhatóak egykori, másodvonal-beli Ceasescu-káderek, azok gyerekei, továbbá korrupt politikusok és vállalkozók érdekcsoportja. Dragnea, az autoriter pártelnök a legutóbbi kabinet alatt is megpróbálta meggyengíteni a korrupcióellenes harcot. Ám szembeszállt vele Tudose kormányfő, aki drasztikusan populista és nacionalista kijelentésekkel vétette észre magát. A múlt héten burkolt halálos fenyegetést küldött a magyar kisebbség címére, mondván, hogy aki felhúzza a székely zászlót, az maga is mellette fog himbálózni a szélben. Ezt azonban Dragnea már nem engedhette meg, mert az RMDSZ fontos partnere jó pár törvénytervezet kidolgozásában. Így megszavazta a vesztegetések megtorlását felpuhító javaslatot is, annál is inkább mert sok politikusa ellen éppen a korrupció a vád. Sok kommentátor szerint akárhogy is végződik a vita a szociáldemokratákon belül, a legnagyobb vesztes: Románia.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr6313581413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aptikjampó 2018.01.17. 10:08:31

A konzervatív Wall Street Journal szerint a demokratikus reményeket sehol sem gázolták le kegyetlenebbül, mint Európa kellős közepén.

Egy amcsi lap már csak tudja mi a dörgés amekkora demokratikus kánaánt alkottak Irakban is hatalmas távlatokkal az önmagáért beszél!
süti beállítások módosítása