Az univerzum titkos harmóniája, amikor az ellenzéki pártok – egymástól függetlenül – a Star Wars ikonikus mondatában olvadnak eggyé: It's a trap! Nem is nagyon lehet mást mondani a kormány kedveskedésére az ÁSZ-büntetések ügyében.

Bár elképzelhető, hogy a Fidesz megijedt saját akciójának lehetséges következményeitől – ahogy azt korábban írtuk –, mégis, a legvalószínűbb, hogy valóban egy nagyszerűen megkomponált csapdát állítottak újból a szisztematikusan kivéreztetett ellenzéknek. Az Állami Számvevőszék körül az elmúlt hetekben úgy is minden a törvényesség és törvénytelenség szürke zónájában mozgott – miért lenne másképp e politikai szappanopera legújabb felvonásánál?

Először lássuk a történet legújabb kényes pontjait:

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, mint a kormány tagja, semmiféle jogkörrel nem rendelkezik az Állami Számvevőszék működése felett, mivel utóbbi az országgyűlés jogkörébe tartozik,

– Varga a Magyar Államkincstárt, mint a büntetések befogadóját utasíthatja csupán – mégpedig arra, hogy ne kapkodjon a pénz behajtásával,

– egyértelműen jogtalan eljárás lenne mindenki mással szemben, akinek a tartozását a MÁK haladéktalanul bevasalja, ha bizonyos szervezetek a miniszter döntése nyomán mentesülnének a haladéktalan fizetési kötelezettség alól,

– ezután bárki, akinek a NAV inkasszót tesz a számlájára, mint a MÁK-pénzek behajtója, joggal mondhatná: ebben a pillanatban másra kell a pénz, hajtsák be hónapok vagy évek múlva – elvégre Varga azért adna haladékot, mert a pártoknak a kampányra kellene biztosítaniuk a finanszírozásukat.

Vagyis Varga kedveskedő haladéka legalábbis a törvényesség határát súrolja.

De nem ez az oka annak, hogy az ellenzéki pártok – egymástól függetlenül – csapdát orrontanak. Ugyanis:

– ha elkezdene bárki alkudozni az államkincstárral a büntetés kifizetésének elhalasztásáról, úgy azonnal elismerné az ÁSZ eljárás és pönálé jogosságát,

– márpedig az érintett pártok nem a büntetés mértékét, hanem annak jogalapját vitatják,

– nem is teljesen alaptalanul: Horváth Bálint, ÁSZ szóvivő a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt találta mondani, hogy "ha a Jobbik valóban a piaci árnak megfelelően vett igénybe szolgáltatást, akkor be kellett volna terjesztenie az ezt bizonyító dokumentumokat, de nem tette." Vagyis az ÁSZ szerint nem a számvevőknek kell bizonyítaniuk a Jobbik bűnösségét, hanem a pártnak saját ártatlanságát. Ez a megközelítés nem csupán szokatlan, de teljesen idegen is a magyar jogrendtől.

Az ügy folytatása lényegében megjósolhatatlan, ugyanis az érintettek jogi félhomályban tapogatóznak. Az elvi menetrend:

– ha a pártok nem fizetnek, az államkincstár kezdeményezi a NAV-nál a pénzek adó módjára történő behajtását,

– a NAV inkasszót tesz a pártok számlájára, mindaddig, míg a teljes összeget be nem szedte. Ezzel párhuzamosan, ha úgy látja jónak, akár a pártok ingatlanjait is dobra verheti,

– azonban a fedezettel nem lesz gond, mivel hamarosan megérkezik a pártokhoz az állami kampányfinanszírozás,

– ezt azonban elvben csak a kampányköltségek kifizetésére lehet fordítani, márpedig az ÁSZ-büntetés nem tekinthető ilyennek,

– innentől már teljes a homály: senki nem tudja, hogy a kampánypénzből leszedheti-e egyáltalán a NAV a büntetést,

– ha erre igen a válasz, akkor az sem egyértelmű, hogy ez jogszerű kampányköltésnek számítana-e,

– vagy az így megrövidített pártok szabálytalanságot követnek el, amiért a kampányköltések vizsgálatakor újabb büntetésre számíthatnak,

– a végső csapás pedig a NAV részéről a kényszerfelszámolás lenne, ha teljesen fizetésképtelennek nyilvánítanak egy szervezetet.

Mindezt tovább bonyolítja, hogy az Állami Számvevőszék a magyar jog unikornisa: olyannyira egyedi a törvényi környezete, hogy az már csodaszámba megy. Ugyanis, bár az ÁSZ-nak nincs jogalkotási lehetősége, nem hivatal, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, de döntéseivel szemben jogorvoslatra nincs lehetőség. Sem ilyen vagy olyan fokú bíróságra, sem az alkotmánybíróságra nem lehet menni panaszkodni. Magyarországon nincs még egy ilyen szervezet – beleértve az Országgyűlést is.

A pártok épp ezért várják a folyamat következő lépését. Ugyanis a MÁK már saját eljárásában, határozatban szólítja fel az érintetteket a fizetésre, majd a NAV is így tesz. E határozatokkal szemben már van lehetőség jogorvoslatra – vagyis, ha a kormányzati intézmények megindítják az eljárást, megnyílik a jogi út lehetősége a pártok előtt. Ha azonban elfoganák Varga jól hangzó ajánlatát a halasztásról, erről is lemondanának. Márpedig arra jó esély van, hogy egy közigazgatási eljárás során a bíróságnak arról kellene döntenie, hogy a NAV inkasszójának jogalapjául szolgáló ÁSZ jelentés jogszerű volt-e.

De nem is egy, inkább két tőrt nyom a kormány az ellenzék bordái közé, negédes mosoly közepette. Ugyanis ha a pártok visszautasítják az ajánlatot, a kampányban mást sem harsog majd a kormányzati propaganda, minthogy az ellenzéki erők törvénytelenül működnek.

Egy azonban biztos: ha ez a kormány jófejnek akar látszani, akkor valami igazán nagy szemétséget művel épp.