- Az Amnesty International szorgalmazza, hogy védjék meg a magyar jogvédőket a civil törvénytől.
- Majdnem egy tucat Nato-állam felzúdult, mert Orbán Viktor bevitte Ukrajnával zajló vitáját a szervezetbe és ebből Putyin jócskán profitálhat.
- Morawieckinek az emberarcú illiberalizmust kellene megjelenítenie, de nem lesz könnyű dolga.
Szíjjártó Péter szerint Magyarország 3 napja azért akadályozta meg az unió közös nyilatkozatát a Közel-Kelet ügyében, mert nem tartotta szükségesnek az állásfoglalást. A közlemény elítélte volna, hogy az amerikai elnök Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet, így a tiltakozás az EU külügyeinek felelősére maradt. Amúgy a magyar külügyminiszter azt bizonygatta, hogy nem változott Magyarország véleménye, azaz a válságot tárgyalásos úton kell rendezni. Ugyanakkor Trump húzása újból a felszínre hozta az ellentéteket az európai tagállamok között, mivel azok békét akarnak, csak éppen más-más mértékben rokonszenveznek Izraellel, illetve a palesztinokkal. A francia diplomácia vezetője pl. úgy látja, hogy Washington elszigetelte magát a kérdésben, Mogherini, az uniós diplomácia fő képviselője ellenben továbbra is fontos közvetítőnek tekinti a térségben az Egyesült Államokat. Azt is közölte, hogy a korábbi közléstől eltérően Csehország nem állt az amerikai lépés mögé. Mindenesetre a tagállamok külügyminiszterei azon vannak, hogy egységes álláspontot képviseljenek, amikor hétfőn találkoznak az izraeli kormányfővel.
Az emberi jogok világnapján az Amnesty International bírálta a magyar civil törvényt, mert annak értelmében külföldi ügynökként, kémként, a közellenségként és hazaárulóként bélyegzik meg a szervezet magyar tagozatát és több más civil mozgalmat. Ha az érintett csoportok nem jelentik be, hogy több mint 24 ezer eurónak megfelelő támogatást kapnak külföldről, akkor bírság, majd a bezárás fenyegeti őket. Az AI üdvözölte, hogy a Bizottság az Európai Bíróság elé viszi a jogszabály ügyét. Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója úgy értékelte, hogy a törvény megsérti a gyülekezési szabadság elvét, ezért több mint 20 másik szervezettel együtt bírósághoz fordulnak. Mint mondta, a magyar civil társadalom számít Németország és más uniós tagok támogatására, hogy véget érjen ez a rémálom, amikor is lábbal tiporják az emberi jogokat. Az AI német tagcsoportjának vezetője úgy fogalmazott, hogy az emberi jogok védelmezői a szabadság gerincét alkotják. Ha elhallgattatják őket, akkor az egész társadalom a félelem és az önkény légkörében él. Ezért meg kell védeni azokat, akik ezekért az egyetemes jogokért küzdenek.
A Velencei Bizottság kimondta, hogy az érintett szomszédos államoknak joguk van bírálni az ukrán oktatási törvényt, amely megtiltja, hogy az általános iskola első négy osztályát leszámítva nemzetiségi nyelveken tanítsanak. Az Európa Tanács tekintélyes tanácsadó testületét Kijev kérte fel, hogy mondjon véleményt, miután főleg Magyarország igen élesen reagált a jogszabályra. A Bizottság nem vitatja, hogy az ukrán kormány jogosan tesz lépéseket, miután azt szeretné, hogy lehetőleg minél többen beszéljék megfelelő szinten az államnyelvet. De ezzel együtt indokolt a nemzetközi kritika is. Nem világos ugyanis, hogy miként lehet megőrizni a nemzeti kisebbségek jogait. Az állásfoglalás szerint az viszont az orosszal szemben jelent hátrányos megkülönböztetést, hogy bizonyos tárgyakat szabad lesz uniós nyelveken, így magyarul is oktatni.
Orbán Viktor aláássa az unió közös irányvonalát Oroszországgal szemben, amikor akadályozza a Nato és Ukrajna stratégiai együttműködését. A szervezet kétoldalú csatározások helyszíne lett. A kormányfő így akar nyomást gyakorolni az ukrán elnökre a nyelvtörvény miatt. A magyar blokád kellemetlen a szövetség számára, mert abból Putyin húzhat hasznot. A legszörnyűbb forgatókönyv az, hogy a vita a jövő júliusi csúcsértekezletet is beárnyékolja. Emiatt 11 tagállam sürgette a magyar vezetést, hogy másutt oldja meg az ellentéteit az ukrán féllel, ne a Nato-n belül. Úgy tudni azonban Magyarország egyelőre nem engedi meg, hogy a katonai szervezet megbízottai magasabb szinten tárgyaljanak az ukránokkal. Az azonban még nem világos, hogy enged-e a nyomásnak.
A hírügynökség úgy látja, hogy Kaczynskinak bejöhet a személycsere a lengyel kormány élén. Morawiecki kinevezésével újrafazonírozzák a nacionalizmust, hogy megfeleljenek az európai ízlésnek, miközben az új miniszterelnök is az illiberalizmust kínálja, csak éppen világias vonásokkal. Az ország erős embere merész játszmába kezdett: szeretné még tovább szilárdítani ellenőrzését az ország fölött, csak éppen közben mérsékelné a feszültséget Brüsszellel és a fő nyugati államokkal. De a törvényhozás éppen most fogadta el a törvényt, amely gyakorlatilag a politika uralma alá helyezi a Legfelsőbb Bíróságot. Ha Szydlot azért váltották le, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a vitatott jogszabályról, nos, akkor ez nem igazán volt sikeres. Kaczynski azonban stratéga, neki az a célja, hogy az illiberális politika belesimuljon az európai fő áramlatba, és ebből a szempontból fontos volt az utóbbi pár nap.
Mindenesetre az igazságügyi reform következménye lehet, hogy az EU csökkenti az agrártámogatásokat Lengyelország részére. Sőt, szóba jöhet a szavazati jogok felfüggesztése is. Ezt szeretné elkerülni Kaczynski. Szydlo a lengyel nacionalizmus barátságtalan arcát jelenítette meg. Morawiecki folyékonyan beszél angolul és németül, tanult az USÁ-ban és Németországban, sikeres bankár volt. Miniszterként elérte, hogy a populista ígéretek beváltása ne járjon együtt nagy gazdasági károkkal. Van tekintélye Nyugaton. Kinevezése nem arra utal, hogy Kaczynski hajlandó volna kompromisszumra a belpolitikában, de a próbálkozás eredményes lehet, hiszen Európa igyekszik modus vivendit kialakítani a populista pártokkal Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban.
A lap Kaczynski újabb vazallusának tartja a most kinevezett lengyel miniszterelnököt, aki ugyan kozmopolita bankárként jártas a viágban, de megbizatása messze nem jelenti, hogy egyhamar változás állna be Lengyelország nemzeti-konzervatív irányvonalában. Pedig az új fiú szinte mindenben különbözik elődjétől: Varsóban él, az üzleti világból jött, milliókat keresett. Tárgyalt az ország EU-felvételéről, tanácsadóként segítette az előző kormányt, 3 nyelven beszél. Szydlo ezzel szemben a kispolgári vidék zászlós figurájának számított, nagy szerepe volt abban, hogy a PiS ennyire népszerű. Az utód ugyanakkor azt a tehetős elitet testesíti meg, amelyet a kormánypárt tulajdonképpen gyűlöl. De ő sem enged az unióval szembeni vitában. A szerepe az, hogy legalább enyhébb légkört közvetítsen Brüsszelbe. A most kezdeményezett európai bíróság ellenére nem valószínű, hogy a lengyeleknek szankciókra kellene felkészülniük, a szavazati jog megvonása pedig szinte kizárt. Ám Varsó attól tart, hogy ezzel együtt a rövidebbet húzza, amikor a pénzek elosztásáról lesz szó. Itt kell segítenie a békülékeny Morawieckinek, csak kérdés, hogy mire megy a folyékony angoljával, amikor az ország rettenetes hírét kell megmenteni?
A populisták egyik legfőbb jellemzője, hogy azt állítják: ők a nép kizárólagos képviselői. Épp ezért visszautasítanak minden bírálatot, mondván, hogy az támadás a nép ellen és emiatt törvénytelen. Ebből következik, hogy amint hatalomra kerülnek, gyorsan nekilátnak a fékek és ellensúlyok felszámolásának, ami elsősorban az igazságszolgáltatást és a sajtót jelenti, mert azok éppen arra szolgálnak, hogy korlátozzák a kormány tevékenységét. Az elemzés szerint Trump megválasztásával a szabad világ sorsa egy populista kezébe került. Az elnök csatlakozott Erdoganhoz, Orbánhoz, Kaczynskihoz, Cipraszhoz és másokhoz. Közülük a legtöbben támadják a bevándorlást és a globalizált gazdaságot, amelyről sok ember úgy érzi, hogy magukra hagyta őket. Felemelkedésüket leginkább a 2008-as pénzügyi válság tette lehetővé. Megingatta a bizalmat a politikusokban és a társadalom más, befolyásos tagjaiban.
Cas Mudde, aki a kérdéskört kutatja a Georgia-i Egyetemen, azt mondja, hogy a populista ideológia nem túl combos, lényege, hogy szembeállítja a „tiszta” embereket a korrupt elittel. Tény, hogy kevés lényegi elem köti össze ezeket a vezetőket. Annak idején a fasizmus is alkalmazott populista eszközöket, de ott az ellenség nem a liberalizmus, hanem a demokrácia maga volt. Támaszkodott továbbá az erő kultuszára és a faji felsőbbrendűség ideológiájára. Egyes politológusok a populizmust a demokrácia működési zavaraként írják le. A populisták ezzel szemben azt állítják, hogy ők mentik meg az elit által fogságba ejtett demokráciát. Cas Mudde úgy véli, az igazság a kettő között van, mivel a populisták szembefordulnak a demokrácia liberális formáival. Ehhez a többségi, a győztes-mindent-visz-elvet veszik igénybe. Azaz elutasítják a pluralizmust és a kisebbségi jogokat.
FAZ
A Jobbik elleni hadjárat nagyon emlékeztet arra, amikor a Választási Hatóság tavaly verőlegényekkel akarta meghiúsítani egy népszavazási kezdeményezés benyújtását. A párt ugyan alaposan rászolgált korábbi rossz hírérére, Vona Gábor azonban nagyjából 3 éve igyekszik mérsékelni a vonalat, a közép felé tolva azt. Hogy a szándékot mennyire lehet komolyan venni, az ügyben megoszlanak a nézetek, de Jobbikban és a megosztott balközépben közös, hogy elutasítják kormányt, és úgy érzik, hogy az hátrányos helyzetbe hozza őket. Ilyen előzmények után gondolkodik több baloldali, illetve liberális politikus azon, hogy Orbán Viktor megbuktatására a teljes ellenzéknek össze kellene fognia. Egy ilyen szövetséget azonban nagyon nehezen lehet elképzelni, mégis a magyar hatóságok az utóbbi időben feltűnően sok adminisztratív csapást mértek a Jobbikra. Olyan intézmények ezek, amelyek vezetői a kormányfő híveinek számítanak. Az egyik ilyen húzás a Számvevőszék által kiszabott bírság, átszámítva jó 2 millió euro. Kérdés ezek után, hogy a párt tud-e indulni a választásokon, ugyanakkor kétségesek a büntetés kiszabásának körülményei. Hiszen a Jobbik szerint többször is hiába akarták átadni az ÁSZ-nak a szóban forgó költségelszámolást. A másik ügy az, hogy vádat emeltek Kovács Béla ellen.
Csőd fenyegeti a szélsőséges Jobbikot, miután állítólag jogellenesen finanszírozta a választási küzdelmet, ezért rekord összegű bírságot szabtak ki rá, ami viszont pénzügy összeomlásba dönti a pártot. A jelentés idézi Vona Gábort, aki szerint itt az egész demokráciát érte politikai támadás. Habár az ultrajobbos tömörülés támogatottsága erősödik, az előrejelzések szerint Orbán Viktor és a Fidesz biztos győzelmet arat majd a választásokon. A kormány legutóbb a menekültek, az EU, valamint a Soros György által alapított Közép-Európai Egyetem elleni kampányból profitált.
