• Elvi kérdés, hogy Brüsszel érvényt szerezzen a kvótahatározatnak a magyarokkal, a lengyelekkel és a csehekkel szemben, nincs ingyenebéd, sem kimazsolázás
• Trócsányi azt ígéri, hogy az Európai Bíróság újabb döntését már tiszteletben tartják, Szíjjártónak megint habzott a szája
• Schulz kitessékelné a jövendő Európai Egyesült Államokból azokat a tagokat, amelyek felvizeznék az integrációt, miközben tartják a markukat
Azt meg kell érteni, ha Budapest, Varsó és Prága nem akar beállni a német menekültpolitika mögé, ám a három kormánynak végre kell hajtania az európai döntéseket. Így látja a helyzetet a vezető német konzervatív lap. A kommentár szerint nem lehet kényszeríteni őket arra, hogy elfogadják a nyílt társadalmat. De nem is kellene elmagyarázni nekik, hogy mi is az a szabadság, illetve a nemzet. Mert amit mások elfelejtettek, azt a három országban nagyon is jól tudják. Hiszen csak nemrégiben szerezték vissza a függetlenségüket és az még nem biztos, mivel frontállamok lettek a Moszkvával kibontakozott új viszályban. Viszont olyan nincs, hogy kicsemegézik az uniót, annak joganyagát ezeknek a büszke uraknak teljes egészében át kell venniük. Mert vagy egészben kell az unió, vagy sehogysem. A közös határozatok érvényesek, ideértve a menekültek elosztását, amint az az Európai Bíróság kimondta. De a konkrét szabályokon túl létezik olyasmi, mint európai szolidaritás. A kelet-európai tagoknak csak jelentéktelen számban kellene átvenniük menedékkérőket. Ám az idegenekkel szembeni gyűlöletnek és erőszaknak semmi helye egy jogállamban. A hovatartozást kifejezi, hogy elfogadjuk a nemszeretem-döntéseket is. A menekültpolitikai egyébként is megváltozott – a többi közt Varsó, Prága és Budapest hatására.
1. A Bizottság következetesen jár el azokkal a tagokkal szemben, amelyek vonakodnak menekülteket átvenni. Brüsszelben azonban kétlik, hogy ily módon meg lehet oldani az alapvitát, amely megbénítja az európai menedékpolitikát. De politikailag sem jutnak előbbre. A tagországok belügyminiszterei ugyancsak tegnap Brüsszelben tanácskoztak, ám igazából nem sok szót fecséreltek az észtek indítványára. Általános a vélemény, hogy annak semmi esélye. A dublini rendszer átalakítása jelentené az igazi választ a két évvel ezelőtti válságra. Hiszen ha sokan jönnek, nem lehet várni a déli államoktól, hogy ők viseljék a terhek döntő részét. Ezért vetődött fel, hogy osszák szét a menedékkérőket. Ám ebből a közép-európaiak nem kérnek – a nemzeti szuverenitásra építve azt mondják, ne kényszerítsenek rájuk migránsokat.
Azóta próbálkozik az EU azzal, hogy létrehozzon egy állandó rendszert, azaz az országok ereje és nagysága alapján telepítenék szét a menekülteket. Aki ellenáll, azt a Bizottság pénzbírsággal bírná jobb belátásra. Csakhogy az olyanok, mint Magyarország és Lengyelország kitartóan elutasítják a kötelező kvótát. Őket azzal igyekeznek megnyerni, hogy anyagiakkal, határőrökkel, felszerelésekkel megválthatják a segítségnyújtást, ám az meg Németország számára politikai szempontok miatt elfogadhatatlan. De az is valószínűtlen, hogy a magyarok és a lengyelek belemennének a kompromisszumos indítványba, hiszen abban szerepel, hogy ha nagy a baj, többségi döntéssel el lehetne rendelni a kötelező elosztást. Így azután nem lehet várni, hogy olyan formulát találjanak, amely mindenkinek megfelel.
2. A liberális lap helyzetértékelése helyénvalónak nevezi, hogy a Bizottság beperli a vonakodó három államot, mert itt az elvről van szó, vagyis aki megszegi az uniós megállapodásokat, azt meg kell büntetni. Az eljárás már igencsak időszerű volt a magyar, a lengyel és a cseh vezetés ellen. Az Európai Bíróságnak pedig tetemes büntetést kell kiszabnia. Mégsem valószínű, hogy a három állam beadná a derekát. Az érintett populista kormányok vezérelvükké tették a menekültpolitikát és az idegenek kirekesztését. Inkább fizetnek – az elején legalábbis -, semmint hogy akár csak egyetlen embert befogadjanak. De a felzúdulás hatalmas lesz a három országban. Csakhogy az nem járja, hogy mind a három milliárdokat markol fel Brüsszeltől, ám nem hajlandó teljesíteni a tagságból eredő kötelezettségeit. Még jobb volna, ha a Bizottság más ügyekben a tettek mezejére lépne. Meg kell fizettetni az árát, ha valamely ország profitál az EU-ból, ám feladja a közös normákat.
Az újság úgy értékeli, hogy Magyarország vegyesen reagált a brüsszeli lépésre: szakmailag higgadt maradt, ugyanakkor kiszámítottan heveskedésbe kezdett. Ami az előbbit illeti, Trócsányi László azt közölte, hogy elfogadják az Európai Bíróság döntését, amely kvótaügben elutasította a magyar és a szlovák panaszt. Ám úgy értékelik, hogy mégsem kell eleget tenni az ítéletnek, mert a két évvel ezelőtti EU-határozat érvényessége szeptemberben lejárt. A Bizottság újabb keresetét pedig arra kívánják felhasználni, hogy egyértelművé tegyék a jogi helyzetet. De ha az lesz a pereskedés vége, hogy kötelezik a magyar kormányt a menedékkérők befogadására, azt tiszteletben fogják tartani. Annál élesebben nyilvánított véleményt Szíjjártó Péter. Azt fejtegette, minden lehetséges eszközt igénybe vesznek, hogy megakadályozzák az olyan határozatok életbe lépését, amelyek ellentétesek a magyar emberek akaratával és biztonságával. Szerinte a felsőoktatási törvény módosítása, valamint a civil szervezetekre vonatkozó jogszabály megfelelnek minden uniós szabálynak.
Timmermans alelnök figyelmeztette Budapestet, Varsót és Prágát, hogy a következmények súlyosak lehetnek, ha továbbra is kihúzzák magukat a menekültkvóták alkalmazása alól, mert ami késik, nem múlik. Sőt, ki is mondta, hogy más tagok azt kérdezik, mivel jár ez a kérlelhetetlen elutasítás a három országgal szembeni szolidaritás szempontjából egy sor területen? Itt nagy valószínűséggel arról van szó, hogy ne kapjanak támogatást azok a kormányok, amelyek visszalépnek a demokratikus viszonyokban, illetve megsértik a közösségi jogot. Juncker azonban egyelőre elutasítja a gondolatot. A kérdés várhatóan elmélyíti az ellentéteket Brüsszel és a három állam között.
Az unió fokozza küzdelmét Kelet-Európában a demokratikus értékek védelmében és perre viszi a Soros György elleni magyarországi hadjáratot, miután Orbán Viktor támadást indított a politikai szabadságjogok, valamint a CEU ellen. Utóbbi törvény elvezethet akár az egyetem bezárásához is, miközben a kormányfő lejárató kampányt folytat Soros ellen. Az intézményt a hatalom jó ideje a liberalizmus ellenséges bástyájának tekinti. Az üzletember viszont pár hónapja azzal vádolta meg a kormányt, hogy az maffiaállamot épít. A Bizottság térdre akarja kényszeríteni a magyar felet a civilek ellen hozott jogszabály miatt is.
Az Európai Bíróság súlyos bírságot vethet ki, miután a Bizottság a luxemburgi testület elé viszi a menedékkérők átvételének megtagadását. Előzőleg a magyar, a lengyel és a cseh vezetés nem adta jelét, hogy változtatna elhatározásán, Brüsszel ezért döntött úgy, hogy magasabb fokba kapcsol a kötelezettségszegési eljárásban. A hírügynökség azt jelentette, hogy a cseh miniszterelnök továbbra is ellenzi az áttelepítési tervet, mivel az felkorbácsolja a migránsellenes érzelmeket és a szélsőjobb kezére játszik.
Lengyelország kitart elutasító álláspontja mellett, a kijelölt cseh miniszterelnök viszont tárgyalni kíván a Bizottsággal, miután Brüsszel bejelentette, hogy beperli az Európai Bíróságon a két kormányt, valamint Magyarországot, amiért szembeszegülnek a kvótadöntéssel. A testület előzőleg szeretett volna valami épkézláb magyarázatot kapni arra, mi áll a hármas elutasítás mögött, de ilyesmire hiába várt. Igaz, Timmermans alelnök a döntés bejelentésekor jelezte, hogy még vissza lehet csinálni a pert, ha az érintett államok befogadnak pár ezer menedékkérőt. A vita megvilágította, milyen mélyen megosztott Európa az ügyben, miként kellene kezelni a migránsválságot. Egyben aláásta a bizalmat az EU-partnerek között. A jelentés kitér arra, hogy Magyarországot az unió a Lex CEU, valamint a civil törvény miatt is bíróság elé citálná. Mindkét eset mögött az húzódik meg, hogy a hatalom korlátozni igyekszik Soros György befolyását.
A Bizottság fokozta a nyomást a nacionalista magyar kormányra a menekültekkel, valamint a civil szervezetekkel szembeni bánásmód, illetve a Közép-Európai Egyetem miatt. Orbán Viktor egy sor vitába bonyolódott az EU-val, miután több nyugati állam, valamint Brüsszel úgy gondolja, hogy a politikus tekintélyelvű megfontolásokból présbe fogta az ellenzéket és a szabad sajtót. A tudósítás kitér arra, hogy az EP illetékes bizottsága szintén megvitatta, fenyegeti-e rendszer szinten veszély a jogállamok és a demokratikus normákat Magyarországon. Ha a végeredmény az lesz, hogy igen, akkor példátlan módon a 7-es paragrafushoz folyamodhat az Európai Parlament. Azaz kinyilvánítja, hogy nem demokratikus a magyar vezetés és ezzel megszégyeníti Orbánt, de még szavazati jogától is megfoszthatja az országot, igaz, ez nem valószínű. Ugyanakkor még arra sem volt példa, hogy bármely tagállam ellen beélesítették volna az eljárást.
Timmermans bizottsági alelnök mindazonáltal jelezte, hogy a Bizottság nem ért egyet Strasbourg véleményével, és úgy ítéli meg, hogy Magyarországon nem áll fenn olyan átfogó veszély a jogállammal szemben, mint Lengyelországban. A hírügynökség kiemeli, hogy a lengyel kormány több területen is igyekszik átvenni a magyar miniszterelnök módszereit és egy sor kérdésben ugyanaz a véleménye a világról. Éppen ilyen alapon gyakran ütköznek bele a nyugati tagok liberális felfogásába, ám fedezik egymás hátát és ez vonatkozik arra is, ha az EU szankciókat rendelne el bármelyikük ellen.
Az unió magasabb szintre vitte a jogi vitáját a három közép-európai országgal, mivel azok nem kívánnak átvenni egyetlen menekültet sem. A két éve született kötelező kvótahatározat megmutatta, milyen nagy a kelet-nyugati törés a szervezeten belül. Egyébiránt a döntést a határozott magyar, lengyel és cseh ellenállás dacára vitték keresztül. Szíjjártó Péter kitart amellett, hogy a módszer a céllal ellentétes és veszélyes. Közben Brüsszel azon dolgozik, hogy olyan rendszert hozzon létre, amely nem csupán a menedékkérők áttelepítésével, hanem a segítség más formáival is enyhít a peremállamok terhein. Pár napja a soros elnökséget ellátó észtek terjesztettek elő idevágó javaslatot.
A szolidaritás hiánya miatt panaszt emel a Bizottság az Európai Bíróságnál Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen. A cél az, hogy rávegyék a három kormány, mégiscsak vegyék ki részüket a menekültek elosztásából. Ha nem sikerül, büntetés lehet az ára. Timmermans alelnök egyben felszólította a tagállamokat, hogy a jövő júniusikg jussanak egyetértésre a menedékrendszer megreformálásáról. Olyan rendszert igyekeznek alkotni, amely tehermentesítené az erősen érintett országokat egy újabb menekültválság esetén.
Az újság azt emeli ki a perindítással kapcsolatos hírekből, hogy az illetékes biztos szerint még van mozgástér, azaz ha a magyarok és a többiek mégiscsak átvesznek menekülteket, akkor a Bizottság visszavonja a keresetet. Avramopulosz elárulta, hogy megpróbálta meggyőzni a három kormányt, ám eddig sikertelenül, így nem volt más választás, mint hogy Brüsszel megtegye a következő lépést és az Európai Bírósághoz forduljon. Szíjjártó Péter harciasan fogadta háromszoros panaszt, ám azt is közölte, hogy nem kíván az ítélet elé vágni. A kérdés az volt, hogy a magyar fél ezúttal is el fogja-e utasítani a luxemburgi verdiktet. Arra ugyanakkor nem lát semmi okot a miniszter, hogy megvonják a magyarok szavazati jogát. Azt hangoztatta, hogy Magyarország az EU tagja és az is marad. Az osztrák belügyi tárca vezetője amúgy üdvözölte a Bizottság elhatározását, merthogy a szerződéseket be kell tartani.
A német szociáldemokraták elnöke, aki heteken belül alkancellár lehet, azon van, hogy az EU helyett 8 év múlva jöjjön létre az Európai Egyesült Államok. Pártja kongresszusán, ahol a nagykoalíció felújításáról döntöttek, Schultz azt hangsúlyozta, hogy amelyik országnak nem tetszik a mélyebb integráció, beleértve az új alapszerződést, az veheti a kalapját, mivel automatikusan elvesztené tagságát. Merthogy Európa nem fenyegetés a tagok számára, hanem előnyös plusz. A politikus a kül- és belpolitikában, valamint az adók ügyében beleszólást adna Brüsszelnek a tagállamokkal szemben. Azt is kiemelte, hogy az új Európa-politikát kulcselemnek tartja a Merkellel kötendő megállapodásban. Javaslata azt célozza, hogy Németország álljon a francia elnök oldalára, aki a szorosabb integráció zászlóvivője.
A terv alighanem szembefordítja egymással a németeket és a franciákat, illetve Közép-Európát. Kelet és Nyugat között éles ellentétek vannak a migrációs válság kezelése, illetve a jogállam és a demokrácia magyarországi és lengyelországi helyzete ügyében. Schulz a beszédben azzal vádolta a varsói kormányt, hogy az módszeresen aláássa az európai értékeket, a magyar vezetésről pedig az mondta, hogy az mind inkább elszigeteli magát.
Ha a Jobbik nem tudna részt venni a választásokon, az megkérdőjelezné a Fidesz győzelmét. Egyben erős aggályokat váltana ki a liberális ellenzéki pártok körében. Az előzmény az volt, hogy a Jobbik szerint a függőben lévő, átszámítva kétmillió eurós büntetés megkérdőjelezi indulását a választásokon, miközben a lap szerint a párt a közvélemény kutatások alapján Orbán Viktor legveszedelmesebb riválisa lett. Vonáék igyekeznek betagozódni a politikai főáramlatba, a közép felé húzódnak, elhatárolódnak a korábbi, antiszemita nyilatkozatokból, ugyanakkor korrupciós vádakat hangoztatnak a kormány ellen. Megfigyelők szerint a bírság és a Kovács Béla elleni kémvád visszafoghatja a Jobbik lendületét, amit jelentősen növelt a Fidesz elleni agresszív hirdetési kampány. A lap megjegyzi, hogy párt elleni verdiktet kimondó Számvevőszéket a hatalom egyik volt parlamenti képviselője vezeti. Egyben idézi Mérce hírportál véleményét, miszerint ha az egypártrendszer képes csődbe vinni a legerősebb ellenzéki szerveződést mindössze fél évvel a választások előtt, akkor mi akadályozza meg, hogy ugyanezt tegye bárki mással?
Ami Kovács Bélát illeti, az újság birtokában van az a levél, amelyet Polt Péter három éve küldött az Európai Parlamentnek, és amely azt tartalmazza, hogy az EP-képviselő adatokat szolgáltatott Oroszországnak az unió tárgyalási stratégiájáról a Gazprommal szemben. Továbbá az időközben kútba esett Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos brüsszeli álláspontról is tájékoztatta az oroszokat. A politikus tagadja a vádakat.
