- A magyar és a lengyel kormány lábbal tapod az európai normákon, mégis kétvállra fektetheti a többieket a menekültek ügyében.
- Az EP a boszorkányüldözés és az egykori kirakatperek keverékét készíti elő Szíjjártó számára - mondja Kovács Zoltán.
- Timothy Garton Ash szerint Merkelnek el kell felejtenie a mag-Európát, a németeknek a politika Beckenbaureként az egész földrész játékmestereként kell irányítaniuk.
A luxemburgi külügyminiszter attól tart, hogy Európa a teljes kudarc felé halad a menekültpolitikában, miután Magyarország és Lengyelország egyetlen menekültet sem hajlandó átvenni. Ezért Asselborn úgy gondolja, hogy az EU a teljes vonalon csődöt csődre halmoz, csupán a kitoloncolások és a határok őrizete ügyében van egyetértés az Európai Tanácsban. Viszont a magyarok és a lengyelek megtagadják a többiektől a szolidaritást, így aligha lehet közösen megoldani a feladatot. Hiszen már egyetlen tagállam is meghiúsíthatja az együttes döntést. Viszont ha ez történik, akkor vége a közös menedékpolitikának. Sakk-matt helyzetbe kerülne az Európai Bíróság, illetve az Európai Parlament. Értelmét vesztené továbbá a Bizottság joga, hogy javaslatokat tegyen. Ellenben – tette hozzá a luxemburgi diplomácia vezetője – azok az államok győzedelmeskednének, amelyek lábbal tiporják az európai szabályokat és megtagadnak minden szolidaritást. Az újság emlékeztet arra, hogy Budapest és Varsó egyetlen menedékkérők sem vett át a kvóta alapján. Azon kívül a magyar fél dacol az Európai Bíróság ítéletével is ez ügyben.
Magyarország elutasítja a kompromisszumos észt javaslatot a menedékkérők átvételére. Szíjjártó Péter kijelentette, hogy a kormány továbbra is határozottan ellenáll az illegális bevándorlásnak, mert azt veszélyesnek tartja, az Uniónak inkább a külső határok védelmére kell összpontosítania. A külügyminiszter egy dél-európai fórum alkalmából tartott sajtótájékoztatót. Azt mondta, hogy nem szabad bátorítani a migránsokat, mivel az ellentétes volna Európa érdekeivel. Magyar szempontból azt nevezte az egyedül elfogadható megoldásnak, hogy a nem kívánatos jövevényeket meg kell állítani, amennyire csak lehetséges, még jóval az unió határain kívül. Mint ismeretes, Észtország az EU soros elnökeként felvetette, hogy a Bizottság szabja meg, hogy az egyes tagállamok – népességük és anyagi helyzetük alapján – hány embert tudnak befogadni. Ha bármelyikük közelít e plafon felé, akkor a többieknek segíteniük kell neki.
A portál azt emeli ki Kovács Zoltán brüsszeli sajtótájékoztatójából, hogy a boszorkányüldözés és a szocialista kirakatperek keveréke az, ami Szíjjártó Péterre vár az Európai Parlament belügyekkel és polgári jogokkal foglalkozó bizottságában. A testület csütörtökön Magyarország helyzetéről hallgatja meg a minisztert. Rajta kívül meghívtak emberi jogi aktivistákat, valamint egy tudóst is. Az előzmény az, hogy erősödik a feszültség az Orbán-kormány és az unió között. A Bizottság ennek megfelelően magasabb szakaszba emelte a civil törvény miatt indított eljárást, de ellentét van amiatt is, mert a magyar vezetés nem enged be menekülteket, noha erre EU-döntés kötelezi. Kovács kifogásolta, hogy nem ismerik a holnapután tartandó esemény pontos napirendjét, a kérdéseket. Emellett Magyarország erősen úgy gondolja, hogy itt beleavatkoznak a belügyeibe.
Paul Lendvai kockázatos kísérletnek tartja, amit legutóbb Heller Ágnes vetett fel, hogy ti. Orbán Viktor megbuktatására a demokratikus ellenzék működjön együtt a szélsőjobbos, roma- és zsidóellenes Jobbikkal. Maga a kérdés még nem sokkal ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, ám a filozófusnő mostanában több ízben is kinyilatkozta, hogy a győzelem nem lehetséges az összefogás nélkül. Azt is hangsúlyozta, hogy a Jobbik bocsánatot kért múltbeli kisiklásaiért, ugyanakkor az Országgyűlésben támogatja az ellenzék fontos beterjesztéseit. Ezzel szemben a kormánypárt szélsőjobbos színezetet kapott, mivel uszító kampányt folytat a bevándorlók, az EU és a Soros Görgy-féle Nyílt Társadalom Alapítványok ellen.
Lehet, hogy Heller provokatívan fogalmaz, de ugyanezt mondja Medgyessy Péter, valamint a kitűnő természettudós, Teplán István is. Ők is úgy gondolják, hogy a Jobbik megváltozott, ellenben a legnagyobb veszélyt a Fidesz uralma jelenti. És a szabályok folytán az a helyzet, hogy Orbán Viktor a jogosultak 31 %-nak szavazatával kétharmadot tud szerezni. És a legutóbbi felmérések szerint nagyon neki áll a zászló. Ám visszaüthet, ha a szociálliberális pártok összeállnak Vonáékkal. A Jobbik ugyanis a flört miatt elvesztheti a radikális szélt, a baloldal pedig a törzsválasztóit. Akkor pedig a miniszterelnök minden eddiginél jobban élvezhetné abszolút hatalmát, hiszen a Nyugat nem veszélyezteti, a Kelet pedig udvarol neki.
Egy osztrák szakértő Magyarországot és Törökországot negatív példának tartja Európában abból a szempontból, hogy miként lehet visszaélni a közvetlen demokráciával. Abból az alkalomból fejtette ki véleményét, hogy a leendő osztrák kormány fokozottan kíván a néphez fordulni olyan ügyekben, amelyekben a parlament nem hoz törvényt. A lap megjegyzi, hogy a magyar nemzeti konzultáció kérdései cseppet sem voltak elfogulatlanok, az akció a politikai agitációt célozta. Az eredmény ugyanis nem kötelez semmire, hivatalosan az egész arra szolgált, hogy a kormány megismerje a lakosság véleményét. Ám valójában éppen fordítva van: a hatalom sugallta a magyaroknak, hogy mit gondol Sorosról, az első számú közellenségről. A leendő osztrák modell ugyanakkor 10 országban van érvényben, a tapasztalatok jók is, meg rosszak is. Vagyis a közvetlen demokrácia kétélű fegyver, mert a kezdeményezés a legtöbbször a pártoktól, illetve az érdekképviseletektől indul ki. És a népszavazást ott becsülik a legkevésbé, ahol különösen gyakran szólítják az embereket az urnákhoz.
Orbán Viktor nincs a legjobb viszonyban Merkellel, de úgy igyekszik befolyáshoz jutni a német politikában, hogy mosolyoffenzívát indított a tartományokban. Ily módon próbálja kivédeni a berlini kritikát, illetve afelé terelni Brüsszelt, hogy ne legyen kemény Budapesttel, függetlenül annak menekültpolitikájától és más vitás kérdésektől az illiberális demokrácia kapcsán. Ezért akar a kormányfő új barátokat szerezni a német vidéki fellegvárakban, amelyek közül az utóbbi fél évben ötöt is felkeresett. Az üzenet az volt, hogy a maga útját kívánja járni, egyébiránt pedig kész üzleti lehetőségeket biztosítani a partnereknek. De minden érdeke ahhoz fűződik, hogy megmaradjon a szoros kétoldalú gazdasági kapcsolat.
Altusz Kristóf külügyminiszter-helyettes azt mondja, hogy a regionális német sajtón keresztül válaszolni tudnak az igazságtalan jelentésekre, miután azok gyakran elfogultak. Ő is azt fejtegette, hogy Magyarország Európa biztonságát szavatolja, amikor védi a külső határokat. Szerinte ez nagyon is a szolidaritás része. Balog Zoltán pedig arról beszélt, hogy amikor a múltkor elkísérte Orbán Viktort, meglepte, hogy a keletnémet vezetők mennyire kifogásolják a nyugati bánásmódot. Azaz a magyar fél a jelek szerint rájátszik a belnémet ellentétekre, hogy elnyerje a keletnémet politikusok rokonszenvét.
Timothy Garton Ash azt javasolja, hogy Németország legyen Európa Beckenbauere. Ám egyben arra figyelmeztet, hogy a németek ne próbálkozzanak a mag-Európával, mert az ország csakis az unión belül tud eleget tenni globális szerepének. A kitűnő politikai elemző, az oxfordi egyetem tanára, óv attól, hogy Berlin felélessze a Nagy Károly-féle kemény magot a földrész közepén. Sokan vannak ugyan, akik úgy gondolják, hogy a Brexit, illetve Trump sikere miatt az angolszász államok külön utat választottak. Keleten pedig a magyaroknál, lengyeleknél és másoknál újra megerősödőben vannak a régi, tekintélyelvű-soviniszta áramlatok, amit szintén természetesnek lehet tekinteni. Ennél fogva az elmélet hívei szerint a kontinens középső részének magának kell boldogulnia. Csakhogy Németország számára ez nem volna jó megoldás, mert az ország csak akkor tud kilépni középhatalmi státuszából, ha gazdasági, politikai és biztonsági közösséget alkot mind nyugati, mind keleti szomszédjaival. De Európa sem profitálna belőle igazán, mert pl. hogyan volna lehetséges hatékony Oroszország-politika a lengyelek és a balti köztársaságok közreműködése nélkül? Ash ezért jut arra a következtetésre, hogy Berlinnek az európai futballcsapat karmesterének kell lennie – a világligában. Beckenbauer módjára, aki annak idején összefogta a gárdát, fazont adott a játéknak.
A világhírű közgazdász, Paul Krugman a Visegrádi Csoport példájára hivatkozva óv bárkit attól, hogy túlzott reményeket fűzzön a készülőben lévő amerikai adócsökkentésekhez. A Nobel-díjas elemző kobold közgazdaságtannak nevezi, amit a négyek csinálnak. Azaz hogy az alacsonyabb adókkal nagy tőkét vonzottak magukhoz Nyugatról, amihez járultak még a nyomott bérek, így nőtt a GDP. Csak éppen a nemzeti jövedelem kisebb lett, mert a többlet nagy része a külföldi befektetőkhöz vándorolt. Így azután az átlagháztartások nem profitáltak a bővülés áldásaiból, merthogy Magyarországon és a másik 3 államban a legfontosabb ágazatok idegen kézben vannak. A cseheknél pl. a bruttó nemzeti termék (GNP) 18 éve alatt jó 8 %-kal lett kisebb a bruttó hazai termékhez (GDP) képest. Vagyis lehet, hogy mostantól az USÁ-ba is szép számmal mennek beruházók, de ennek gyümölcseit javarészt nem az amerikaiak aratják majd le.
