- Az unió tétova, emiatt Kína nyomulhat Kelet-Európában - politikailag is;
- A magyar ellenzéknek át kell lépnie a saját árnyékát és össze kell állnia a Jobbikkal, különben veszít;
- Soros elleni támadások helyett Orbánnak az antiszemita jobboldali szélsőségtől kellene megvédenie a magyar zsidóságot, mert az újra fél.
Széttöredezettnek minősíti az idei évet, illetve az Egyesült Államokat a lap visszatekintése. Trump ugyan még nem taszította le a világot a szikláról, de az USA már nem is hasonlít semmiféle erkölcsi iránytűre. A liberális értékek képviseletét a franciáknak, németeknek és kanadaiaknak kell átvenniük. Közben Oroszország és Irán győzött Szíriában. Szaúd-Arábia és Irán ellentéte háborúba torkolhat. Az új kínai „selyemút”-kezdeményezés az ország önbizalmát jelzi. Az amerikai elnök a nukleáris szakadék politikájába bonyolódott Észak-Koreával. Ugyanakkor Trump nemigen tudja, meg nem is nagyon érdekli, hogy hol van Ukrajna és mit csinálhat ott Putyin. De élvezi ezt a világméretű felfordulást és azt hiszi, hogy a világ ugyanígy van vele, bár korlátok között.
Az elnök érzékelte az emberek dühét és úgy gondolta, hogy ő majd megfelelő irányba tereli az indulatokat. Felfogta, hogy újra eljött a nacionalizmus és az idegengyűlölet ideje. A szuverenitást írta zászlajára, miközben az élet egyre nagyobb része zajlik virtuális térben, ahol a nemzet jobblétre szenderül. Ez a gusztustalan reakciós hullám még nem futotta ki magát. Ugyanígy erősek még az európai szélsőjobbos mozgalmak. Nyomulnak Magyarország és Lengyelország újfasisztái, antiszemitizmusuk egyelőre nem merült ki. Trump minden társadalomban azt eresztette szabadjára, ami a legalantasabb az emberben. Nála az államférfi teljesítményét a látványpolitizálás váltotta fel. Hogy úgy tűnik, mintha cselekedne. Az ő Washingtonjában a hozzá nem értést istenítik a kormányzaton belül.
Vihar készülődik, terjed a félelem. A béke még inkább törékeny. Az individualizmus nárcizmussal keveredik. Elmosódik a különbség az igaz és hamis között. Szárnyal viszont az ostobaság és a közönségesség. Ez Putyin és Erdogan terepe. A világ ellesz Amerika nélkül. Jó szerencsét hozzá! A káosz ösztönöz és új életre kelt. Megbünteti a hanyag gondolkodást. Mindig valami végén következik be, ami elkerülhetetlenül valami másnak a kezdete. Természetesen a zűrzavar rosszul is elsülhet, mielőtt meghozza ismeretlen gyümölcseit.
Az unió megengedi Pekingnek, hogy aláássa a szervezetet, miután a budapesti 16-+1-es csúcsértekezlet eredményeként Kína bővítette befolyását Európa keleti és délkeleti részében – mutat rá a kommentár. Az ország nem önzetlen módon fejleszti az infrastruktúrát a térségben, igaz, a kínai illetékesek sosem állítottak mást. Ha a pénzt Peking adja, a munkásokat is ő küldi. Ellenszolgáltatásként bizonyos nagyvonalúságot vár el az érintett államoktól. Van olyan vélemény, hogy az EU elhanyagolja a keleti tagokat, ez pedig fogékonyabbá teszi azok politikusait a vonzó kínai beruházások iránt. Az EP egyik német képviselője nemrégiben figyelmeztetett is, hogy a kínai terjeszkedés az unió fokozódó megosztásával fenyeget, sőt ez már be is következett. A hitelre épül beruházások politikai szövetségeseket termeltek ki, akik segítik növelni Kína befolyását. A cseh elnök vagy Orbán Viktor nyíltan csodálják a tekintélyelvű kínai modellt, és üdvözlik, hogy Peking nem oktatja ki őket a jogállam, a demokrácia és a menekültek ügyében. Brüsszelnek többet kell törődnie az infrastruktúrával a régióban, ám túl lassú, megosztott és egyre kevésbé van pénze. Ezt pedig Kína kihasználja és senki sem lép a fékre.
A Fidesz-kormánynak igenis megvan az Achilles-sarka, a rendszert le lehet váltani, de ehhez az ellenzéknek át kell ugrania a saját árnyékát és össze kell állnia a Jobbikkal. Így látja a helyzetet egy Bécsben élő, szabadúszó magyar újságíró. Vendégkommentárjában Csekő Balázs azt gondolja, hogy a módosított törvények ezúttal is hozhatnak olyan torz eredményt, mint legutóbb, de azért a kormánypárt nem mehet biztosra. Egy „taktikai koalíció” veszélyes lehet számára. Utóbbi akkor jöhet létre, ha az összes demokratikus párt túlteszi magát az ideológiai és személyes ellentéteken, és közös jelölteket állít a 106 egyéni körzetben. Meg kell szabadulni a tabuktól, hogy létrejöhessen az átfogó összefogás, a Jobbikot is beleértve. A párt antiszemitizmussal és rasszizmussal terhelt múltját persze nem szabad elfelejteni. Ám a Vonáék nélkül nem lehet megakadályozni Orbán Viktor újabb győzelmét. Ha sikerül megbuktatni a miniszterelnököt, a kormányzati munkát a legszükségesebb teendőkre kell korlátozni. Így módosítani kell a választási szabályokat, és hozzá kell látni az Alaptörvény reformjához. Utána pedig új választásokat kellene kiírni, hogy stabil erőviszonyok jöjjenek létre az Országgyűlésben. Mindehhez azonban az ellenzéknek egységes választási tömböt kell alkotnia.
A magyar kormány a zsidókat veszélyezteti az emberbarát Soros György elleni rágalomhadjárattal. Ezt írja vendégkommentárjában a budapesti Marom zsidó jótékonysági és hagyományápoló szervezet két társalapítója. Schönberger Ádám és Guerrero Susán Eszter hangsúlyozza, hogy már az alakuláskor, és azóta is támogatást kapnak a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól, de az EU is segíti őket, hogy dolgozzanak a társadalmi igazságosságért és a demokráciáért. Ám a rendszerváltás óta először féltik a biztonságukat, mert Orbán Viktor a választási kampányt a befektető elleni támadásokra építi. Őket is érinti az NGO-kat sújtó törvénymódosítás, mivel külföldről is kapnak pénzt. Így immár nagyon nehéz idehaza támogatókat találniuk, mert azok nevét és címét feltüntetik a kormány honlapján.
A továbbiakat illetően egyáltalán nem derűlátóak. A Soros elleni hadjárat játszik a 30-as évek nyilvánvalóan antiszemita elemeivel. A hivatalos propaganda szerint a befektető alá akarja ásni Európa „etnikai homogenitását” a tervével. A hatalom azt állítja, hogy a migráció megakadályozásával a magyar zsidókat védi a muzulmánok antiszemitizmusától, ám ez nevetséges, mert ha tényleg akarna tenni valamit a zsidó közösségért, akkor szembe kellene szállnia a tényleges fenyegetéssel, a jobboldali szélsőséggel. Magyarország az utóbbi években nemzetközi neonácik, szélsőséges aktivisták, rasszisták és antiszemiták menedéke lett, a kormány jóságos, de legalábbis közönyös tekintetétől kísérve. A Soros-tervről lezajlott nemzeti konzultáció átszámítva 18 millió fontba került, ez több mint kétszerese annak, amennyit a Nyílt Társadalom Alapítványok évente költenek magyarországi célokra.
