Azbej Tristan helyettes államtitkár szerint Magyarország legfontosabb célja, hogy sikerüljön szülőföldjükön tartani a diszkriminációnak kitett keresztényeket. Ez eddig két és fél milliárd forintunkba került.

Még egy éve sincs, hogy az EMMI égisze alatt megkezdte működését az üldözött keresztényekért felelős helyettes államtitkárság, de máris komoly eredményeket mutathat fel

- nyilatkozta a napokban az MTI-nek Azbej Tristan helyettes államtitkár, aki idén szeptemberben hatalmas lendülettel váltotta posztján Török Tamást, és ugyanilyen lelkesedéssel vetette bele magát rögtön a munkába.

• Konferenciát szervezett,
• elismeréseket osztott ki,
• felméréseket és tanulmányokat rendelt meg,

egyszóval mindent megtett az üldözött keresztények érdekeinek védelmében. Minderre, mint közleményéből megtudtuk, kétmilliárd forintot költhetett közvetlenül, félmilliárdot pedig közvetve, a külügyi tárcán keresztül.

A helyettes államtitkár külön fontosnak tartotta kiemelni, hogy

a pénzt szinte teljes egészében a kitűzött célokra fordították. A kormányzat számára lényeges a hatékony forrásfelhasználás és az, hogy a támogatásokat elsősorban a nélkülözést szenvedők kapják meg.

Na jó, három és fél milliót félretett belőle arra, hogy konferenciákra utazhasson különböző európai nagyvárosokba, és ott elmondhassa, hogy a többit tényleg fontos dolgokra költik. Valószínűleg erre utalt az „elsősorban” szócska diplomatikus használatával.

Na és akkor hol van ez a pénz? Ha elhessegetjük azt a rosszindulatú feltételezést, hogy nagy része ugyanannak a jól szabott zakónak a különböző zsebeiben, akkor is érdekes választ kapunk erre a kérdésre. Ha igaz, amit Azbej Tristan állít, akkor

Nigériában, Libanonban és Irakban.

Ugyanis a kormányzati logika szerint, ha ott építünk egy-két óvodát és templomot, akkor az ott élő fenyegetett keresztények olyan jól fogják érezni magukat, hogy eszük ágában sem lesz eljönni onnan. A helyettes államtitkár szerint Magyarország legfontosabb célja, hogy sikerüljön szülőföldjükön tartani az üldöztetésnek kitett keresztényeket: vagyis ott, ahol biztosan az életükre törnek.

Az, hogy bárkit befogadjunk, aki veszélyben van és menekülne szorongatott helyzetéből, nem szerepel a tervek között.

A kereszténység alapvető elvei, úgy látszik, elavultak,

és nem alkalmasak kereszténymentésre. Sokkal korszerűbb élvefogó csapdákat építeni, hogy ha valakit esetleg tényleg bántani akarnak a vallási meggyőződése miatt, még ott helyben intézzék el, mi pedig itt rosszallóan csóválhassuk a fejünket, és még néhány konferenciányi pénzt zsebre tehessünk arra hivatkozva, hogy lám, mi mondtuk, ezeket a szegényeket bántják.

Az elmúlt közel egy év azt bizonyítja, hogy nálunk irgalmasabb és kereszténybarátabb ország nincs is a világon. A libanoni menekülttáborokból legalábbis nem hallatszik ide, ha van ellenvélemény. Lehet, hogy még kérnek maguknak egy sportcsarnokot is a végén.

Pont tudunk is egy remek kivitelező céget.

Azt a néhány üldözöttet pedig, aki mégis szeretné meglátogatni ezt a rendkívül nagylelkű országot, úgyis megállítja a határainkon emelt kerítés. Legyenek csak elvhű keresztények, minket nem zavar, amíg a négy fal között csinálják. Biztos, ami biztos: segítünk is megépíteni azokat a falakat.

Kerényi Kata