- Orbán be akarja végezni a nagy művet, ezért akar egyelőre további négy évet.
- Ki fizesse a révészt? Vita Drezdában Orbán állítólagos magánútjáról.
- Az általános magyar EU-ellenes roham közepette vannak azért unióbarát erők is Magyarországon.
A hírügynökség arra figyelmeztet, hogy az orosz elnöknél többről volt szó, mint egyszerű taktikáról, amikor fontos nyugati választásokat trollkodott meg, mert bármennyire is hibának látszik a beavatkozás, Putyin jó ideje hátborzongató, magányos, hosszú játszmába folytat. Már uralma első 8 évében látni lehetett nála a stratégiai törekvést, noha a felszínen úgy tűnt, hogy igazodni igyekszik az amerikaiak által diktált világrendhez. De a belpolitikája már akkor sem volt liberális, nemigen különbözött attól, amit Orbán, Kaczynski vagy Beslusconi csinált. A második időszakban viszont elege lett a nyugati szabályokból és megpróbált egyenlő alapon tárgyalni az USÁ-val, illetve az európai hatalmakkal. Ám arra a következtetésre jutott, hogy a partnerségre alapuló stratégia sem vált be. Fontos azonban, hogy az államfő szinte sohasem cselekedett össze-vissza, vagy kiszámíthatatlan módon. Ezért nem valószínű, hogy uralma mostani, 3. szakaszában változtatna ezen.
Félelmetes útba vágott bele - az ismeretlen felé. Nem gondolja, hogy együtt lehet működni a Nyugattal. Azt igyekszik bizonyítani, hogy főleg az Egyesült Államok rendkívül ingatag és bármily kibillentheti egyensúlyából. A bemutatót a fejlődő világnak szánja, hogy az bátran szálljon szembe az amerikai hegemóniával. És ez be is jöhet. Az irányvonalától nem tér el, és a másik fél folyamatosan alábecsüli, mekkora fájdalmakat képes elviselni Oroszország. A legjobb válasz minderre az volna, ha sikerülne bizonyítani, hogy a demokratikus intézmények még működnek, képesek megfelelni annak, amit az emberek várnak tőlük. Vagyis hogy a Nyugat példa és erkölcsi irány lehet a 3. világ, de még az oroszok számára is. Ám idáig az USA és Nagy-Britannia elbukott a vizsgán. Európa már jobban teljesít, bár hibái azért látszanak. Putyin a megosztottságokat és kudarcokat alapválságnak igyekszik beállítani és úgy áll, hogy nem szükségszerűen veszít - egyelőre.
A jelentés azt emeli ki a Fidesz kongresszusáról, hogy Orbán Viktor szeretné visszafordíthatatlanná tenni az ország átalakítását, ezért fogadta el az újabb elnöki megbízatást. A hírügynökség megjegyzi, hogy a politikust, aki a bevándorlás ügyében szembefordult az unióval, megerősítette a hatalom ellenőrzését a sajtó fölött és ellenzi az EU-együttműködés elmélyítését, egyhangú döntéssel választották meg. De hát a párt magasan vezet a közvélemény kutatásokban, és a jelek szerint elsöprő győzelem elé néz. Az előrejelzések arra utalnak, hogy a középbalt megelőzi a választásokon a Jobbik is, amelyet úgy jellemeznek, hogy még inkább képviseli az etnikai alapú nacionalizmust, mint a Fidesz. Orbánt ugyanakkor széles körben bírálják a nyugati szövetségesek, mert úgy ítélik meg, hogy lebontja a demokratikus szabadságjogokat, amit azonban a kormánypárt tagad. Azt állítja, hogy a kritika része az összeesküvésnek, amelyek Soros György sző. Orbán a kongresszusi beszédben ki is tért arra, hogy harcol a „globalista” nézetek ellen, amelyek Európa keresztény nemzeteit, azok erkölcsi alapjait fenyegetik, és mindezért az üzletembert vádolta.
A németországi Szászországban az egy héttel ezelőtti Orbán-látogatás utójátékaként még zajlik a vita arról, hogy ki fizesse a magyar vendég számára adott ebédet. Merthogy az út magánlátogatásnak minősült, a díszasztalnál azonban a tartományi miniszterelnökön kívül ott ültek más, magas rangú, helyi CDU-s politikusok is. Ezért az ellenzék azt mondja, állják csak a kereszténydemokraták a számlát, és ne az adófizetők. Hivatalos részről azt bizonygatják, hogy itt nem pártrendezvényről volt szó, amelyről egyébként magyar kívánságra nem készült jegyzőkönyv. Meg hogy más konzervatív méltóságok csak azért voltak jelen, mert szoros kapcsolat fűzi őket a vendéghez. A zöldek viszont a Balpárttal együtt nem értik, miért a közkasszából kellene kiegyenlíteni a kínos összeborulást egy jobboldali populistával, aki lábbal tapodja az emberi és szabadságjogokat. Az ebédet egyébként Orbán Viktor kezdeményezte, nem Tillich miniszterelnök hívta meg.
Orbán Viktor a nemzetek Európájára játszik, amelybe Brüsszel nem tudna beleszólni, és jó esélye van, hogy jövőre nyer ezzel a programmal, de azért vannak Magyarországon Európa-barát erők is, ilyen pl. a Momentum. A miniszterelnöknél főleg a menedékpolitika ügyében az unió nemigen szólhatna bele a tagállamok döntéseibe, sőt a földrész elvesztené arcát, ha nő a migrációs nyomás. Majd meglátjuk, árt-e a választási esélyeinek, hogy hírek szerint igen szoros kapcsolatok fűzik az orosz elnökhöz. Épp ezzel könnyíti meg azonban a Momentum dolgát, amikor az a magyarok szabadságszeretetére apellál, mármint hogy az országot ne láncolják az orosz hatalomhoz. A pártelnök, Fekete-Győr András egyfajta reménysugár az EU-hívő politikusok új nemzedékén belül. De az nem generációs kérdés, hogy elutasítják az orosz uralmat a magyarok a kommunista időszak alávetettsége után. Hasonló nézeteket képvisel az Európa pulzusa elnevezésű, pártok fölötti polgári mozgalom is. Vezetője, Landwehr Klára azt mondja, hamis úgy feltenni a kérdés, hogy “Vagy Orbán vagy Európa”, mert a kettő tudna és képes is volna együtműködni. De azért a menekültek kapcsán jogos tartja a kormány bírálatát, mert a fanatizmus nem teheti tönkre az EU-t. És biztos abban, hogy az emberek többsége az unió mellett van.