Kedden Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a Portfólió energiakonferencián bejelentette: megkezdték az orosz hitel lehívását. Szerdán Orbán Viktor a Diaszpóra Tanács ülésén közölte: az ország nem szorul hitelre. 
Az orosz hitelt eddig azért nem lehetett lehívni, mert az Európai Bizottság vizsgálta a projektet. Hat kérdésben vizsgálódtak, de mind a hatban zöld utat kapott a paksi bővítés. Az államtitkár azt mondta: Az első tíz fővállalkozói számla összege 98 millió euró (30 milliárd forint).
Az orosz-magyar megállapodás szerint minden számla 80 százalékát az orosz hitelből, 20 százalékát magyar forrásból kell kifizetni, tette hozzá.
Másnap Aszódi Attila főnöke, a magyar miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten homlokegyenest ellenkezőt állított:
„Magyarország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, gazdaságát, nem szorul más pénzére.”
Orbán Viktor az ülést arra használta fel, hogy a kormány propagandáját szajkózza; az orosz hitelről nem ejtett szót, vagy senki sem merte feltenni neki a kérdést.
"Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" – kommentálta a miniszterelnök még 2011-ben, hogy az Origón megjelent, a Wikileaksről kiszivárgott állítólagos amerikai diplomáciai táviratok egyike szerint korábban arról beszélt diplomatáknak: a kampányban "hagyják figyelmen kívül", amit mond. (HVG)
Szüksége is van a határon túli szavazatokra, nem véletlenül dörgölőzik folyamatosan azokhoz, akik nem érzik a bőrükön, hogy a gyereküket hülyeségekkel traktálják az iskolában, vagy a nagyszüleik patkányokkal teli kórházban látják el – ha egyáltalán ellátják.
Az eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy ma már mintegy 4,4 millió magyar dolgozik, és mindegyikük fizet adót is. Orbán annak is örült, hogy a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.
Beszélt a határvédelemről is, amelyről azt mondta: amikor Magyarország védi a határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi. A bevándorlásról szólva úgy fogalmazott: az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, „sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket”.
Orbán minden olyan dolgot elmondott, amit a határon túliak hallani szeretnek és közben odaszúrt Gyurcsánynak is: a reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az egymilliomodik magyar „visszahonosított” állampolgár éppen december 5-én – a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján – tehet majd esküt. Kijelentette, hogy Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen.
„A diaszpóra a nemzeti büszkeségnek egyszerre forrása és erőtartaléka is.”
Egyúttal megköszönte a diaszpórában élő magyaroknak az elmúlt években mutatott támogatást, azt, hogy a világ számos pontján segítik építeni a magyar közösséget.
Az új ukrán oktatási törvényre kitérve Orbán Viktor azt mondta, szomorú történetről van szó. A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni – tette hozzá.
Miután jól kiudvarolta magát, a lélektanilag megfelelő időpontban Orbán gondosan felhívta a figyelmet a jövő évi választásokra is: szerinte a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.
Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (…) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít
– mondta.
