Az ELTE kirúgta a fogdosós-nyalogatós vezetőt, akinek esélye lett volna a professor emeritus címre és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 

Az eset egy névtelen Tumblr-bejegyzésben kezdett el terjedni, és néhány sajtótermék is megírta, hogy szexuális zaklatási botrány robbant ki az egyetemen. Emiatt indult az etikai vizsgálat, amelynek eredményeképpen menesztették az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának dékánját. Az ELTE eljárása megállapította, hogy Mikonya György, a Tanító- és Óvóképző Kar dékánja „súlyos etikai vétségeket” követett el:

• visszaélt „vélt vagy valós” hatalmi helyzetével,
• megsértette az ellene panaszt tevő személy emberi méltóságát
• és az egyenlő bánásmód követelményét,
• illetve azt az elvárást, hogy az egyetemi polgárok tartózkodjanak az intézmény tekintélyének, jó hírének csorbításától.

Az ELTE szerdai közleménye egészen pontosan így fogalmazott:

"A folyamatos és megengedhetetlen testi közeledés, a szexuális tartalmú verbális és fizikai megnyilvánulások (anélkül is, hogy azok kifejezetten erőszakosak lettek volna) a panaszosban félelmet és szégyenérzetet kelthettek. A panaszos munkahelyi hierarchiában betöltött helye, a panaszolttal fennálló munkahelyi alárendelt pozíciója, illetőleg a munkahelyével szembeni lojalitása megnehezítették a panaszolttal szembeni közvetlen hatékony fellépését, amit a panaszolt kihasznált.

Az ELTE Központi Etikai Bizottsága a legsúlyosabb etikai szankciókat alkalmazta a panaszolttal szemben. Az ELTE rektora pedig munkáltatói jogkörében eljárva, azonnali hatállyal megszüntette a vezető státuszú oktató közalkalmazotti jogviszonyát. Az Egyetem vezetése és a Központi Etikai Bizottság következetesen érvényesítette az Eötvös Loránd Tudományegyetem fenntartások nélküli elkötelezettségét az egyetemes emberi értékek, az emberi méltóság és a humanizmus iránt. Ezen értékek megsértését senkitől nem tolerálja, és megvédi munkatársait az etikai vétségekben megnyilvánuló sérelmekkel szemben is."

Az ellene felhozott vádak annyira súlyosak voltak, hogy a Központi Etikai Bizottság kezdeményezte Mikonya György vezetői megbízatásának visszavonását és valamennyi testületi tagságától való megfosztását.

Az egyetem közölte: eddig azért nem hozhatták nyilvánosságra a határozatot és Mikonya nevét, mert jogorvoslati jog illette meg a volt dékánt, aki azonban erről még aznap lemondott. A sajtónak nem kívánt reagálni, pedig számos esetben keresték, telefonon és személyesen is.

A hvg.hu újságírói az egyetemen jártak, hogy megkérdezzék a volt dékánt, de nem sikerült vele beszélniük. A kollégái is csak névtelenül mertek nyilatkozni; az derült ki, hogy több női oktató, egyetemi dolgozó is áldozattá vált. Egy tanárnak egyszer úgy kellett az agresszort lelöknie magáról, amikor egy díványon leteperte. Arról beszélt, hogy őt éveken keresztül zaklatta az egyetem egyik vezetője, visszaélve hatalmával. Egy másik, a HVG-nek név nélkül nyilatkozónak egy közeli ismerősét zaklatta a dékán; ő legalább négy áldozatról tud. Közös bennük, hogy a sajtóhoz nem mertek fordulni, mert rettegnek attól, hogy elveszítik állásukat.

Most ilyeneket meséltek:

„Nettó … fizuért tűrtem, hogy zaklasson, fogdosson, nyalogasson. Akárhányszor kértem segítséget, engem hibáztattak, mert miért nem rúgtam tökön, satöbbi. Azért, mert ő a dékán…”

Egy másik dolgozó a dékáni hivatalból, akinek a HVG szerint remegett a hangja a telefonban: 

"Folyamatosak a nyúlkálások, a hatalmát éreztető beszólások és az ellentmondást nem tűrő közeledés. Ráadásul annyira behálóz és nem engedi, hogy szabadulj tőle, hogy egy idő után azt érzed, nincs esélyed, ő győzött."

Egy harmadik, a nevét egzisztenciális okokból nem vállaló oktató elsírta magát, amikor a zaklatásról kérdezte: 

"Ez nem hatalommal való visszaélés, hanem zaklatás és erőszak"

– mondta a nő, aki szintén beszámolt arról, hogy leteperték egy kanapéra, fogdosták és puszilgatták, szabadulni csak nehezen tudott.  

A diákok – akik a kari sajátosságok miatt zömmel fiatal lányok – többségének első reakciója, amikor a dékánról kérdezték őket, az összerezzenés volt, legtöbben féltek bármit is mondani a vezetőségről. Egyikük azt mondta, csodálkozik, hogy csak most indult vizsgálat, neki a nővére is a karon tanult már,

„tartottam is egy kicsit, amikor elkezdtem ide járni, de a dékán elsősorban nem a hallgatókra megy rá”.

Az ügy pikantériája, hogy Mikonya az ELTE egyik büszkesége volt. 1993 óta oktatott az ELTE-n, 2009 óta volt az egyetem Tanító- és Óvóképző Karának dékánja, 2013 áprilisában választották újra, a megbízatása 2018 júniusáig szólt. Amikor újraválasztották, a dékánválasztást előkészítő bizottság elnöke, Mészárosné Darvay Sarolta azt mondta, a

„bizottság egyetértésre jutott abban, hogy a dékán az elmúlt periódusban eredményesen védte a kar érdekeit; mind az oktatás fejlesztésére, mind a kar gazdasági egyensúlyának a megőrzésére konkrét elképzelései vannak; személyisége, szervezőképessége, kommunikációs és kooperációs képességei biztosítékot jelentenek az intézmény nyugodt légkörének biztosítására”.