B1 blogcsalád



Az új osztrák kormány ráerősíthet a kelet-európai különutasságra, vagy nem is annyira

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. október 17. - Szelestey
  • Az osztrák választásokon kiütközött az ország feldolgozatlan náci múltja.
  • Új reményeket táplál az európai populizmus.
  • Paul Lendvai: Ausztriának nem kellene a saját nemzetközi megítélését kockáztatnia azzal, hogy beszáll a visegrádi légvár építésébe.

New York Times

new_york_times.jpg

1. A vezércikk szerint a vasárnapi választásokon újra jelentkezett Ausztria náci múltja. A nyertes egy bevándorlás- és muzulmán-ellenes párt lett, és most egy olyan erővel együtt alakíthat kormányt, amelyet egykori fasiszták alapítottak. Ennyit azokról a reményekről, hogy a holland és a francia választások eredménye alapján a szélsőjobb leesett a politikai hullámról. A németeknél az AfD az első szélsőséges pártként került a hatalomba a 2. világháború óta. Ausztriában a győztes konzervatívok a migránsokkal szembeni félelmet lovagolják meg. A Szabadságpártot ugyanakkor jó viszony fűzi Trump több közeli munkatársához és Putyinhoz is, ahogy az már csak szokás manapság az európai radikálisoknál. Márpedig ez kihívás Kurz számára, akinek, ha tényleg új politikai kultúrát akar, el kell utasítania az FPÖ-t, annak mocskos múltjával, a Kremllel fenntartott méltatlan kapcsolatával és a washingtoni kormányzattól érkező aljasabb impulzusokkal. Azaz vagy a szociáldemokratákkal kell szövetséget kötnie, vagy több, kisebb párttal.

2. A lap Európa új, természetes állapotának nevezi, hogy Ausztria elbillent jobbra a választáson, mert a bevándorlás-ellenes populizmus és nacionalizmus egyre inkább szembekerül az unió elkötelezettségével, hogy nyitva tartja határait a kereskedelem és a bevándorlók előtt. Az osztrákok csaknem 58%-a voksolt a jobboldalra, illetve a szélsőjobbra. A győztes Kurz nagyrészt átvette a Szabadságpárt programját a menekültek és az iszlám-ellenesség ügyében. Az üzenet egyértelmű: a populizmus eleven a demokratikus Európában, különösen a keleti végeken. Ivan Krasztev bolgár politológus a migrációs válságot tartja a fő veszélynek az EU szempontjából. Ez a kérdés osztja meg a leginkább a Nyugatot és a Keletet, amely fenyegetésnek tekinti az igencsak kozmopolita értékeket, amelyekre az unió épül. Az osztrák választások győztese most aközött választhat, hogy próbálja-e meg elszigetelni a szélsőjobbot, vagy vegye be a kormányba és ott igyekezzen megszelídíteni. Brüsszelnek nemigen van kedve szankciókra, mivel a populista erők már hatalmon vannak a magyaroknál és a lengyeleknél. A German Marshall Alapítvány egyik elemzője megjegyzi, hogy a szervezet nem tudta jobb belátásra téríteni Orbán Viktort sem, pedig az illiberális demokráciát hirdetett.

Az EU számára a kihívás most hasonló ahhoz, mint ami Magyarország és Lengyelország részéről érte: a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciójából olyan kormány jönne létre, amely inkább a magyar és a lengyel hatalomra emlékeztetne, és nem a németre vagy a franciára. De nem Európa-ellenes, bár korlátozza a bevándorlást és csökkenteni kívánja az uniós vendégmunkásoknak járó juttatásokat, de ez ma már megszokott az unióban. Utóbbi számára nem marad más választás, minthogy vonakodva ugyan, de együttműködjön az ilyen vezetésekkel. A büntetéshez az kellene, hogy az érintett államok egyértelműen megsértsék a demokratikus értékeket és alkotmányos szabályokat. Így azután megtorlatlanul marad egy sor dolog Budapesttel és Varsóval szemben. A kizárás nemigen jöhet szóba. A German Marshall Alapítvány szakembere azt mondja, az Európai Néppárton belül meg lehetne vitatni a kifogásokat, mert hiányzik az informális politika, amellyel nyomást lehetne gyakorolni az érintett vezetőkre, hogy ne lépjék túl a demokratikus kereteket.

Washington Post

washington_post_1.jpg

Európa szemmel láthatólag csupán lélegzetvételnyi szünethez jutott a populizmus elleni harcban, amint azt Ausztria példája bizonyítja. Kurz már külügyminiszterként sem támogatott bizonyos uniós kezdeményezéseket és ez fejfájást okozott a partnereknek. Most meg átvette és újracsomagolta a szélsőséges Szabadságpárt több követelését. Ha jobboldali koalíció élén lesz kancellár, akkor álláspontja várhatóan csak keményedik, vagyis csatlakozik azokhoz az államokhoz, amelyek már most is élesen elutasítják az EU több, kulcsfontosságú elvét és célját. Az érintett kormányok szemében Brüsszel máris túl sok hatalmat összpontosít, pláne, hogy az integráció elmélyítését szorgalmazza. Az uniónak nem sok eszköze van, hogy megfékezze ezeket az erőket, és lépései csak gerjesztik a belső feszültséget. Magyarország és Lengyelország nyíltan szembemegy Brüsszellel és az osztrákok most valószínűleg megtámogatják mindkettőt. Az euroszkepticizmussal főleg akkor van baj, ha azt a kormányok arra használják, hogy kihangsúlyozzák hazai törekvéseiket, vagy amikor történelmi elégedetlenséggel keverik, ahogy az a lengyeleknél megfigyelhető.

Németország valószínűleg követi Marcon reformterveit, csak éppen Merkel odahaza meggyengült. Ráadásul a francia elnök legtöbb javaslata nem új, egy párról pedig már kiderült, hogy nagyon nehezen lehet csak keresztülvinni. A többsebességes Európa ma is létezik. A lengyel államfő máris óvott attól, hogy egyes nemzetek a másodosztályú tagok státuszába süllyedjenek. Mert egy balkanizálódott szervezet könnyen széteshet. Hogy mi lesz a francia elképzelésekből, azt majd meglátjuk. Mindenesetre az EU állapotáról mindennél többet elárul, hogy egy kulcsfontosságú indítvány akár a halálos csapás is lehet számára.

AP

A hét végén újabb két győzelmet takarítottak be a populista pártok. Az egyiket Ausztriában, a másikat Alsó-Szászországban, ahol újabb tartományi parlamentbe került be az AfD, és ezzel fokozza a nyomást a hatalomra a bevándorlás ügyében. A populizmus az utóbbi két évben lecsapott arra, hogy a szavazók félnek az akadálytalan bevándorlástól. Azzal riogatnak, hogy a rengeteg afrikai és ázsiai semmissé teheti az európai életmódot. A stratégia kifizetődött a szavazóurnáknál, még Merkel is kénytelen volt módosítani álláspontján, noha az elején dicsérték, amiért befogadta a Magyarországon csapdába esett menekülteket. Európa sok országában hónapok óta a populista, bevándorlás-ellenes érzelmek szabják meg a politikát. Egy német szakértő arra figyelmeztet, hogy ahol nem a győztes-mindent-visz-elv érvényesül a választási rendszerben, ott nem érdemes átvenni a szélsőjobb jelszavait, mert az egész politika jobbra tolódhat. Hatékonyabb ellenszer, ha munkahelyet teremtenek, emelik az oktatás szintjét és többet költenek a rendőrségre, mert ily módon csillapítani lehet az emberek félelmét a migráció kapcsán.

Reuters

reuters.jpg

A kommentár arra világít rá, hogy az EU 17 éve sikertelenül próbálta meg rávenni az akkori osztrák kancellárt, hogy szabaduljon meg szélsőséges koalíciós partnerétől, és ez a kudarc benne van abban, hogy az unió jelenleg vonakodik felfüggeszteni a magyar és a lengyel tagságot a demokratikus értékek megszegése miatt. Egy brüsszeli illetékes ezt úgy ragadta meg, hogy nem szabad belemászni egy helyzetbe, ha nem tudjuk, miként keveredünk ki belőle. Így azután a Bizottságban ezúttal csak mormogást váltott ki, hogy Kurz feltehetőleg az FPÖ-t kéri fel a közös kormány felállítására. Pedig egy uniós vezető szerint egy ilyen lépés két éve még politikai földrengést váltott volna ki, hiszen a leendő kancellár a többi közt kemény határvédelmet hirdetett. De azért a Juncker által küldött üdvözlő táviratból kiérezni az aggodalmat, hiszen a levél kifejezi reményét, hogy stabil, Európa-barát kabinet jön létre. A szóvivő nem árulta el, vajon nyomást gyakorolt-e az EU, hogy a Néppárt ne a Szabadságpártot válassza szövetségesként. De hát a földrész nagyot változott az utóbbi 17 évben. Olyan államok kerültek be, mint a magyar és a lengyel, amely nyíltan ellenzi a bevándorlást, főleg a muszlimok esetében. Magyarország tegnap különösen szívélyesen üdvözölte Kurzot.

Bloomberg

bloomberg.jpg

A kommentár úgy látja, hogy az osztrák politika nagy reménysége vékony mezsgye mentén egyensúlyoz, de . nem annyira másolta, mint inkább átmenetileg ártalmatlanná tette a szélsőjobbot. Ám a szövetség elmélyítheti az EU-n belül a kelet-nyugati megosztottságot. Kurz mindenesetre elhódított az FPÖ-től egy csomó hívet, aki a bevándorlás szigorúbb ellenőrzését akarta, de nem kért a rivális mocskos politikai csomagjából, ideértve a vezér korábbi neonáci kapcsolatait. A Néppárt elnöke ugyanakkor gyakorlati megoldást kínált a konkurrens táborának jó néhány aggályára. Strache viszont mérsékelte az unióellenes hangot, már nem követeli, hogy az ország lépjen ki a szervezetből, illetve az euróövezetből. Ugyanerre ösztökéli az is, nehogy az ÖVP megújítsa a nagykoalíciót. Ugyanakkor a fiatal Kurz számára már nem akkora akadály Strache alig leplezett antiszemitizmusa, noha Ausztriában a szélsőjobbnak erős hagyományai vannak. A politikus most konstruktívabb hozzáállásra tudja kényszeríteni a régi eszmék híveit. Reménye van arra is, hogy idővel mérsékelje az idegenellenességet és jobban beillessze az újonnan érkezőket, mint ahogy arra a multikulti politika képes.

A jobboldali-szélsőjobbos összefogás ugyanakkor rövid távon veszélyt jelenthet az unió számára, merthogy Ausztria a bevándorlás ügyében inkább a V4-ekhez fog közeledni. Orbán Strache egyik kedvenc vezetője. A visegrádiak ily módon felbátorodhatnak, hogy még határozottabban utasítsák el, amit az EU diktátumának tartanak, ideértve a szorosabb gazdasági integrációt. Ám ha Kurz nem tudja ellenőrzés alatt tartani az FPÖ-n belüli ijesztő erőket, amelyek azzal fenyegetnek, hogy elszakítják Kelet-Európát a Nyugattól, akkor mind Ausztria, mind Brüsszel sajnálni fogja, hogy a politikus ennyire könnyen megszerezte az ország vezetését.

FT

financial_times.jpg

Ausztria szétverte a politikai európai fő áramlatának a reményeit, hogy dicstelenül véget ér a populizmus. A szélsőjobbos veszély egyáltalán nem szűnt meg, Az eredmény azt igazolja, hogy a populista erők továbbra is képesek megnyergelni a migráció ügyében a széleskörű elégedetlenséget. Az FPÖ történelmi rekordot, 26 %-ot ért el, előtte Németországban az AfD 13 %-ig jutott. Merkel pirruszi győzelmet aratott, és három párti koalícióra kényszerül. Ennélfogva nem biztos, hogy a jövőben is övé lesz a kulcsszerep a rendezésben, ha valamilyen válság tör ki a kontinensen. Szóval már nem lehet azt állítani, hogy a populizmus túl van a csúcson. Heather Grabbe a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet szakértője úgy látja, hogy a jelenség okai megmaradtak. Így sokan továbbra sem érzik, hogy a nagy pártok az ő érdekeiket képviselnék. Az EU több oldalról is viharokkal kerül szembe: mozgolódik a katalán nacionalizmus, a magyar és a lengyel kormány pedig változatlanul elveti a kvótákat. Ugyanakkor Kurz várhatóan igyekszik megnyugtatni a szövetségeseket, hogy Európa híve. A Szabadságpárt viszont Budapesttel és Varsóval szövetkezik. Ám az unióban reformokat akar és nem pártolja Macron jó pár javaslatát. Az eheti EU csúcs messze nem lesz olyan győzedelmes, ahogyan azt sokan remélték.

Guardian

guardian.jpg

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a várható osztrák kormánykoalíció ugyanolyan veszélyes, mint a 17 évvel ezelőtti, csak éppen kevésbé meglepő. A régi fenyegetés új köntösben bukkan fel, bár még elképzelhető más összetételű kabinet is. Ám már az első akadálynál elbukott az a feltételezés, hogy a nagy pártok számára szövetségesként tabu lesz a Szabadságpárt. Hogy ebbe a világ ennyire egykedvűen nyugszik bele, annak oka, hogy Strache próbálja enyhíteni a neonáci képet, inkább az iszlámellenséget szajkózza. További tényező, hogy Kurz a korporatív rendszer megújítását ígéri. Mindenesetre a jobboldali osztrák fordulat meglepő hasonlóságot mutat a magyar átalakulással. Arra figyelmeztet, hogy a migrációs válság két év elteltével is dühöt vált ki és veszélyezteti a nagy pártokat. Ennélfogva Ausztria feltehetőleg felerősíti keleti szomszédjainak hangját, akik élesebben nacionalista álláspontról közelítenek az európai gondokhoz.  Az is egyértelmű, hogy a populista erjedés még nagyon messze van a végtől. Macron integrációs terve minden eddiginél távolabbinak tűnik.

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

Az biztos, hogy az osztrák választás után oda a lendület, mármint hogy Európa a közeljövőben megújul, bár a reformerek még sok helyütt nem adták fel a reményt. Viszont erősödhet a Visegrádi Csoport, jóllehet Ausztria egy sor kérdésben más véleményen van, mint a négyek. Ám ha az FPÖ adja a külügyminisztert, akkor főleg az idegenellenesség ügyében erősödhet a közös álláspont. És becsatlakozhat Kurz is, aki a kampányban jóformán csak az illegális migrációval foglalkozott. Azon felül az osztrákok egyelőre nem ígérkeznek túl lelkesnek az EU átalakítása ügyében, Bécs karcsúbb uniót akar, több joggal a nemzetállamok számára. Merkelt ugyanakkor aggasztja a Szabadságpárt jó szereplése. Mint mondta, a választási eredmény arról árulkodik, hogy még nem sikerült megoldani a gondokat, ha azt úgy csinálják, mint Ausztriában. De megnehezül a német vezető dolga, továbbá nem kizárt, hogy az új csillag ellopja tőle a showt. A luxemburgi külügyminiszter azonban bízik abban, hogy Strachéék a kormányon is olyan szelídek maradnak, mint a kampányban, miközben a magyar és a lengyel kormány sűrűn követ el jobboldali-nemzeti kisiklásokat.

Die Zeit

die_zeit.jpg

Kurz kampányát egy mondatban össze lehet foglalni: „A migránsok a hibásak” – de hát ilyen az, amikor egy keresztényszociális párt átveszi a szélsőjobb szerepét. Ez a véleménye a lapnak, amely populista automataként jellemzi a kancellári poszt várományosát. Az ÖVP már régen vár a messiásra, vezetője a migráció ügyében az elmúlt időben mind inkább felvette a jobboldali populisták tempóját. A végén teljesen átemelte nézeteiket ebben a kérdésben. Csak éppen ügyesebben adta elő azokat, mint Strache. Viszont egy tévébeszélgetésben azon veszekedett riválisával, hogy melyiküknek jobb a kapcsolata a féldespota Orbán Viktorral. De bőven bevetett különféle trükköket a választási hadjáratban, igencsak nagyvonalúan kezelte a tényeket. De ez mind nem számított, mert a politikus meghódította sok osztrák érzelmeit. Pontosan érzékelte a félelmet az idegenekkel, az ismeretlennel szemben és ezt a maga javára fordította.

Die Presse

die_presse.jpg

1. Az unió és Törökország közti megállapodás ötletgazdája nem gondolja, hogy a következő osztrák kormány túl sok közös pontot talál a V4-ekkel az Európa-politikában. Stefan Lehne, aki maga is osztrák és magas rangú diplomata volt, azzal indokolta ezt, hogy Ausztriának nem érdeke közösködni, hiszen az új tagok nettó támogatást kapnak az uniótól, viszont gátolják a személyek szabad mozgását, ugyanakkor támogatják az atomerőműveket és a Nato-t. Viszont a migráció ügyében Bécs és a többiek előreláthatólag összehangolhatják véleményüket. Annál is inkább, mert Kurz szorgalmazza a külső határok ellenőrzését, valamint az elutasított menedékkérők kitoloncolását. Nem szeretné viszont, ha a jövőben közösségi szintre kerülne a menekültpolitika. Csakhogy – teszi hozzá a szakértő – a válságot kizárólag az európai szolidaritás révén lehet rendezni. Ugyanakkor a Néppárt vezetője aligha lép fel az EU ellenfeleként. Nagyobb gond viszont, hogy az FPÖ adott esetben uniós kérdésekben kényszeríthet ki népszavazásokat és gátolhatja a közösség reformját. Kurznak itt vigyáznia kell.

2. „Vezérfarkas a populista falkában” címmel a lap azt írja, hogy a Szabadságpárt visszaveszi régi szerepkörét a fennálló rendszerrel szembeforduló pártok körében. Joggal állíthatja, hogy a legsikeresebb erő a politikai spektrum jobb szélén, mármint nyugaton. Az Orbán Viktor fényképével illusztrált cikk szerint jobban állnak viszont azok a pártok, amelyek a populizmust jókora adag hazafisággal vegyítik, lásd a Fideszt és a PiS-t. Ám a finn elvbarátok kettészakadása intő példa Strache számára, mint ahogy az is, hogy maga az FPÖ is ketté vált, miután 2000-ben belépett a kormányba.

Der Standard

der_standard.jpg

Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy a visegrádi együttműködés légvár és Ausztriának nem szabad kockáztatnia nemzetközi tekintélyét azzal, hogy a csoporttal flörtöl. A négyek sokáig Csipkerózsika álomba merültek és csak Orbán Viktor keltésére ébredtek fel – a menekültválság idején. Egész Kelet-Európa támogatta a kerítés megépítését, valamint a kormányfő keményen bevándorlás-ellenes álláspontját. Ellenzik a menedékkérők szétosztását is. Ám hogy a szolidaritást olyan államok tagadják meg, amelyek GDP-jük 3-5 %-ának megfelelő támogatást kapnak az EU-tól, joggal váltott ki felháborodást Brüsszelben, és nemcsak ott. Ugyanakkor hatalmas eltérések vannak a semleges és gazdaságilag virágzó Ausztria, valamint a négy posztkommunista Nato-állam között. Mellesleg az FPÖ forszírozza a nyitást a keleti szomszédok felé, ellenben a leghatározottabban ellene van a keletről érkező bevándorlásnak. Óriási a különbség az atomenergia megítélésében is, továbbá Ausztria változatlanul menekültek tízezreit fogadja be. A magyar klepoktráciától eltérően az osztrákok jogállamban élnek, szabad a sajtó, ami nem igaz Magyarországra és Lengyelországra. Az persze igaz, hogy egynémely nyugati politikus titokban csodálja az olyan autoriter vonásokat mutató erős embereket, mint Orbán és Putyin. Ám a jövendő osztrák kancellár tudja a legjobban, hogy nem veszélyeztetheti az ország renoméját. 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr6712996742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FCUK10 2017.10.17. 08:10:18

Annyiszor kiáltotok már farkast (nácit), hogy amikor majd esetleg tényleg kellene, már senki nem figyel oda :)

azért jó érzés azt látni, hogy Európában folyamatosan osztják a balosokat.

Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2017.10.17. 15:21:45

"Azaz vagy a szociáldemokratákkal kell szövetséget kötnie, vagy több, kisebb párttal."

1. Koalíció a szocdemekkel: nem épp azért volt az előrehozott választás, mert a szocdemekkel nem megy a koalíció?

2. Koalíció a kisebb pártokkal: az SPÖ 52, az FPÖ pedig 51 képviselővel rendelkezik majd a 183 tagú parlamentben. Ez a 103 fő 50%-nál több. Akkor miféle kormányt tudna alakítani az ÖVP a maradék max. 81 képviselővel.

Ekrü 2017.10.18. 14:33:56

"a szociáldemokratákkal kell szövetséget kötnie, vagy több, kisebb párttal."-Szóval az ember elmegy szavazni,ha jobboldali akkor jobbra,ha baloldali akkor balra.Aztán a végeredmény után a két párt szépen összeszövetkezik a választók feje felett.Ezek után mi értelme van szavazni? Ez gyakorlatilag egy többpártrendszernek álcázott egypártrendszer.

Alick 2017.10.18. 14:56:37

@Ekrü: +1
Az úgynevezett jobb- és baloldal ugyanannak a sárkánynak két feje.

Skankhunt42 2017.10.18. 14:58:12

zenei füleimnek ez a rettegés

Brix 2017.10.18. 14:59:43

@Ekrü: Pont ezt akartam írni én is: a nagykoalíciónàl rosszabb nincs egy demokràciànak, hiszen éppen az lenne a lényeg, hogy legyenek egymàstól vilàgosan elkülönülő programok és alternatívàk, amelyek közül lehet vàlasztani...Csak azt nem értem, hogy a balliberàlis pàrtok még mindig a befogadàs- szétosztàs alternatívàjàban hisznek, holott ezt tényleg senki nem akarja, sem az őslakosok, sem a migrànsok...A multikulti megbukott, sőt tovàbb megyek: ennek mesterséges erőltetése most a legnagyobb európai kihívàs, amely akàr az EU széteséséhez vezethet.

Singerkém 2017.10.18. 15:07:11

"• Az osztrák választásokon kiütközött az ország feldolgozatlan náci múltja"

De hát két éve még a magyar kormány volt náci az osztrákok szerint... aztán ők is kerítést építettek.... ja nem... kaput oldalelemekkel.... :-)

Rettenetesen fertőző ez a nácizmus, beszivárog még a spájzba is.... :-)

Vagy hülyeség amit írtok. Mondjuk az nem lenne szokatlan ...

pkovaks 2017.10.18. 15:10:44

svedorszagban a sajtoszabadsagot egeszen maskepp gondoljak... Semmilyen migransok altal elkövetett europai esemeny nem sajtokepes, elhallgatjak vagy legfeljebb par elkent szo esik rola es ez ugyanugy tabu tema az orszagon beluli migransesemenyekre is... a negativ hozzaszolasokat a FB kizarassal, letiltassal honoralja, ezert sokan atmennek a VK-ra es otthagyjak a FB-t...

MEDVE1978 2017.10.18. 16:15:51

Savanyú a szőlő a kozmopolita mainstreamnek. A legjobban nekem minap a Die Zeitben egy elemző cikke tetszett, aki ismét kitalálta, hogy ki kell közösíteni a szélsőjobbot és hogy azért erősödött meg az FPÖ Ausztriában, mert a szocdemek Burgenlandban szövetkeztek vele.

Azt ugye sokan tagadják, hogy elsősorban a saját államuk maximális impotenciája ijesztette meg az embereket Nyugat-Európában is. Konkrétan az, hogy "nem szeretnénk", hogy a menekültek / migránsok ilyen számban, ütemben stb. kontrollálatlanul beáramoljanak az országunkba, a kormány ez ellen mégsem tud semmit tenni, tehetetlenül nézi az egészet. Ez a tehetetlenségérzés hozta el a szélsőjobb erősödését, a zemberek egy olyan kormányt akarnak a legtöbb országban, ami határozottan képes ellenőrizni, ha kell megállítani ezeket a mozgásokat.
Ez egyértelmű társadalmi igény mindenhol.

MEDVE1978 2017.10.18. 16:29:52

A mai politikai mainstream (ha úgy tetszik az elit vagy a felvilágosult, világra nyitott, magát modernnek tartó, a globalizáció nyerteseként létező rétegek) közös tévedése, problémája az, hogy a demokráciát tartja a dolgok megfelelő intézésének, a legkevésbé hibás rendszernek, ugyanakkor nem veszi észre azt, hogy a demokrácia hajlamos önmagát felszámolni, illetve nem kivétel az alól a szabály alól, hogy ha egy rendszert túl sok benne élő ember nem szeret, akkor azt el fogják törölni - sokszor erővel és forradalommal.

Pont ezért nem érti az itt is idézett kozmopolita mainstream azt, hogy a birka szavazó miért szavaz a gonosz szélsőjobbra, hiszen ők megmondták neki, hogy azok gonoszok. Nomeg ugye azt is megmondták, hogy nem kell félni, sikerülni fog (wir schaffen das), mi integráljuk az egymillió ágrólszakadtat. Nem kell félni, te szar munkát csinálsz, alig keresel, de a globalizáció nyertesei jól élnek. Ezalatt az alsó osztálybeli (aki általában képzetlenebb és rosszabbul kereső, mint a többségi társadalom) azt tapasztalja, hogy ő hiába gürizik mint az állat, szarul fizető munkával, épphogy megél, a kommunikáció mégis arról szól, hogy ömölhetnek be a bevándorlók, mert itt a sok munkalehetőség és majd közös erővel integráljuk őket. Illetve ugye azt, hogy ő a gonosz, csóró, egyben megvetett és buta ember, mert szélsőjobbra szavaz.
süti beállítások módosítása