A B1 blogcsalád



Európában a józan ész alulmarad az érzelmekkel szemben, jönnek fel a szellemi kisállamiság követői

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. október 10. - Szelestey
  • Az osztrák szélsőjobb vezére azon van, hogy országa társuljon be a migráns- és Európa-ellenes visegrádiakhoz.
  • Lettország korainak tartja a szankciókat a magyar és a lengyel vezetéssel szemben.
  • Jelentős részben a korrupt helyi apparátuson múlik, hogy Közép- és Kelet-Európa csak nagyon lassan csökkenti hátrányát a Nyugathoz képest.

New York Times/Reuters

reuters.jpg

A szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt vezére megerősítette: azt szeretné, ha Ausztria a vasárnapi választás után csatlakozna a migrációellenes visegrádi államokhoz. Az FPÖ, amely a jelek szerint királycsináló lesz és ily módon bérelt helyre számíthat a következő koalícióban, még azt sem zárja ki, hogy országa hivatalosan belép a csoportba. Annál is inkább, mert a párt osztja a V4-ek euroszkeptikus álláspontját, vagyis, hogy több jogkört adjanak vissza a tagországok hatáskörébe. A jelentés hozzáteszi, hogy a közvélemény kutatásokat jelenleg 33 %-kal vezető konzervatívok vezetője ugyancsak dicsérte az ultrajobbos Orbán Viktort, amiért az kerítést építtetett a szerb határra. Továbbá, hogy pártja szavazatvesztését megállítsa, közeledett a radikálisok bevándorlás-ellenes álláspontjához és kész felülvizsgálni az EU felhatalmazását is. Mint ismeretes, Juncker a jövő szerdán találkozik a négyek vezetőivel, hogy megpróbálja csillapítani a kelet-nyugati ellentéteket.

Kurier

kurier.jpg

Az osztrák kancellár ismét azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az megsérti az emberi jogokat. A Szabadságpárt vezérével folytatott tévévitában Kern kifejtette: lehet, hogy a kerítéssel Magyarország valóban visszafogta a menekültáradatot. Ám itt az elosztás is fontos. Arról viszont azt állítja Orbán, hogy az őt nem érinti, jóllehet a magyar fél 6 milliárd eurót kap az EU-tól. A szociáldemokrata miniszterelnök azt üzente magyar kollégájának, hogy ez így elfogadhatatlan Ausztria számára. Mindenkinek tartania kell magát a közös játékszabályokhoz.

Bloomberg

bloomberg.jpg

A lett miniszterelnök ellenzi, hogy az unió megbüntesse a jogállamok sorából kitáncoló Magyarországot vagy Lengyelországot. Vagyis Kucinskis nem ért egyet a francia államfőnek azzal a tervével, hogy a fejlesztési segélyeket kössék a demokratikus normák betartásához. Arra hivatkozik, hogy még nem merítettek ki minden egyéb lehetőséget, tárgyalni kell, és a szankciók csak ártanának az EU egységének, éppen akkor, amikor a szervezet megpróbál megújulni. Az unió jó pár ellenfele viszont annál inkább örülne a megtorló intézkedéseknek. A politikus ugyanakkor arra nem tért ki, hogy Magyarországhoz hasonlóan szintén keresztbe feküdne-e, ha Brüsszel el akarná marasztalni a lengyel vezetést. Észtország Lettország különben azzal sem ért egyet, hogy Macron a szervezet áramvonalasítására 2020-tól összehangolná a cégadókat, mégpedig azért, hogy egyes tagok nem tudjanak a többiek alá ígérni. Az észt politikus szerint az egykori szocialista országok ily módon csak nehezebben tudnának gazdaságilag felzárkózni a többiekhez.  Egyfelől lakosságuk a jobb életszínvonal reményében támogatja az uniót, másfelől éppen az alacsonyabb bérek jelentik az egyik fő vonzerejüket a külföldi tőke szemében. 

FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

A lap azt latolgatja, hogy a jövő hét végi csehországi választások után vajon újabb állam kerül-e a populisták karmaiba? Hiszen a nagy esélyes a milliárdos Andrej Babis, akit ugyan uniós pénzek elsikkasztásával gyanúsítanak, de ettől még magasan vezet a közvélemény kutatásokban. A cikk úgy mutatja be a 63 éves politikus, mint Európa kőgazdag rémét. Ő maga azt mondja, csak akkor fogadja el a populista jelzőt, ha az azt jelenti, hogy a nép választja meg és a népet szolgálja. Egyébként sokféle címkét ráaggattak már: nevezték a cseh Trumpnak és a moldvai Berlusconinak is, hiszen a vagyona 3,4 milliárd dollár. Nagyon ügyesen tud mozgósítani a fennálló politikai elit ellen, egyszerű szavakkal és igazságokkal utat talál a kisemberhez.

Csak éppen sokan félnek, hogy ha megválasztják, akkor az utolsó visegrádi tagország is a populisták uralma alá kerül. Merthogy Orbán, Kaczynski és Fico is nemzeti politikát visz, retorikájában a népakaratra hivatkozik, nem támogatja az EU-t és igen kemény vonalat képvisel a menekültpolitikában. Babis ugyanakkor az unió barátjának nevezi magát és elutasítja a kilépést. Ugyanakkor kifogásolja Brüsszelnél, hogy az túl bürokratikus és rosszul szabja meg a célokat. Szerinte az európai munkaerőhiányt nem migránsokkal, hanem az ukránok szervezett betelepítésével kell megoldani. Azt hirdeti, hogy odahaza csökkenti a felesleges ügyintézést, a korrupciót. Viszont bírálja a külföldi cégeket, mert mint mondja, azok csak nagyon alacsony béreket fizetnek, a bankok ellenben kiviszik hatalmas nyereségüket.

Die Welt

die_welt_1.jpg

Az unió és Törökország megállapodásának szülőatyja a jó irányba tett lépésnek tartja, hogy az uniópártok rögzítették, évente hány menekültet fogadnak be az országba. Gerald Knaus, a migrációkutatással foglalkozó Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű intézet vezetője azonban hangsúlyozza, hogy a tettek számítanak, és Berlin az európai, humánus és többségi menekültpolitika ügyében rá van utalva a partnerekre. Pl. csak így lehet megmenteni Schengent. A mostani egyezség szerinte jelzés a szomszédok számára, tehát hogy Európa nem lesz erőd, ám képesnek kell lennie, hogy ellenőrizze a külső határait. Persze ha mondjuk, Ukrajnában valamiféle tragédia történne és tízezrek özönlenének nyugatra, akkor semmi értelme nem volna a merev felső határnak. A szakember ugyanakkor arról is beszélt, hogy ameddig nem tudják gyorsan visszaküldeni azokat, akiknek a kérelmét elutasították, addig a populizmus Damoklész-kardja függ az egész európai menedékrendszer fölött. Ám emberhez méltatlannak nevezte, amit Ausztrália csinál, hogy ti. Nauru szigetére viszi a menekülteket és azok éveken át ott vesztegelnek.

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

A hetilap képtelennek, egyben tragikusnak nevezi, hogy Európában nyomulnak a populisták, a szellemi kisállamiság hívei. Hogy a nemzeti őrület ismét elhomályosítja az agyakat. Az egyik ország a másik után tolong ezen a tévúton a reménytelen jövő felé, önpusztítóan, agresszív módon. Megint előkerül a bezárkózás, befelé és kifelé egyaránt. A kérdés ugyanolyan kicsinyes, mint régen: ki tartozik közénk, ki nem. Nem foglalkoznak az előttünk álló idők fontos témáival, ebből a szempontból a nemzeti mozgalmak csupán elterelő manővert jelentenek. A demokrácia azonban csak akkor működik, ha az ésszerű mérlegelés győz az érzelmek felett. A britek kilépnek az unióból és jó esélyük van, hogy ezzel hatalmas károkat okoznak saját maguknak. A tengerentúlon olyasvalaki lett az elnök, aki azt üvöltözi: Amerika mindenekelőtt, csak éppen a konkrét gondokra nincs válasza. Ezt a fajta retorikát persze már jó ideje megszokhattuk a lengyeleknél és a magyaroknál. Lehet, hogy vasárnap Ausztriában is ilyen politikus kerül hatalomra.

A 18-19. században a széttagolt kisállamokból létrejöttek az egységes, nagy országok, ám a hazafiság nacionalista túlzásai később törték az utat a világháborúkhoz. Ezzel együtt a tanulság az, hogy nagyobb politikai szerkezetet kell teremteni, részben a nemzetállamokat meghaladva, máskülönben nem lehet megoldani az országokon túlnyúló gondokat. Csakhogy napjainkban ennek éppen az ellenkezője megy vége: megtagadják a józan észt, amikor pedig olyan bajokat kellene orvosolni, mint a terror, az erőszak, a klímaváltozás, az éhség, a szegénység. Az újnemzetiek azonban ehelyett a kirekesztéssel és a vádaskodással vannak elfoglalva. Számukra nem a jog a lényeges, hanem hogy nekik legyen igazuk. Olyan hozzáállás ez, amely megmérgezi a kapcsolatokat az emberek és az államok között. Ily módon azonban az élet szegényebb és veszélyesebb lesz. Ez minden, csak nem ésszerű.

Die Presse

die_presse.jpg

Közép- és Kelet-Európa milliárdos segítséget kap az uniótól, mégsem csökken lényegesen lemaradása a Nyugathoz képest, ám ebben részben a korrupt helyi államigazgatás a ludas. Így látja ezt a Bizottság friss jelentése a kohéziós alapok felhasználásáról. Pedig itt az EU-s kiadások csaknem egyharmadáról, az idén kereken 53 milliárd euróról van szó. Csakhogy sokszor az egyes országok nem megfelelő célokat tűznek ki, de ettől még sok helyütt továbbra is Brüsszel a közberuházások legnagyobb finanszírozója. A magyarok esetében pl. az állami befektetések jó 50 %-ánál ez a helyzet. A lemaradás csökkentésére a Bizottság több képzést, kutatást, fejlesztést tanácsol, továbbá hogy egyszerűsítsék az alapok felhasználását, és hogy a terveket kapcsolják az EU céljaihoz. De a cipő leginkább ott szorít, hogy nincs megfelelő helyi apparátus a támogatások elosztására és végrehajtására. Ráadásul gyakori a kegyencrendszer, bár mértéke országról országra változik. Ezzel együtt árulkodó, amikor a közbeszerzéseknél csupán egyetlen pályázó akad. Ez erősen korrupciógyanús. Ám már a 3 évvel ezelőtti jelentés is tartalmazta, hogy nem ritkán megkenik az illetékeseket.

Der Standard

der_standard.jpg

Továbbra is bizonytalan a CEU sorsa, noha az egyetem immár megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Ezt Rév István, a Közép-Európai Egyetem történész professzora , a Nyitott Társadalom Archívum igazgatója közölte bécsi előadása kapcsán. Szerinte a jogszabálymódosítás célja éppen az volt, hogy ne tudjanak eleget tenni az új követelményeknek. Ám sikerült kivédeni az összes kifogást, a tengerentúli campus ügyében pl. megállapodtak a new yorki Bard College-dzsal. Így most már csak az kellene, hogy a magyar kormány az általa megjelölt november 11-i határidőig aláírja az egyezményt New York Állammal. Épp a hátralévő rövid idő miatt aggódik Rév István. Azt mondja, lehet, hogy csak Orbán Viktor tudja, mikor ejtik meg az aláírást.

De az is elképzelhető, hogy nem törődik az általa megadott dátummal, ám ezzel igen súlyos, bizonytalan helyzetbe taszítja az egyetemet. Hiszen a magyar vezetés azzal vádolja a CEU-t, hogy az szakmányban képez liberális politikai kádereket. A szakember azonban azt hangsúlyozta, hogy ők csakis az oktatással foglalkoznak, nem gyártanak aktivistákat. Megfigyelők szerint az egész támadás mögött az húzódik meg, hogy a hatalom államellenségnek tette meg Soros Györgyöt, az egyetem alapítóját. Rév szerint az üzletember lesz a választási kampány fő témája. Hiszen magyar származású, de külföldön él, vagyis bizonyos fokig elszakadtak a gyökerei. Tőzsdézik és zsidó. A „Soros-tervbe“ azután bele lehet bugyolálni az antiszemitizmust és az iszlámellenességet, ügyesen összekapcsolva a kettőt.

A bejegyzés trackback címe:

http://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr9412946337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.