B1 blogcsalád



A magyarok az Orbán-kormánnyal ellentétben azt szeretnék, ha egyenrangú partnerek lehetnének az EU-ban

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. szeptember 22. - Szelestey
  • Kovács Zoltán: Magyarország a kerítéssel a jó utat választotta, mert mérsékelte a válságot.
  • Orbán a menekültpolitikában kényszerhelyzetbe hozta Merkelt, Európa legbefolyásosabb vezetőjét.
  • A populista magyar politika egyre kevésbé tudja kivenni részét az olyan átfogó bajok rendezéséből, mint a migráció és a terrorizmus.

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

Az elemzés szerint nehezen lehet megmondani, mi történik a jövő kedden, amikor lejár a kvótadöntés végrehajtására adott kétéves határidő, de az biztos, hogy a keletet és nyugatot nagyon is megosztó ügy csakis politikai eszközökkel, kompromisszummal oldható meg, már ha egyáltalán. Az biztos, hogy a magyarok és a szlovákok kiadós vereséget szenvedtek az Európai Bíróságon, de aki azt gondolja, hogy ezek után az Orbán-kormány jobb belátásra tér, azt kijózanította a vitás kedvű Kovács Zoltán. A szóvivő aligha véletlenül bukkant fel a héten Brüsszelben. Az üzente, hogy Budapest lelkiismerete tiszta. Azaz a hatalom elismeri, hogy elvesztette a jogvitát, de kitart amellett, hogy mindent helyesen csinált. Nem azzal, hogy nem vett át egyetlen menedékkérőt sem, hanem hogy a kerítés csillapította le a válságot. Meg hogy Magyarország kezdettől fogva szolidáris volt.

Hogy a magyar fél elkerülje a szerződésszegési eljárás miatt fenyegető súlyos pénzbüntetést, ahhoz feltehetőleg elegendő, ha átvesz, mondjuk, 10 menekültet. Hiszen az eredetileg 120 ezresre kalibrált program egyébként is 35 ezerre zsugorodott össze. A kérdés, Orbán Viktor hajlandó-e ilyen jelképes formában bevallani a bűnösségét? Belpolitikailag kifizetődőbb lehet számára, ha folytatja a harcot a brüsszeli gyámkodás ellen. Kovács Zoltán kijelentette, hogy még nincs vége a jogi és politikai vitának. Ugyanakkor nem világos, Brüsszel a magyarok mellett miért nem bünteti meg Ausztriát, amely mindössze 15 embert fogadott be az 1953 főt számláló kontingensből. Közben zajlik a vita, hogy annak idején szabad volt-e többségi alapon meghozni a kvótahatározatot. Viszont az EU már arra készül, hogy az év végéig állandó rendszert hoz létre a migránsok áthelyezésére. Ha másként nem megy, megint csak többséggel. Ám a keleti tagok már az első döntésben is precedenst látnak, ezért továbbra is ellenállnak.

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

A lap úgy értékeli, hogy Európa merkelizálódott a kancellár 12 éve alatt, ám az egyébként hűvös politikus épp a menekültügyben ütközött korlátokba, noha azt szívügyének nyilvánította. Két éve megnyitotta a határokat és azt remélte, hogy egyetértésre jut a többiekkel a menekültek elosztásáról. Ám egyik kormányfő a másik után sasszézott ki mögüle, így Németország messze a legtöbb menedékkérelemmel szembesült. Ezért szépen lezárta a határokat. Uniós tisztségviselők fogcsikorgatva elismerik, hogy Orbán Viktor keresztülvitte az akaratát a német kollégájával szemben. Viszont erősen visszaesett az újonnan érkezők száma, és Németország nagy számban vissza kívánja toloncolni hazájukba azokat, akik nem maradhatnak. Mellesleg az elutasítottak aránya messze Magyarországon és Lengyelországban a legmagasabb. Nálunk jó 90 % hiába adta be a kérelmét, míg a németeknél alig 40 % ütközött falakba. Ugyanakkor a közvélemény kutatások mindössze 3 nappal a választások előtt arról tanúskodnak, hogy Merkelnek nincs miért izgulnia a menekültpolitikája miatt, nem vádolják azzal, hogy ily módon segítette a szélsőjobbos AfD felemelkedését.

Die Presse

die_presse.jpg

A német Bertelsmann-alapítvány legújabb tanulmánya szerint az olyan államok, mint Magyarország, Lengyelország, Törökország, vagy éppen az USA egyre kevésbé képesek közreműködni a globális gondok megoldásában. Pedig olyan kérdésekről van szó, mint a migráció vagy a terrorizmus, ám a mind inkább nacionalista színezetű populizmus csökkenti annak az esélyét, hogy ezeket a bajokat tartósan orvosolják a nemzetközi színtéren. Az elemzés 136 mutató alapján állította rangsorba, hogy mennyire fenntartható az egyes kormányok politikája és Magyarország a 41-es listán csupán a 34. helyet foglalja el.

Olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a képzés színvonala, az integrációs politika, valamint a jogállam. Utóbbi fontos a gazdasági együttműködést tekintve is, hiszen mutatja, hogy mennyire érvényesül a jogbiztonság az üzleti életen belül az adott országban. Ha pl. valahol a hatalom befolyásolja az igazságszolgáltatást, az csökkenti az állam szavahihetőségét, illetve megbízhatóságát. Ehhez jön még hozzá, hogy a nemzeti jelszavak hangoztatása inkább korlátozza a határon átlépő kooperációt. Azon felül pl. a magyaroknál az egyre erősödő megosztottság és populizmus rontja a szociálpolitikai teljesítményt, de legalábbis annak stagnálásához vezet. És Bár Orbán Viktor dicsekszik a gazdaságpolitikájával, de ott csupán 36-ak vagyunk, a szociálpolitikában pedig a 38-ak.

Die Zeit

die_zeit.jpg

A kommentár azt tanácsolja a németeknek, hogy vegyék komolyan az olyan államokat, mint Lengyelország. Azaz ne posztkommunista közhelyekben gondolkodjanak a kontinens keleti feléről és ne útonállóknak, a demokrácia ellenségeinek, továbbá a járadékvadászoknak tekintsék az itteni embereket. A szerző, az újság lengyel származású munkatársa szerint a német választási kampányban ezek az országok legfeljebb fenyegetésként kerültek szóba, pl. amikor Schulz arról beszélt, hogy a magyarok és a lengyelek az unión belül ássák alá a demokráciát. A nyugat ritka állatfajnak nézi a keletet, amelyet meg kell szelídíteni. Csak éppen nem veszi tudomásul, hogy a lengyel közvélemény micsoda küzdelmet vív nap mint nap az ország európaizálásáért. Az biztos, hogy az olyan renitens kormányok, mint a budapesti és a varsói megnehezítik, sőt, esetleg lehetetlenné teszik, hogy a nyugatiak egyenrangú partnerként kezeljék őket. Gyakran az a benyomás, hogy az Orbán- és Kaczynski-féle autokraták nem is akarnak párbeszédet folytatni, hanem a teljes eszkalációra utaznak. Ám ők azt a kisebbségi komplexust testesítik meg, amelynek részben az az alapja, hogy a nyugat semmibe veszi ezeket az országokat.

A reakciós magyar és lengyel politika jelek szerint alátámasztja azt a nyugati előítéletet, hogy itt egy elmaradott perifériális területről van szó. Csakhogy közben elsikkad, hogy mennyire megosztottak a keleti társadalmak, és mennyire vitatottak a vezetőik. Éppen ezért szükséges a nyugati támogatás, de a demokrácia keleti védelmezői nem sok szolidaritást tapasztalnak odaátról. A nyugatot továbbra sem érdekli igazán, mi történik a keleti végeken. A nyugati fejekben továbbél a Vasfüggöny. A kulturális és egyéb különbségek persze léteznek, ezt kár volna tagadni. Ám a közeledés lehetséges, amihez empátia és nagyobb rugalmasság kell Európa részéről. Lehet, hogy a magyar és lengyel politikai válságról érkező hírek elfedik, hogy Keleten továbbra is csodálják a nyugati életmódot. Mind a magyarok, mind a lengyelek azt szeretnék, ha teljes értékű tagként ismernék el őket.

Der Standard

der_standard.jpg

1. Az osztrák államfő nem aggódik túlságosan amiatt, hogy Ausztria túlzottan közeledne a vitatott közép-európai országokhoz, ha a jövő hónapban esedékes választások után Kurz, a konzervatívok vezetője alakítana kormányt. Van der Bellen azzal indokolta véleményét, hogy az osztrákok tisztában vannak azzal: kötelezi őket a jogállamiság hagyománya, és értik az emberi jogok fontosságát, amivel nyilvánvalóan az illiberális magyar rendszerre utalt.

2. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet magyar szakértője szerint Magyarország esetében nem annyira gazdasági, mint inkább politikai érvek szólnak amellett, hogy az ország csatlakozzon az euróövezethez. A jelenlegi magyar kormány ugyanis erősen eltávolodott Brüsszeltől, ennél fogva felmerült még a kilépés lehetősége is. Richter Sándor azonban úgy látja, hogy ha bevezetnék nálunk a közös pénzt, akkor az ország szorosabban kötődnek az EU-hoz. A vélemény annak kapcsán jelent meg, hogy Juncker a múlt héten felvetette az eurózóna kiterjesztését. Nos, ennek kapcsán a legtöbb megkérdezett szakember úgy gondolja, hogy a magyar, a lengyel és a cseh valuta jól teljesít, kellő rugalmasságot szavatol. Erős az ipar, alacsony a munkanélküliség, ugyanakkor jelentősen növekedtek a bérek. A sikerek összefüggnek a független nemzeti fizetőeszközzel. Tehát erről az oldalról kevés tényező indokolná a belépést a hármak részére. Annál sokat ígérőbb viszont a tagság a horvátok és a bolgárok számára.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr6712884854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

indeksz ISIS AlKaida mind CIA projekt 2017.09.22. 10:19:33

A CIA- csicskasajtó oldja meg Ámeriká olajháborúinak következményeit.

Nekünk mi közünk hozzá?

imgur.com/a/Rwj2j

Kik is hozták létre, fegyverezték fel az ISIS- t:

linkbun.ch/057kv

2017.09.24. 10:16:55

"az olyan renitens kormányok, mint a budapesti és a varsói megnehezítik, sőt, esetleg lehetetlenné teszik, hogy a nyugatiak egyenrangú partnerként kezeljék őket"
"Mind a magyarok, mind a lengyelek azt szeretnék, ha teljes értékű tagként ismernék el őket."

ezek a régi gyarmattartó országok soha büdös életben nem kezeltek és nem is fognak egyenrangú partnerként kezelni...
(kormánytól, eurózóna csatlakozástól, jogállamiságtól totálisan függetlenül)
süti beállítások módosítása