- Orbán Viktor a bizonytalanokat próbálja megnyerni, amikor ördögnek állítja be az uniót és Sorost.
- Mivel Magyarország nem tartja a tiszteletben az uniós jogot, ez önmagában diszkvalifikálja az euró átvételére.
- Írország nem szeretné, ha kvóta-ügyben Magyarországhoz hasonlítanák.
A Bizottság alelnöke úgy látja, hogy nem lehet egy lapon említeni a demokratikus normák megsértését Magyarországon, illetve Lengyelországban, mert a lengyeleknél az egész jogállam aggasztó helyzetben van. A magyarok esetében azonban csupán konkrét esetek miatt indultak szerződésszegési eljárások. Timmermans arra is figyelmeztette a lengyel kormányt, hogy annak antidemokratikus intézkedései gyengítik az ország gazdaságát, mert elriasztják a külföldi befektetőket. A politikus, aki a Varsó ellen kezdeményezett példátlan jogállami vizsgálatot irányítja, a lengyelek meg lennének lepve, ha tudnák, titokban hány beruházó félti lengyelországi vállalkozását a demokráciaellenes fejlemények miatt. Egyébként Varsó kapcsán is felmerült, hogy a tekintélyelvű változások miatt 2020 után vissza kellene fogni az uniós támogatásokat. De pl. az igazságügyi reform ügyében a most zajló vizsgálat elvezethet akár a lengyelek szavazati jogának felfüggesztéséhez is. Timmermans kiemelte, hogy a lengyel kormány megsérti a bíróságok függetlenségének alapelvét, és ha ez így marad, az kötelességszegésnek minősül.
1. A Fidesz ugyan jól áll a választások előtt, ám a sok bizonytalan szavazó idegesíti a pártot, mivel 40 %-kal ők alkotják a legjelentősebb erőt és a többségük kormányváltást akar. A jogosultak több, mint a fele úgy gondolja, hogy Orbán Viktor rossz irányba viszi az országot, de ami még aggasztóbb a miniszterelnök számára, az az, hogy a Publicus felmérése szerint a kormánypárt szimpatizánsainak a fele el tudja képzelni, hogy a Jobbikra voksoljon. Ily módon azután még az abszolút többség is megkérdőjeleződik, nemhogy a kétharmad. Az ellenzék azonban vértelen és nincs karizmatikus vezetője. Helyzetét tovább gyengíti, hogy a sajtó jó része Orbán ellenőrzése alatt áll. A közmédia pl. a hatalom szócsövévé silányodott. Ily módon csakis a Jobbik lehet veszélyes a Fideszre nézve.
Orbán választási stratégiájának központi eleme, hogy ellenséget kreáljon, akitől azután meg tudja védeni a népet. Ez lett Soros György, akiről kormánypolitikusok nevetséges, sőt időnként teljesen képtelen állításokat terjesztenek. Az idevágó nemzeti konzultáció jogilag értelmezhetetlen, de még csak nem is reprezentatív. A miniszterelnök teljesen komolyan közölte, hogy az üzletember felelős az illegális migrációért, és ezáltal fenyegeti az ország biztonságát. A befektető civil szervezeteket támogat, amelyek időről időre szóvá teszik a korrupciót, a demokrácia hiányosságait, a hatalmi visszaéléseket. Válaszul a kormány kétes törvényekkel igyekszik elhallgattatni ezek a csoportokat, illetve a CEU-t. Emiatt viszont folyton összetűzésbe kerül az EU-val.
Minél tovább kormányoz Orbán, annál hosszabb az alapjogok megsértésének listája. Ám a kormányfő saját céljaira aknázza ki, ha fellép az unió. Igyekszik minden lehetséges eszközzel lejáratni Brüsszelt. Azt reméli, hogy a Bizottságról, illetve Sorosról kialakított ellenségképpel megnyeri a bizonytalanok jó részét. Majd meglátjuk, hogy beválik-e a számítás. A lakosság többsége változatlanul EU-párti. Idáig a Soros-elleni mozgósítás sem jött be.
2. A Fidesz számára csakis a Jobbik jelent veszélyt a választásokon, Vona Gábor éppen ezért akar szabadulni a neonáci bélyegtől. Tudja, hogy a kormánypárt sok támogatója kacsintgat feléjük, ezért próbálja pártját felkínálni alternatívaként a konzervatív és polgári Magyarország számára. Ennek megfelelően erősen alábbhagyott a roma bűnözés, illetve a zsidó nagytőke elleni agitáció. A Medián azt állapította meg, hogy a lakosság egyharmada erősen, illetve legalábbis mérsékelten antiszemita, a többség pedig hajlik az intoleranciára. A szélsőjobbosok ezért tudnak nyomulni a zsidóellenes, illetve rasszista jelszavakkal. A Jobbik számára ugyanakkor mennyei áldás, hogy Simicska szakított Orbánnal.
Juncker javíthatatlan optimista, és csaknem 30 évnyi uniós pályafutás után is azt hiszi, hogy a politika mindent megoldhat, sőt még a gazdasági törvényszerűségeken is túlteheti magát. Ezt tükrözi a javaslata, hogy minden tagország vegye át az eurót, noha a makroadatok az ötlet ellen szólnak, hiszen a jelölt államok fejlettségi szintje igencsak eltérő. Főleg Kelet-Európára igaz ez, ennélfogva a különbségek csak nőnének, az euró pedig destabilizálódna. Vagyis csak megismétlődnek a görögök esetében elkövetett hiba. A bolgárok fejenkénti GDP-je pl. csupán az EU átlag egyötöde. De nem sokkal jobb a helyzet Romániában sem, miközben még a csehektől is világok választják el őket. A jelöltek azonban más mutatókat tekintve is messze le vannak maradva. A belépési feltételeket jelenleg csak Csehország és Lengyelország teljesíti a térségből.
A közgazdászok súlyos gondnak tartják a különböző jogfelfogást is. Főleg Magyarország populista kormánya részben elutasítja az Európai Bíróság döntését és ezzel az uniós jogot. Vagyis, amint egy szakértő mondja, azt sem lehet feltételezni, hogy ezek az államok betartanák a valutaunió előírásait és más jogszabályokat. Ez már önmagában lehetetlenné teszi, hogy bevezessék az eurót. Lengyelország pedig máris jelezte, hogy egyelőre nem erőlteti a belépést. A bírálatok láttán a Bizottság elnöke azt közölte, hogy senkire sem akarja rákényszeríteni a közös fizetőeszközt.
A Bizottság arra figyelmeztette Írországot, hogy gyorsítsa fel a menekültek áttelepítését a görögöktől és az olaszoktól, mert erős lemaradásban van. A dublini igazságügyi tárca úgy reagált, hogy Görögországban még tartanak a biztonsági átvilágítások, ez a késlekedés oka, de várhatóan a jövő év elejére költözhetnek az arra jogosult érintettek. Az íreknek Olaszországból 623 menedékkérőt kellene átvenniük, ám ott meg a gond, hogy az olasz fél nem engedélyezi saját területén a nemzetbiztonsági ellenőrzéseket, bár pl. a norvégok esetében már megoldódott ez a probléma. Az ír kormány utal arra, hogy nem lehet a szemükre hányni a szolidaritás hiányát, mert a 160 ezres uniós kvóta 3 %-át vállalták be, miközben az összlakosságnak csupán kevesebb mint egy %-át teszik ki. Az EU-ban csupán a magyarok és a lengyelek azok, akik teljesen egészében visszautasítják a programot.
Enyedi Ildikó nem szeretne még egyszer a magyar belpolitikáról nyilatkozni. Ezt maga a berlini fesztiválgyőztes „Testről és lélekről” rendezőnője mondta a lapnak, hozzátéve, hogy vannak még filmtervei idehaza. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy sérült, vérző országban él. A cikk emlékeztet arra, hogy valóságos szitokáradat zúdult Enyedi Ildikóra, amikor az alkotó a Berlinálé alkalmából kifejtette, hogy szégyen, ami Magyarországon történik. A kritikus egyébként el van ragadtatva a filmtől, amely a kirekesztés helyszíneként mutatja be az emberek világát. Mint írja, ebben a közegben megbüntetnek minden eltérő magatartást, minden gyengeséget, minden rossz szót. Enyedi azt mondja, elfelejtettük, hogyan kell élni, ezért talán csak az álmok maradnak egy jobb élet számára.
