A B1 blogcsalád



Nem tudni, az Orbán-kormány meddig képes ellenállni a hatalmas nemzetközi nyomásnak kvótaügyben

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. szeptember 13.

2017. szeptember 13. - Mr Flynn Rider
  • Merkel ultimátumot adott Orbánnak, a pénz beszél, a kutya ugat;
  • Juncker legközvetlenebb munkatársa azt ajánlja a magyaroknak és a többi kis halnak, hogy lépjenek be az euróövezetbe, ha szeretnének tényezőnek lenni az EU-ban;
  • Orbán Viktor szájkaratézhat tetszése szerint, Magyarország a külföldi befektetők foglya, és ő is pontosan tisztában van a gyarmati erőviszonyokkal; 

 new_york_times.jpg

New York Times/Reuters

Az európai konzervatívok frakcióvezetője megerősítette, hogy minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania a kvótaügyben hozott európai bírósági döntést, a jogi harcnak vége. Weber hozzátette, hogy a migráció továbbra is politikai sebet jelent a földrész politikai tájképén, ezért most minden józan és felelős politikusnak a kompromisszumra kell törekednie. Közben EU-vezetők és diplomaták jelezték, hogy ősszel újabb akcióval igyekeznek rávenni a kelet-európai tagokat, így a menekültek befogadását teljesen elutasító Magyarországot és Lengyelországot, hogy adják fel ellenállásukat. A vita megosztja a keletet és a nyugatot, továbbá megingatta az összefogást. Orbán Viktor azonban azt közölte, hogy folytatja a küzdelmet és a lengyelek is keménykednek. Egy felelős uniós diplomata azonban úgy látja, hogy az ellentmondásnak immár nincs helye, az ítélet megszületett.

 financial_times.jpg

FT

A magyar külügyminiszter megismételte a lapnak, hogy kormánya elutasítja a német nyomást és jogi eszközökkel kívánja felvenni a küzdelmet az Európai Bíróság ítélete ellen. Szíjjártó ismételten kudarcnak, illetve zsákutcának minősítette a kvótaprogramot. Azt hangoztatta, hogy az ország kitart elutasító álláspontja mellett, mert a menekültek áttelepítése csak vonzza a migránsokat, végrehajthatatlan, ellenkezik a józan ésszel. Előzőleg a német kancellár éppen arra figyelmeztette a magyar vezetést, hogy nem lehet túllépni a bíróság döntésén. Azt azonban nem kezdeményezte, hogy a magyarokat zárják ki az EU-ból. Szíjjártó erre azt mondta, hogy komolyan veszi Merkel megjegyzését, valamint az Európai Bíróság verdiktjét is, de továbbra is úgy látja, hogy az nem ír elő új kötelezettségeket Magyarország számára. Szerinte most új vita kezdődik a határozat értelmezéséről. Arra is hivatkozott, hogy más államok sem tesznek eleget az elosztási tervnek, szóval csak ne izélgesse senki a magyarokat.

 der_standard.jpg

Der Standard

Fontos téma lett Németországban a másfél hét múlva esedékes választások előtt, hogy mi történjen Magyarországgal az Európai Bíróság ítélete után. A szociáldemokraták helyettes frakciófőnöke azzal vádolta meg a kancellárt, hogy az mondhat, amit akar, igazából védelmezi konzervatív pártbarátját, Orbánt. Axel Schäfer szerint Merkelnek fokoznia kell a nyomást a magyar vezetőre. Mint rámutatott, az uniópártok udvarolnak a magyarminiszterelnöknek. Seehofer a keresztényszociálisok fontos tanácskozásaira hívja meg, a CDU pedig bent tartja a Fidesz az Európai Néppártban, hogy továbbra is utóbbi alkossa a legerősebb frakciót Strasbourgban. Pedig már rég el kellett volna érniük, hogy a fiatal demokratákat kitegyék az ENP-ből. Most pedig egy követ fújnak az AfD –vel, amely szintén védi Orbánt. A német kormányfő ezzel szemben azon van, hogy a magyar miniszterelnök adja be a derekát migránsügyben. Éppen egy napja jelentette ki: elfogadhatatlan, hogy Magyarország semmibe vegye az EB döntését.

 

Kurier

A német kancellár nem szereti a kemény szavakat, így jelent valamit, amikor megállapítja: elfogadhatatlan, hogy Magyarország szembeszáll az unió bíróságának ítéletével, és hogy a jövő hónapban esedékes EU-csúcson meg kell vitatni a magyar tagságot. Merkel a menekültválság kirobbanása óta először gyakorol komoly nyomást azokra az államokra, amelyek nem mennek bele a kvótába. Ez nem csupán az Orbán-kormányra, hanem Lengyelországra is vonatkozik, amely szintén keresztbe fekszik. Varsó egy ideje a német háborús jóvátétel követelésével igyekszik ellennyomást kifejteni. Németország nem veszi komolyan az igényt, a miniszterelnök szóvivője azt közölte, hogy a két fél már többször is lemondott a kártérítésről, így az ügy jogilag és politikailag egyaránt rendezett. Ugyanakkor a Bizottság beindította a kötelezettségszegési eljárás 2. fokozatát a Szydlo-kabinet ellen. Utóbbi most egy hónapot kap, hogy módosítsa az igazságszolgáltatás reformját. Ha erre nem hajlandó, akkor annak néz elébe, hogy az ügy az Európai Bíróságnál köt ki.

 daily_telegraph.jpg

Daily Telegraph

Juncker stábfőnöke azt tanácsolja a kis tagállamoknak, hogy csatlakozzanak az euróövezethez, ha számottevő tényező akarnak maradni az EU-ban. A német Martin Selmayr abból indul ki, hogy az eurózóna lesz a mag-Európa a britek távozása után. Kijelentése várhatóan csak fokozza az olyan tagok aggodalmát, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek már így is attól félnek, hogy a szorosabb unió hívei megpróbálják kemény kézzel rávenni őket a közös fizetőeszköz átvételére.
A múlt héten egy nem hivatalos brüsszeli ebéden a magyar és a cseh képviselő egyaránt kétségbe vonta, hogy az euróövezet jelentse az új összefogás alapját, ehelyett mindketten befogadóbb megközelítést sürgettek. Ám Selmayr erre úgy reagált, hogy a közösség lakosságának 85 %-a a brit kilépést követően az eurózónán belül él majd. Azon felül a befogadás csak akkor lehetséges, ha a kívül lévő államok hajlandók a megfelelő szerepvállalásra. A cikk emlékeztet arra, hogy a magyarok és a lengyelek jelenleg harcban állnak Brüsszellel a menekültek áttelepítése és a jogállam kapcsán. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az EU-apparátus veszélyesen magához vonja a jogokat, ha megpróbálja ráerőltetni az egységes valutát a nem euro-tag országokra. Ez esetben az is felvetődik, hogy az unió feladja ezeket az államokat, noha éveken át sikeresen integrálta őket?

 

Guardian

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Európában erősödik a bizalom az unió iránt, a hangulat derűlátó és az EU a mélyebb integráció felé halad. Pedig nemrégiben még úgy látszott, hogy a populista hullám elsöpri a liberális demokráciára és a szuverenitás megosztására épülő közösségi intézményeket. A rettenet éve tavaly volt a Brexittel. Előtte pedig lezajlott a menekültválság, amely feltárta, hogy a szervezet nem képes megbirkózni azzal, ha valami előre nem látott esemény következik be. De mára minden megváltozott. A brit népszavazás nem keltett dominóhatást, éppen ellenkezőleg, elriasztólag hat, hogy bárki kövesse az utat. Az euróövezet évek óta nem növekedett ennyire látványosan. A migráció kérdése nem került le a napirendről, de mivel sokkal kevesebben érkeznek, romboló hatását a jelek szerint sikerült kivédeni. A populizmus már nem tűnik feltartóztathatatlan erőnek.
Az unió helyzetéről tartandó mai beszédében Juncker épp ezt a megújult magabiztosságot hangsúlyozza majd. Németországban várhatóan újraválasztják Merkelt, bár az AfD előreláthatólag bekerül a parlamentbe. De persze azért a földrészen vannak még feszültségek és bizonytalanságok. A magyar és a lengyel kormány hadakozik Brüsszellel a jogállam és a bevándorlási kvóták miatt. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy összetart-e az EU az értékek mentén. Szintén bizonytalan Olaszország jövője a választások és a bankszektor helyzete miatt. De akik azt gondolták, hogy a Brexit és Trump szög lesz az unió koporsójába, azok most elgondolkodhatnak. A nyomás, a pár területen tapasztalt visszalépés ráébresztette az közösséget, hogy miért is van, és mi az, amit nem akar.

 

Bloomberg

A hírügynökség úgy látja, hogy Kelet-Európában a populisták elkéstek a nacionalista üzenetekkel, mert a nyugati tőke mára már gyarmatosította a térséget. Ez még akkor is így van, ha Csehországban a közelgő választásokon a jelek szerint szintén egy populista, bevándorlás-ellenes, euroszkeptikus kormány kerül hatalomra. Vagyis csatlakozik a másik 3 visegrádi államhoz. A régióban egyetlen faltörő kos van a szélsőséggel szemben: a nyugatról beáramló pénz. A határon túlról érkezett befektetések már annyira fontosak, hogy a nacionalista politika folytán az érintett országok inkább látszanak pikáns gyarmatoknak, semmint egy nagy integráció terv részének. Egy tanulmány, amelynek egyik társszerzője Thomas Piketty, nyíltan azt írja, hogy ezek az államok idegen kézben vannak.
Márpedig ennek ára van, pl. amikor válság idején a külföldi bankok elsőként állították le a hitelezést, vagy amikor a munkaerő jelentős része nemzetközi cégeknél dolgozik és a hangulat netán idegenellenesre vált az országban. Lengyelországban már ilyen vállalatok termelik az exportcikkek kétharmadát. Ha egy-két ilyen multi távozik, az visszájára fordíthatja a növekedést. A populista kormányok ugyan kiszabhatnak különadókat a bankokra és a kiskereskedelmi láncokra, ahogyan az Orbán Viktor tette, de csak egy bizonyos pontig. Ha túllőnek a célon, lehet, hogy veszik a kalapjukat ezek a holdingok.
A magyar miniszterelnök és a többiek mondhatják a kvótadöntésre, illetve az igazságszolgáltatás megszállása miatt elhangzó bírálatokra, hogy nem lesznek gyarmat, de ez nem változtat országuk tényleges státuszán. Vagyishogy a gazdagabb nyugat gazdaságilag leigázta őket. Az igazi veszély nem az számukra, hogy az EU megvonja a támogatásokat, hanem ha ezek az óriás cégek felhúzzák az orrukat az üzleti légkör módosulása láttán. Ha Kelet-Európa megbontja az egységet, főként ha szembeszáll az unió bíróságával, az pontosan idevezethet, mert gyengíti a külföldi befektetők jogi védelmét. Orbán ezt pontosan érti. Mindig is puhított a politikáján a bírósági állásfoglalások hatására. A nacionalista retorika elhitetheti néhány szavazóval, hogy vezetőik függetlenek, ám azok választhatnak a fügefalevél jelentőségű lázadás és aközött, hogy kockáztatják mindazon befektetéseket, amelyektől gazdaságuk függ. Vagyis ezek az országok túlságosan is elvesztették a gazdasági ellenőrzést saját jövőjük fölött, ahhoz, hogy megtarthassák a politikai irányítást.

 

Digi TV

A magyar külügyminiszter azt mondta néhány napja tett bukaresti látogatása alkalmával, hogy a civil szervezetek ügyében az új amerikai vezetés kettős mércét alkalmaz, hiszen egyfelől bírálja az új magyar törvényt, másfelől viszont az Egyesült Államokban sokkal szigorúbban szabályozzák az NGO-k tevékenységét. Szíjjártó Péter abból az alkalomból nyilatkozott, hogy felszólalt a román nagyköveti értekezleten. A CEU-ról szólva azt hangoztatta, hogy ha a Közép-Európai Egyetem is úgy akarja, akkor hamar létrejöhet a megállapodás a most zajló tárgyalásokon. (Ezeken a tanintézet nincs jelen – a szerk. megj.) Arra is kitért, hogy Soros György, illetve bizonyos civil csoportok megpróbálnak beavatkozni az ország életébe, akárcsak a korábbi washingtoni kormányzat. Meg akarják gyengíteni a kormányt, nincsenek tekintettel arra, hogy azt demokratikusan választották meg.
Szíjjártó nem gondolja, hogy Magyarország elszigetelődött, de nem erőlteti a találkozót Trumppal. Megismételte, hogy nem szabad egyetlen országra sem rákényszeríteni a bevándorlók befogadását, és hogy a foglalkoztatási gondokat nem oldja meg a migráció. Úgy vélekedett, hogy a magyar fél pragmatikus kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, más nyugati-európai államok sokkal szorosabb viszonyt ápolnak Moszkvával. vagyis ha ez ügyben bírálják Magyarországon, az puszta képmutatás. A magyar-román együttműködésről szólva a miniszter úgy gondolja: a kooperációnak nem ártott, hogy a magyar diplomaták tavaly decemberben nem vehettek részt a román nemzeti ünnepen rendezett eseményeken. Arra a kérdésre, hogy mi a magyar hozzáállás Románia egyesítésének jövőre esedékes 100. évfordulója kapcsán, Szíjjártó úgy válaszolt, hogy nem lesz baj, ha a megemlékezések nem adnak teret a nacionalizmusnak, a kétoldalú kapcsolatok megrontásának.

A bejegyzés trackback címe:

http://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr3612825692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

indeksz isis alkajda mind CIA projekt 2017.09.13. 12:06:31

Elvtársak, ki miatt is "menekülnek" ezek a jóemberek:

imgur.com/a/Rwj2j

FCUK10 2017.09.13. 12:21:54

alig pár éve történt, hogy miután az unió eltűrte a görög hazudozásokat és machinációkat, a zsebébe nyúlt. illetve az eurót használó országok. eurót, a mai helyzetben? csak az őrültek akarják. meg ti.

Bolshevik 2017.09.13. 17:24:03

Az euró nagyon jó lenne az országnak mert minden gazdag ország eurót használ szóval ha végre mi is eurót használhatnánk akkor itt is gazdagság lenne!

Bolshevik 2017.09.13. 17:25:17

@indeksz isis alkajda mind CIA projekt: ne terjeszd a propagandát irakot a tömegpusztító fegyverei miatt rohanták le amiket ugyan véletlenül nem találtak meg de szerintem csak azért mert az odarendelt magyar csapatok orbán parancsára elrejtették őket hogy így kedvezzenek putyinnak

György Atucsák 2017.09.13. 18:26:25

@Bolshevik: a te hülye agyad te tökéletlen emelett a gazdaság melett nem érne a mi euronk egy kalap szart sem..ugy járnánk mint Szlovákok gatya.....

György Atucsák 2017.09.13. 18:28:57

Az az euro még nagyon odébbvan ,ahoz erös gazdaság kell ,s ha erös a gazdaságunk erös a forintunk akkor minek is az euro,,

Gróf Leninkoerúthy Taszyló 2017.09.13. 19:02:21

Orbán csak a választásokat akarja megnyerni, utána be fogja engedni a menekülteket.

Bolshevik 2017.09.13. 21:37:06

@György Atucsák: Nézd meg, Németországban euró van és gazdagok. Ha nálunk is euró lenne, mi is gazdagok lennénk! Ne legyél már birka, merjed észrevenni a Világ összefüggéseit!

Ameddig eurók nincs, addig is igyunk sok bajor sört, a fenti logika alapján.

Bolshevik 2017.09.13. 21:38:27

@Gróf Leninkoerúthy Taszyló: Ebből is látszik a fidesz aljassága, hogy választást akar nyerni. Egy magára adó párt sosem akarna választást nyerni! Majd ha mi kerülünk hatalomra, mi úgy fogjuk csinálni, hogy direkt népszerűtlen, de helyes intézkedéseket hozunk, hadd lássa a sok barom orbánista, mi az igazi demokrácia!