B1 blogcsalád



Merkel azt üzente Orbánnak: eddig és ne tovább, mert ami sok, az sok!

2017. szeptember 12. - Szelestey
  • Az Európai Bíróság döntését a kvótaügyben az Európai Parlament konzervatív elnöke szerint is be kell tartani.
  • Orbán és Kaczynski tényleg meg van győződve arról, hogy nekik kell meggátolniuk a dekadens Nyugat végzetét.
  • Az EU egymillió eurót ad, hogy ne nyavalyogjanak tovább a közép-európaiak az állítólag gyenge minőségű nyugati élelmiszerek miatt.

bz_1.jpgA német kancellár elfogadhatatlannak nevezte, hogy Orbán Viktor elutasítja az Európai Bíróság döntését menekültügyben. Arra a kérdésre, hogy ezek után Magyarországnak távoznia kell-e az unióból, Merkel úgy válaszolt, hogy itt alapelvről van szó, mivel az ő számára az unió a jog térségét jelenti. Ezért a jövő hónapban okvetlenül tárgyalni kell a történtekről az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján. Kitért arra, hogy az EU-ban már nagyrészt egyetértésre jutottak az új menedékpolitika legtöbb alapelvéről, a külső határok védelméről, a kivándorlási hullám okainak felszámolásáról, és így tovább. A jelek szerint azonban még egy igen vastag falat át kell törni. A menekültek igazságos elosztását 3-4 állam ellenzi, de ők ellentmondást nem tűrően. A többiek mind készek, hogy vállalják a rájuk eső részt, mi több, a luxemburgi ítélet után még a szlovák miniszterelnök hozzáállásában is elmozdulást tapasztalni. Ám az nem semmiképpen sem járja, hogy egy kormány kinyilvánítsa: őt nem érdekli, mit határozott az Európai Bíróság


der_spiegel.jpgAz Európai Parlament elnöke, aki egykor Berlusconi tanítványa volt, úgy látja, hogy az Orbán-kormánynak a kvótadöntés alapján be kell fogadnia a menekülteket. Tajani szerint a magyar fél ellenszolgáltatásként azt kapná, hogy az EU beruházna a magyar határvédelembe, hiszen mint mondta, itt az unió külső vonaláról van szó és csak így lehet megfékezni a migrációt. Azzal érvelt, hogy a Balkánon épp úgy meg  kell állítani a bevándorlást, mint a Földközi-tengeren. Ehhez pedig határőrök szükségesek. A lap megjegyzi, hogy éles bírálatok érik a magyar bezárkózási politikát.


fraknfurter.jpgA hivatalos magyar cáfolat ellenére a lap kitart amellett, hogy az unióban a színfalak mögött az eddiginél sokkal rugalmasabb rendszert dolgoznak ki a menekültek elosztására, de a lényeg, hogy fizetnie kell annak, aki nem fogad be menedékkérőket. Ez utóbbi Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik, mivel az Európai Bíróság döntése dacára mindkettő kitart elutasító álláspontja mellett. Ami azért botrányos, mert ha egyes országok nem tartják tiszteletben a bíróság döntését, akkor ezáltal az EU lényegét kérdőjelezik meg. És ez különösen érdekes a magyarok és a lengyelek esetében, hiszen ők már korlátozták, sőt felszámolták a hazai igazságszolgáltatás függetlenségét. Sokak szerint emiatt már be lehetne indítani a jogállami eljárást, ám arra mégsem kell számítani. Egyrészt, mert a Brexitről zajló tárgyalások idején senki sem szeretne egy újabb törésvonalat. Másrészt pedig, mivel minden nyilvános vitától függetlenül az utóbbi egy évben titokban, magyar diplomaták bevonásával, intenzíven tárgyaltak egy új mechanizmusról. A kirajzolódó kompromisszum elfogadható Magyarország számára is.


A döntő lökést a visegrádi csoport adta meg, amikor egy éve felvetette a rugalmas szolidaritás elvét, vagyis hogy ne csupán a migránsok átvételével vehessék ki részüket a közös erőfeszítésekből. Így most az az elképzelés, hogy minden ország 60 ezer eurót kap menekültekként. Ha több mint 50 százalékkal elmaradnak a kvótától, akkor annyival kevesebb jár nekik. Málta azt javasolta, hogy évente 200 ezer ember sorsát rendezzék ily módon. De a nemzeti hozzájárulást ki is lehet váltani, pl. úgy, hogy határőröket küldenek a külső határok védelmére.

Magyarország esetében ez a két évvel ezelőtt kulcs alapján azt jelentené, hogy 3600 migránst kellene átvennie. Ha erre egyáltalán nem hajlandó, akkor 48 millió eurót kellene fizetnie, ami hatalmas pénz. Csakhogy figyelembe kell venni, hogy Brüsszel évente nettó 5 milliárd eurót utal át az országnak. A cikk hozzáteszi, hogy a választások előtt Orbán Viktor igencsak hajthatatlan lesz, de utána már hajlamos lehet a kompromisszumra, főleg ha továbbra is ilyen kevesen jönnek a Földközi-tengeren át. A politikus szűk körben már többször közölte, hogy átgondolja a kategorikus elutasítást, ha a külső határok ismét biztonságosak lesznek. Azon kívül a bírósági verdikt nyomán jelentős pénzbüntetés vár az országra. Viszont az új rendszerről a döntést kétharmaddal is meg lehetne honi, vagyis Budapest és Varsó nélkül. Igaz, ez esetben maradna a kérdés, hogy miként osszák szét igazságos módon a menekülteket, ha egyes államok elzárkóznak attól?

kurier.jpgHétfőtől péntekig 160 magyar és cseh, illetve 2200 osztrák katona részvételével azt próbálják ki egy alsó-ausztriai gyakorlótéren, hogy a hadseregek miként működhetnének közre az unió határainak védelmében. Hőkamerákat, mozgásérzékelőket, drónokat, sőt egy felderítő repülőgépet is bevetnek, amely képeket küld a földre. A nagyobb hitelesség kedvéért 800-an migránsot alakítanak. Az ötlet az osztrákoktól jött, akik szeretnék ez ügyben jobb belátásra bírni a Bizottságot, mert az alapvetően rendőri feladatnak tekinti a határok felügyeletét. A gyakorlatot ma megtekinti Simicskó István.   

die_zeit.jpgAz újság tudósítója azzal tért haza Lengyelországból, a hagyományos krynicai gazdasági fórumról, hogy a házigazdák komolyan gondolják: egy Kaczynskinak, egy Orbánnak kell megvédenie a hanyatló nyugatot. A rendezvényen, amelyek a lengyelek mellett a többi közt  magyar, szlovák és ukrán meghívottak vettek részt a régióból, egy cseh parlamenti képviselő  szembe szállt Varsó véleményével. Arra figyelmeztetett, hogy Európa számára azok a politikusok a legveszedelmesebbek, akik bebeszélték az embereknek, hogy jönnek a barbárok és szét akarják verni a Nyugatot. Ám az EU és a Nyugat még mindig a felvilágosodást, az egyenjogúságot és a demokráciát testesíti meg.

De ettől még a hangvétel nemzeti, sőt időnként nacionalista volt Krynicában. Nem győzték szidni Brüsszelt. Azért akadtak másféle hangok is: a korábbi krakkói érsek, Dziwisz például arra emlékeztette a mellette ülő lengyel kormányfőt, hogy II. János Pál pápa Európa egysége mellett volt. Egy litván kormánymegbízott azt hangoztatta, ők nem szeretnék, ha országukat egy kalap alá vennék Magyarországgal vagy Lengyelországgal. A tudósító úgy látja, hogy Orbán és Kaczynski, a két önjelölt ellenforradalmár, már biztosan nem tartozik a nyugathoz. A magyar kormányfő pl. a luxemburgi ítélet megtagadásával éppen most mondta fel az európai jogközösséget, legalábbis a retorikában. Juncker és Merkel bölcsen teszi, ha keményen szembeszáll ezzel a két figurával. De közben figyelemmel kell lenniük arra, hogy keleten léteznek más nézetek is, a tömb már egyáltalán nincs meg.


New York Times/Washington Post/APnew_york_times.jpg

1. Magyarország után Románia és Lengyelország is aggályait fejezte ki az ukrán oktatás reformja miatt, a kijevi amerikai nagykövetség viszont üdvözölte az új törvényt, amely bevezeti a 12-évfolyamos oktatási rendszert és annak céljaira a GDP minimum 7 százalékát irányozza elő. Mint emlékezetes, Szijjártó Péter azt mondta, hogy Ukrajna hátba döfte Magyarországot, miután a jogszabály drasztikusan korlátozza a kisebbségek jogát, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. A magyarok esetében ez 150 ezer embert érint. A román külügyminisztérium aggodalmait hangoztatta és bejelentette, hogy a héten megbízottat küld Kijevbe a kérdés megvitatására, miután részükről itt 400 ezer emberről van szó. A lengyel diplomácia azt közölte, hogy szorosan nyomon követi a törvény végrehajtását és megtesz mindent, hogy az Ukrajnában élő 150 ezer lengyel a saját nyelvén kapjon oktatást.

2. A hírügynökség úgy értékeli, hogy két újabb megyei lap, valamint a Bors bekebelezésével az Orbán szövetségesének számító Andy Vajna tovább növelte médiabirodalmát és ezzel a miniszterelnök támogatóinak befolyását. Hozzáteszi, hogy a kormányfő hívei egyre több orgánum fölött szerzik meg az ellenőrzést, jóllehet Orbán Viktor szerint a magyar médiát az Európai Unió, illetve Soros György irányítja. E két utóbbit a politikus a fő ellenségének tekinti a választások előtt.


die_presse.jpgA kormányközeli 888 élesen nekiment olyan magyar újságíróknak, akik külföldi lapoknak, hírügynökségeknek dolgoznak, kezdve az amerikai Politicótól, a Reuters és a Bloomberg hírügynökségen át egészen a ZDF német közszolgálati TV-ig. A honlap azzal vádolja a listán szereplőket, hogy csakis elfogult, megbélyegző propagandát terjesztenek Magyarországról, illetve Orbán Viktorról. Továbbá, hogy a miniszterelnök ősellenségének számító Soros György propagandistái. Eszerint az üzletember nem csupán a liberális magyar értelmiséget finanszírozza, hanem Budapesten akkreditált külföldi tudósítókat is. Utóbbiak – állítja az anyag – csak akkor dolgoznak igen serényen, ha jobboldali nacionalista kormány van hatalmon. Amikor balliberális vezetés irányította az országot, akkor visszafogták magukat és becsukták a szemüket a szocialista fosztogatás láttán. De Soros szócsövének nevezi az írás az Átlátszót, a 444.hu-t, továbbá a Transparency Internationalt és a TASZ-t is.

Az unió orvosolni kívánja a keleti tagállamok baját, miután Magyarország és a térség több más országa is úgy gondolja, hogy a nagy konszernek hozzájuk, az üzletekbe, gyengébb minőségű élelmiszert szállítanak, mint nyugatra, noha a márkajelzés és az elnevezés ugyanaz, a csokoládétól kezdve, egészen a mosóporig. Juncker ma mondja el beszédét az EU helyzetéről és ebben támogatást ajánl a magyar és a többi kormánynak. A kétféle minőség körüli vita csak táplálta az új tagok aggodalmát, hogy másodrendű polgároknak tekintik őket a szervezeten belül. Rossz érzésüket fokozza a kvótadöntés, illetve Macron szándéka, hogy szabályozzák újra a feltételeket a kiküldetésben dolgozó keleti munkavállalók számára.

A Bizottság elnöke most egymillió eurót kíván felajánlani, hogy a nemzeti ellenőrző hatóságok több terméket vizsgálhassanak meg a következő egy évben és segíteni kíván abban is, hogy összhangba hozzák a módszereket, amelyekkel fel lehet kutatni a silányabb portékákat. Eddig azonban nem sok gyakorlati bizonyíték támasztotta alá a keleti vádakat. Mindazonáltal Brüsszel a jövőben kötelezné a gyártókat, hogy magyarázzák meg a minőségi eltéréseket. Ha erre nem hajlandóak, akkor az érintett nemzeti felügyeleti szervek lépéseket tehetnének a tisztességtelen fogyasztói gyakorlatot tiltó uniós jogszabályok alapján.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr4612823120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FCUK10 2017.09.12. 11:08:23

betartjuk, jöhetnek, zárt tranzitzónába.
elutasítjuk mindet, és mehetnek is.
A verzió

B verzió,
hogy lefolytatjuk az eljárásokat, jelenlét nélkül, elutasítjuk, mehetnek haza.

BAZINGA2 2017.09.12. 18:19:30

A gond az, hogy csak üzengetnek. Zárják el a pénz csapot, és ha nem tartják be a bíróság ítéletét, akkor vágják ki az országot az EU -ból! Ott is egy szerencsétlen banda ücsörög, mit kell évekig tárgyalni? Amikor van egy jogerős bírósági ítélet, azt végre kell(ene) hajtani!

bontottcsirke 2017.09.13. 07:59:13

Hangemberek. Egyszer kéne lezárni a pénzcsapot, de nekik megéri Rabszolgisztán működtetése.

zsindex isis alkajda mind CIA projekt 2017.09.13. 09:36:38

Az NSA- spicli Mürkül ne pofázzon bele semmibe.
süti beállítások módosítása