- Amerika nem Magyarország, ott a demokrácia ellenáll az autokrata vezetőnek
- Az Európai Néppártban már többségben vannak azok, akik szabadulnának a Fidesztől
Akik a Trump által okozott károk miatt aggódnak, azoknak meg kell nézniük miként szálltak szembe más országokban a hasonló vezetőkkel. Ezt tanácsolja az amerikai Külkapcsolati Tanács egyik magasrangú munkatársa a „Demokráciák túlélési kézikönyve” c. cikkében. Joshua Kurlantzik megállapítja, hogy az eltelt 7 hónapban Trump valóban olyan intézményeket támadott, amelyek sokak számára a demokrácia pilléreit jelentik. Ám a politikusban nincsen semmi rendkívüli, a tekintélyelvűségre hajlamos populisták az elmúlt 15 évben árasztották el a világot, lásd Berlusconit, Orbánt, vagy a Fülöp-szigetek államfőjét. Ugyanakkor több ország, Olaszországtól Argentínáig túlélte az ilyen vezetőket, sőt újraépítette a demokráciát. Persze azt is látni kell, hogy a demokrácia megtizedeléséhez idő szükséges. Az elején még úgy tűnt, hogy fel lehet tartóztani Erdogant, Chavezt és Orbánt, ám a nyomás alá került amerikai demokrácia erősebbnek bizonyul, mint pl. a török. És Trump kevésbé hatásos populista, mint mondjuk, Erdogan és Chavez.
Olaszországban úgy sikerült megbuktatni Berlusconit, hogy a demokraták rájöttek: politikai alternatívát kell kínálniuk, nem elég a vezér távozását követelni. És ehhez járult még az ország demokratikus intézményrendszere és kultúrája, valamint a miniszterelnök rossz, a gazdaság számára ártalmas politikája, tehetetlensége. Viszont másutt, pl. Thaiföldön képtelenek magukhoz térni a populizmusból, ám a Földnek azon a tájékán inkább az autokráciák a jellemzőek. A szomszédok nem is szóltak bele a dolgokba, Európában Olaszország szövetségesei viszont elítélték Berlusconit, amiért megsértette a szabadságjogokat, és ez fontos. Ugyanakkor az Egyesült Államokban sem fenyeget, hogy egyhamar Caracas lesz Washingtonból.
1. Az Európai Néppártot megosztja Orbán Viktor. A konzervatív pártokat tömörítő szervezet zavarban van a politikus miatt, akinek ultrakonzervatív kezdeményezéseit elutasítja az Európai Unió. Az EPP stratégiája az, hogy határozottan elítéli Lengyelországot a jogállam megsértéséért, ugyanakkor hagyja, hogy Magyarország megpróbáljon letérni a jog útjáról. Csakhogy a feszültség egyre nő a szervezeten belül e kettősség miatt. Főleg azóta, hogy a magyar kormányfő fenntartás nélkül támaszkodik a lengyelekre, ám ily módon szembekerült a Néppárt irányvonalával. Viviane Reding, luxemburgi jobboldali EP-képviselő azt mondja, hogy Orbán valójában kezdettől fogva Kaczynski szövetségese. A volt bizottsági alelnök már követelte, hogy zárják ki a Fideszt az EPP-ből, mert a választói nem értik, hogyan lehet ott még mindig tag egy ilyen párt. És hogy még mindig a frakcióban ülhet, az igen káros. Orbán hívei ugyanakkor a jelek szerint kisebbségbe kerültek a szervezeten belül. Erről egy belga képviselő azt mondja, a magyar politikussal az gond, hogy folyton megszegi a normákat.
Az EPP vezetője, a német Manfred Weber kötéltáncot ad elő. Felemelte a hangját pl. a CEU miatt, a Néppárt elnöke, Joseph Daul pedig zárt ajtók mögött arra szólította fel a magyar vezetőt, hogy kövesse a Bizottság ajánlásait, illetve ne bírálja az uniót a plakátkampánnyal. Orbán a szokásos ügyességgel védekezett, így Weber közölhette, hogy a magyar vezető kész a párbeszédre. Sokkal keményebb viszont Lengyelországgal szemben, ám ahhoz egyöntetű döntésre van szükség, hogy az unió elítélje Varsót. A magyar kormányfő pedig már jelezte, hogy ő ellenezné a lengyelek szavazati jogának felfüggesztését a 7-es paragrafus alapján. De Magyarország ellen is folyik kötelezettségszegési eljárás, részben a civilek elleni törvény, részben a menekültek átvételének elutasítása miatt.
2. A magyar miniszterelnök illiberális állama vonzza az európai és amerikai szélsőjobboldalt – jelenti Békéscsabáról a lap. Azért onnan, mert bemutatja az egyik helyi félkatonai szervezetet, amelynek tagjai rendszeresen ellenőrzik a román határt – „a rendes emberek nyugalma” érdekében. Az ilyen militánsok azóta kerültek előtérbe, hogy OrbánViktor lezárta a határokat. És most már csatlakoztak hozzájuk britek, skandinávok, amerikaiak, hogy harcoljanak az „afrikai áradat” ellen. De ott van a Parlamentben a Jobbik, amelyről Marine Le Pen úgy gondolja, hogy túl szélsőséges, ezért nem tart fenn kapcsolatot vele. A cikk a Magyarországon feltűnt szélsőségesek között említi Nick Griffint, a Brit Nacionalista Párt volt vezetőjét, a svéd Daniel Friberget, valamint az amerikai bloggert, Matt Forneyt Utóbbi azzal indokolta áttelepülését, hogy errefelé kevés a bűncselekmény, mert nem engedik be a muzulmánokat. Továbbá nincsenek terrorakciók és olyan övezetek, ahová nem tanácsos belépni. De hogy ki finanszírozza ezeket az embereket, az rejtély.
Friberg és Orbán nézetei nagyon hasonlóak. Mindketten csodálják Trumpot és Putyint. Nagy Gergely Miklós, a HVG-től azt mondja, a szélsőségeseket az ragadja meg, hogy a magyar politikus az ő nyelvükön beszél, ráadásul jött a menekültválság, és így Orbán egyfajta modell, zászlóvivő lett a szemükben. Bár a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, a migráció kapcsán mégis az összeesküvés elméletet hangoztatja, mármint hogy az afrikaiak ki akarják szorítani a földrész őslakosságát. De kirohant a brüsszeli bürokraták, a média és a liberális értelmiség ellen is, mert azok szerinte összefognak a globalizált világban, hogy Európa keveredjen és iszlamizálódjon. Ez a fajta retorika persze azt is szolgálja, hogy 20 % alatt tartsa a Jobbikot, a kormánypárt egyetlen veszélyes vetélytársát. De a hangnem nyugtalanítja az európai kormányokat, ezért Magyarország kiutasította Griffint és egyik társát, hogy igazolja magát. Friberg és Forney viszont maradnak. Ők sosem mennek túl messzire és tudják, miként profitáljanak az eszméik terjesztéséhez annyira kedvező magyar környezetből.
A CEU rektora szerint ők ugyan nincsenek jelen a magyar kormány és New York Állam képviselőinek tárgyalásain, mégis úgy érzi, jók az esélyek, hogy az egyetem maradhasson Budapesten. Ignatieff reméli, hogy hamarosan megszületik a megállapodás, annál is inkább, mert eleve őrültnek tartotta a gondolatot, hogy kipaterolják az ország egyik legjobb felsőoktatási intézményét. Egyúttal nevetségesnek minősítette a vádakat, hogy a CEU azt hiszi, a törvények fölött áll. Az iskola vezetője úgy gondolja, a nemzetközi felzúdulás igen sokat segített, hogy a kormány jobb belátásra térjen, de ez majd csak akkor derül ki, ha meglesz az egyezség. Egyébiránt úgy érzi, hogy belekeveredtek egy politikai csatározásba, amelyhez semmi közük sincs, annál is kevésbé, mivel Soros György nem gyakorol felügyeletet az intézmény fölött. De ettől még szégyenletesek az ellene irányuló támadások. Magyarországnak büszkének és hálásnak kellene lennie azért, amit az üzletember érte tett.
