A B1 blogcsalád



Raskó György azt mondja, a Momentum nem akadályozná meg a választási párt létrejöttét, az nem fordulhat elő, hogy Orbán leváltásának útjába álljanak

Kardos Ernő interjúja a B1 blognak

2017. augusztus 17. - B1blog

rasko-gyorgy.jpgTöbb mint egymillióval segíti a Momentum néven alakult politikai szerveződést, s teljes befolyásával támogatna egy választási pártot, amelynek a szétforgácsolódott ellenzékkel szemben komoly esélye lenne a Fidesz-kormány leváltásában. Raskó György agrárközgazdász, az Antall-kormány mezőgazdasági államtitkára úgy látja, hogy ha a következő választáson az Orbán-kormányt nem sikerül megbuktatni, akkor marad a jelenlegi „egypártrendszer”, vele tovább él a politikusi bűnözés, a korrupció, és a pusztító szegénység. Magyarország pedig végképp lemarad a gazdasági versenyben még a szomszédos országokkal szemben is. Raskó szerint a baloldal azzal növelhetné a kormányváltás esélyét, ha egyáltalán nem indulna a következő választáson.

B1 blog: Az utóbbi időben aktivizálta magát, egyre többször kritizálja a hatalmon lévő jobboldali kormányt. Ráadásul nyíltan, pénzzel támogatja az ellenzéki Momentum nevű pártot. De eddig azt még nem mondta meg, hogy mennyi pénzt ad a fiatal szervezetnek. Miért titkolózik?

Raskó György: Szó sincs titkolózásról, minden pártnak, így a Momentumnak is megvan a belső könyvelése, tehát akiket nagyon érdekel, köztük a pártokat ellenőrző hatóságok is megtudhatják, hogy mennyi pénzzel támogattam a fiatal politikusok ténykedését. Másokra természetesen ez nem tartozik.

De miért ne hozhatná nyilvánosságra, hogy mennyi pénzt szán a frissen szerveződő párt támogatására, az Orbán-kormány megbuktatására?

Azért, mert még magam sem tudom, hogy mennyi pénzt folyósítok majd a pártnak. Nyilván ez függ a Momentum fejlődőképességétől, javuló szervezettségétől, amely komoly befolyással bíró párttá formálja a politikai szerveződést.

Lehet, hogy tízmilliós támogatás is szóba kerülhet majd?

Végül is mindegy, ezt a kérdést nem érdemes feszegetni.

Azt elárulja, hogy első körben több, vagy kevesebb pénzt adott, mint az egymillió forintot megajánló Bojár Gábor, aki korábban a baloldali liberálisokat is támogatta?

Nála valamivel többet, de ez ma tényleg lényegtelen. Ma valamennyi változást akaró embernek, akinek tehetsége engedi kötelessége anyagi támogatással is segíteni, hogy ne betonozódjon be a mai egypártrendszer.

Mindenesetre néhány éve még mindketten ellentétes táborhoz tartoztak, szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy Bojár és Raskó neve azonos politikai oldal támogatójaként tűnjön fel.

Tudnia kell, hogy mi ketten jó barátságban vagyunk, ráadásul úgy látjuk, hogy a Momentumnak akkor van esélye fajsúlyos párttá válni, ha néppárt lesz, tehát meg tudja jeleníteni, s befolyásolni igyekszik a teljes magyar társadalom érdekeit; tehát ha nemcsak a belváros értelmiséget, hanem a vidékieket, a munkanélkülieket, a hátrányos helyzetűeket is képviselni tudják.

Eddig Bojárral a barátságuk ellenére sem politizáltak együtt, vajon a mostani közös fellépést a kormányzat diktatórikus hajlama kényszerítette ki, vagy a rokonszenves politikai szerveződésé az érdem?

A Momentum vezetői három hónapja kérték a segítségemet egy vonzó agrár-és vidékfejlesztési program kidolgozásában. Egy olyan tudásalapú mezőgazdaság kialakítását javasoltam, amely erőforrás-takarékos, érzékeny a legújabb technológiára, s mindezt a lehető legkisebb környezet-terhelés mellett képes alkalmazni. Miután ez ügyben többször is találkoztuk, határozottan megtetszett az a gondolkodásmód, ami ezeket a fiatalokat jellemzi; komoly tárgyi tudás van mögöttük, korszerű világszemlélettel rendelkeznek, van önbizalmuk, és persze tettre készek. Tetszik nekem, hogy Orbánnal ellentétben nem kelet, hanem nyugat felé tekintenek, a liberális demokrácia feltétlen hívei, s persze a piacgazdaság elkötelezettjei, nem félnek ráhangolni az országot a globalizációs versenyre. Hosszú távon ez az egyetlen stratégia lehet eredményes, mert nemzeti jövedelmünk exportra épül, tehát nem lehetünk elzárkózó nemzet, amely ma a hangoskodó látszat ellenére kisebbrendűségi érzésektől szenved, a közélet pedig tele van álnacionalista, továbbá műhazafias alakokkal.  A momentumos fiatalokat ezzel ellentétben a ráció jellemzi, persze idő kell, amíg tapasztalattal rendelkező politikussá válnak.    

A hírek szerint a szponzoráció fejében önnek vannak politikai elvárásai a Momentummal szemben: elvár egy szabadelvű programot az oktatás és a nevelés területén, illetve, hogy a párt ne szövetkezzen sem a szocialistákkal, sem a demokrata koalícióval. Igényeit a szuverén fiatalokból álló párt könnyedén tudomásul vette, vagy némely ügyben beintettek önnek?

Fel sem merült, hisz nem feltételeket szabtam a támogatásomért, hanem azt javasoltam, hogy dolgozzanak ki minden területre érvényes programot. Egy fajsúlyos pártnak - azon kívül, hogy fel kell vállalnia az egészséges patrióta gondolkodást - támogatni kell a ma gyengélkedő oktatás rendszert, s legalább olyan helyzetbe kell hozni az iskolarendszert, mint azt a finneknek sikerült. Orbán Viktorral szemben ugyanis én nem a munkaalapú, hanem a tudásalapú gazdaságban hiszek. Ennek érdekében komoly állami pénzeket fektetnék az oktatás megreformálásába, beleértve a teljes ingyenességet is, ami hosszú távon szerintem biztosan megtérül.

Ha igaz, ön már korábban, az olimpiai népszavazás aláírásgyűjtése előtt is támogatta a Momentumot. A meglévő pártok között nem talált kedvére valót?

Nem könnyű, hisz úgy látom, a szocialisták egyértelműen leszálló ágba kerültek. Nemcsak azért, mert Botkát is beleértve nincs olyan karizmatikus politikusuk, aki Orbán kihívója lehetne, hanem mert a fiatalok és már a középkorúak is negligálják őket. Ráadásul attól tartok, hogy az önbizalmát vesztett MSZP 2018 után még a Fidesz koalíciós partnere is lenne, ha Orbán nem szerezné meg a kormányzáshoz szükséges többséget. Ugyanis a két párt „közös múltja” megalapozhatja ezt, emlékezzen csak a Dávid Ibolya által gyakran emlegetett 70:30-as zsákmányelosztásra. Persze, az arányok változtak, de maga az „osztozkodás” az tény. Az sincs persze kizárva, hogy a szocialisták a következő választás után végleg összeomlanak.

Jobb helyzetben van a DK, a párt vezérkarában több a profi szakpolitikus, aminek kétségtelen eredménye, hogy jó elemeket is tartalmazó programot írtak. De Gyurcsány nagyon komoly hátrahúzó erő, aki a tömegek szemében már bukott politikus, s soha nem fog tudni talpra állni. Hiába nagy az önbizalma és a becsvágya, csak lehúzza pártja esélyeit, hisz senki, még az MSZP sem kíván vele koalícióra lépni. 

Az Együtt és a PM reményei is elenyészőek, csak akkor van némi sanszuk, ha létrejön egy választási párt, amelynek feltétele, hogy egy magasabb cél érdekében feladják saját önállóságukat.

rasko1.jpgA neves közgazdász Róna Péter is azt javasolta, hogy a jelenlegi ellenzék pártjaiból jöjjön létre egy választási párt, de úgy tűnik, ezt épp az ön által támogatott Momentum torpedózza meg, hisz úgy döntött, hogy egyedül indul a következő választásokon. Ez megváltoztathatatlan szándék?

Kétségtelen, a ma szétforgácsolódott ellenzéknél egy választási pártnak sokkal több esélye lenne, természetesen az LMP-vel kiegészülve. Ha egy ilyen választási párt létrejön – tehát nem pártszövetség, nem közös lista – az jó eséllyel indulhatna. Az így létrejövő formáció tagjai megegyezhetnének részletkérdésekben; háttér-megállapodásokban dönthetnének a frakcióalakítás szabályairól, pénzügyi, hatalmi kérdésekről. De ha jól emlékszem, ezt az elképzelést korábban minden oppozícióban lévő párt elutasította.

A Momentum pedig hozzájuk csatlakozott?

Nézze, a párt jelenleg építkezik, egy ideje felszálló ágban van, a vezetők ezért is döntöttek úgy, hogy egyedül, saját miniszterelnök-jelölttel indulnak a választásokon. Ezzel a továbbiakban is bővítik a szavazótábort.

Még akkor is, ha ezzel a Momentum lehetetlenné teszi a választási párt létrejöttét?

Ezt biztosan nem akadályoznák meg, ha ennek eljön az ideje! Erről azonban nem ma, hanem valamikor a jövő év elején kell dönteni.

Vagyis azt semmiképp nem vállalnák, hogy a kormányváltás kerékkötőjévé váljon ez a fiatal párt?

Ez nem fordulhat elő. Az a fajta választási együttműködés, amit a Fidesz törvénnyel kényszerített az ellenzéki pártokra, visszafelé is elsülhet. Ha ugyanis az ellenzék összefog, akkor a kormánypárt csapdába kerül, s elbukik. Feltéve, ha a választási körzetben csak egyetlen ellenzéki indul a Fidesz jelöltjével szemben. Ebben az esetben a kerületi mandátumok fele elnyerhető, s megtörténhet a kormányváltás. Ennek az előkészítése az év végén lesz aktuális.

Mi történik, ha csak négy, vagy nyolc év múlva tudják leváltani a Fideszt, nem félő, hogy addig már nemcsak az államkassza lesz Orbán Viktor kezében, hanem néhány Fidesz-oligarcha kezében vagy zsebében lesz az egész ország, s akik tudnak, már mind elmenekülnek. Akkor meg már minek?

A kormányváltás folyamatát leginkább a DK és az MSZP gyorsíthatná azzal, ha mielőbb bejelentenék, hogy nem indulnak el a 2018-as választásokon. Saját híveiket pedig felszólítanák, hogy szavazzanak egy választási pártba tömörült formációra, mert ma ez a legfőbb nemzeti érdek. Ezzel a döntésével a baloldal történelmi tettet hajtana végre.

Ennek azért sincs realitása, mert Tamás Gáspár Miklós épp az ellenkezőjét javasolja, tehát, hogy a választásokon a kispártok lépjenek vissza az MSZP javára. Erre lenne hajlandóság?

Szerintem ez hülyeség, TGM nem ismeri a magyar társadalmat. Nemzeti, jobboldali kötődésű emberek nem szavaznak a szocialistákra, se Botka, se Gyurcsány nem tud a túloldalról szavazatot elhozni, pedig e nélkül nincs kormányváltás.  

És ha a kispártok lépnének vissza a baloldal javára?

Az a helyzet sem lenne könnyű. De ha más megoldás nincs, akkor a DK és az MSZP közös listán indulhatnának, akkor lenne esélye a baloldalnak, hogy átmenti magát a 2018-as választás utánra. Ellenkező esetben a szocialista párt szerintem darabjaira hullik, és eltűnik.  

Ellentmond saját javaslatának, mert akkor viszont nem lenne kormányváltás.

Ebben nem vagyok biztos. Mindenesetre a Momentumnak arra kell törekednie, hogy hosszútávon tényező maradhasson a hazai belpolitikai életben. Meg kell ugyanis akadályozni, hogy a jelenlegi, kvázi egypártrendszer tartósan fennmaradjon. A nemzetközi gyakorlat szerint ugyanis az egypártrendszer a mai globalizált világban a korrupció, a bűnözés és az szegénység melegágya. Az egypártrendszerű ország, ahol csak a saját haverok kerülnek hatalmi helyzetbe, kizárja a valóságos versenyt, ennek következménye - az oligarchák arcátlan meggazdagodása, amit Orbán Viktor személyesen menedzsel - ezzel párhuzamosan következmény még a tömeges elszegényedés, és a nyomor, ami az ország számára végzetes lehet. Szerintem tehát nem önmagában a Fidesz az ország legnagyobb ellensége, hanem az általa kiépített egypártrendszer és uram-bátyám társadalmi berendezkedés, amit ha hosszú távon fennmarad, akkor Magyarország végérvényesen le fog szakadni még keleti szomszédjainktól is.

Kardos Ernő

(Képek: HVG, Magyar Narancs)

A bejegyzés trackback címe:

http://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr5912757208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Európai téridő 2017.08.18. 09:20:37

Akkor épp' sikerül nullszaldósra kihozni FeGyőréket a bodajki bukta után?

Frenk12 2017.08.18. 10:12:03

Érdekelnek otthoni munkák, pénzkeresési lehetőség? (Nincs MLM, piramis, egyéb visszataszító dolog :) ) Amivel találkozhatsz: YouTube partner program és nézettség növelés, Instagram Marketing, Fordítási Munkák, Freelancer munkák (bármi, programozástól kezdve, videó vágás, amit el tudsz képzelni), Ingyenes Domain szerzés, Ingyenes VPS :)
Csekkold: valodi-otthoni-penzkereses.blogspot.com/

aleksz róz 2017.08.18. 11:40:12

"Raskó szerint a baloldal azzal növelhetné a kormányváltás esélyét, ha egyáltalán nem indulna a következő választáson." - ezt mondom én is. többen utálják őket, mint a fideszt.

(az mszp-nek meg az egykori kommunista pártok jogutódjaként, kun béla és rákosi örököseként amúgy sincs semmi keresnivalója a magyar politikában, szégyen, hogy egyáltalán létezik.)