• A Visegrádi Csoport ütközik a francia elnökkel, mert továbbra is csak nagyon keveset akar fizetni azoknak a munkavállalóinak, akik kiküldetésben dolgoznak Franciaországban
• Az Orbán-kormány azon van, hogy honvédelmi nevelés címén militarizálja a közoktatást
• A gazdasági emigránsokban bízik a Momentum, miközben a minisztererelnök sajtópolip (is)
A francia elnök környezetéből kiszivárgott hírek szerint Macron a korábbi jelentésekkel ellentétben nem találkozik Orbán Viktorral, amikor a hónap vége felé személyesen igyekszik rávenni a térség több államának vezetőjét a bérdömping leállítására. Az államfő nyíltan nehezményezi, hogy a kelet-európai cégek versenyelőnyhöz jutnak, ha legfeljebb 2 éven át megbízással foglalkoztatnak hazulról kiküldött embereket Franciaországban, mert sokszor még az ottani minimálbért sem adják meg nekik. A Visegrádi Csoport viszont arra hivatkozik, hogy ennyi nekik is jár, hiszen be kell hozniuk sok évtizedes gazdasági lemaradásukat, miközben a nyugati vállalkozásuk előnyt élveznek az itteni piacokon, mind a minőségi termékeket, mind a know how-t illetően. Jelenleg az az egyik legkeményebb vitatéma a nyugat és a kelet között, pedig az EU igyekszik egységet felmutatni, hogy sikeres tudjon lenni a brit kilépésről folyó tárgyalásokon. Macron egyébként Ausztriát, Romániát és Bulgáriát keresi fel, de tárgyalóasztalhoz ül a cseh és a szlovák kormányfővel is. Az első jelentések még arról szóltak, hogy Budapesten tanácskozik a V4-ek képviselőivel.
A kommentár azt latolgatja, vajon átveheti-e a vonakodó Németország a vezető szerepet a világban, miután Trump győzelmével az Egyesült Államok tartósan válságba került, mégpedig azon a nyugaton, amelynek a sorsára kihat, hogy az EU új tagállamai új Európát akarnak. Elegük van a nyugati gyámkodásból, nem így képzelték el az uniót. Legfőbbképpen a brüsszeli bevándorlás politikából nem kérnek, látják, hogy az mennyire destabilizáló hatást fejt ki Amszterdam és Bécs között. Nyugati vélemény szerint a V4-ek elsősorban nacionalisták, de nemzeti konzervatívoknak is lehet őket tekinteni. Úgy gondolják, hogy az európai vívmányokat nem lehet megőrizni, ha meggyengítik a nemzetállamokat. Továbbá a saját kultúrát kell előtérbe helyezni, nem pedig a multikulturalizmust.
Hogy a kontinentális összefogás célja a béke fenntartása, az alapvetően rendben van, csakhogy az nem segít egyben tartani a multikulti társadalmat, amikor egyre inkább elvész annak vallási és kulturális alapja. Pontosan látható ez a tömeges bevándorlás kapcsán, hiszen az uralkodó elitek átadják magukat a felületes kozmopolitizmusnak, nem ismerik a lakosság nagy részének gondjait, vagy nem törődnek azokkal. És Trump fején találta a szöget, amikor Varsóban azt kérdezte, megvan-e a nyugatban az akarat a túléléshez, ahhoz, hogy megvédje magát. Ugyanakkor az USA élenjáró szerepköre megrendült és paradox módon ismét a németek képezik a legerősebb hatalmat az öreg földrészen.
A pedagógus szakszervezetek és aggódó szülők már jó ideje arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországon a hatalom militarizálni igyekszik az iskolákat. Ezt írja az újság annak kapcsán, hogy kiderült: az Orbán-kormány vissza akarja állítani a honvédelmi ismereteket a közoktatásban. A félelmeket táplálja az is, hogy a tervek szerint az egész országban 200 lőteret kívánnak létesíteni tanintézetekben. A honvédelmet egyébként néhány helyen már most is fel lehet venni fakultatív tárgyként. Az újság egyik másik cikke arról számol be, hogy nyugtalan az adatvédelmi biztos, mert a jelek szerint a hatalom egy központi adatnyilvántartó segítségével az eddiginél sokkal szorosabban meg akarja figyelni a polgárokat. A tudósítás megjegyzi, hogy a magyar politika már évek óta felzúdulást vált ki az EU-ban. A Bizottság a közelmúltban két kötelezettségszegési eljárást is indított az Orbán-kormány ellen, részben a CEU, részben pedig a civil szervezetek ellen hozott törvény miatt.
Még tovább nő Orbán Viktor befolyása a magyar sajtóban, miután az utolsó megyei lapok is kormány közeli kezekbe kerültek. A 100 ezer példányban megjelenő három kelet-magyarországi újság új tulajdonosa egy olyan osztrák vállalkozás, amely Heinrich Pecina érdekkörébe tartozik. Az üzletember tavaly azzal keltett feltűnést, hogy egyik pillanatról a másikra bezáratta a Népszabadságot, kirekesztve a munkatársakat a szerkesztőségből. Majd a Mészáros Lőrinc érdekeltségének számító Opimusnak adta el a Mediaworkshöz kapcsolódó 12 megyei lapot. Mészáros árnyéka a legújabb adásvételre is rávetül: magyar sajtóértesülések szerint a felcsúti polgármester befolyást gyakorol az MKB-ra és a Takarékszövetkezeti Bankra és éppen ez a két intézmény adott hitelt Pecinának a tranzakcióhoz. Közben pedig Andy Vajna megszerzett két másik fontos regionális újságot, a Borssal együtt.
A fiatal középosztálybeli, városi hazafiakat képviselő Momentum immár meg akarja buktatni Orbán Viktort. A közelmúltban indult mozgalom számára már az nagy sikernek számított, hogy sikeresen megtorpedózta az olimpiai elképzeléseket, azaz meghátrálásra kényszerítette a kormányfőt. Utóbbi azonban továbbra is szilárdan kézben tartja a hatalmat, a Fidesz a biztos választók körében jó 50 %-os támogatottságot élvez. Ám a Momentum úgy gondolja, hogy megtalálta a rendszer gyenge pontját, azt ti. hogy Orbán imádja a sportot. Többet költ rá, mint az oktatásra. Mindazonáltal a kérdés, mekkora lendület van a pártban. Az elnök, Fekete-Győr András nem szeretne túlszaladni a vágyakkal, azt mondja, hogy ők hosszú távra terveznek. Vagyis nem az a céljuk, hogy nyerjenek jövőre pár helyet a Parlamentben, hanem hogy Magyarország korszerű legyen - a mag-Európa tagjaként. Nagyon bíznak viszont azokban, akik külföldön voksolnak.
Orbán és és fiatal kihívója között meglepően sok a hasonlóság. Fekete-Győr is élesen fogalmaz, több nyelven beszél, és jól mutat a fotókon. Szintén jogot tanult, de hamar a közélet felé fordult. Ő is a liberálisokkal állt össze, bár nem teljesen osztja a nézeteiket. A két politikus között ugyanakkor a fő különbség ott van, hogy a Fidesz 48 %-kal jobban áll a népszerűségi listákon, mint a Momentum, ám a kormánypárt mégis fenyegetésnek tekinti a riválist. A központi ellenőrzés alatt álló sajtó rendszeresen jelentet meg negatív cikkeket a vetélytársról. Bírálók szerint a Momentum politikailag naiv. Az is biztosnak látszik, hogy nehezen tudja megszólítani főként a vidéken élő idősebb embereket. Viszont nagy nyilvánossághoz jutott azzal, hogy hagyta másoknak a CEU-t és a civileket, ellenben az olimpia kapcsán igen sokszor érintette a korrupció és a gazdasági bajok témakörét. Most pedig meg kell győznie a magyarokat, hogy szavazzanak rá. A párt sok híve külföldön él, ám számukra igencsak nehéz leadni a voksukat, hiszen ahhoz el kell menniük az adott külképviseletre. A Momentum nekik most kifejleszt egy alkalmazást, amelynek segítségével mindenütt meg tudják szervezni az autós utazást a követségre.
