A B1 blogcsalád



A Bizottság a következő szakaszba lépteti az eljárást a kvótát elutasító államok, így Magyarország ellen

Szelestey Lajos összeállítása

2017. július 26. - Szelestey

• A magyar és a lengyel példa mutatja, hogy az EU jóformán tehetetlen, ha egyes országok már tagként fordulnak szembe a demokráciával

• Kovács Zoltán olvasói levele: Magyarország nem intoleráns, nem antiszemita, nem int búcsút az európai alapértékeknek

• Az aranykezű Mészáros Lőrint, avagy hány milliárdot ér Orbán Viktor barátsága (az minden pénzt megér! - a szerk.)

 

                                                         Nemzetközi sajtószemle, 2017. július 26.

 

New York Times

new_york_times.jpg

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Lengyelország visszatáncol a szakadék széléről, legalábbis egyelőre. A kormánypárton belül Kaczynski egyik cinkosa kellett ahhoz, hogy megfékezzék a kíméletlen támadást a demokrácia ellen. Ha Duda nem vétóz, az véget vetett volna az igazságszolgáltatás függetlenségének és lesilányította volna a jogállamot. De ezzel még nem értünk a probléma végére. A lengyelek erős embere, bár megszállottan gyűlöli a kommunizmust, a jelek szerint képtelen megérteni, hogy a reformmal a bíróságok ismét az ország irányítóinak akaratát követték volna. Az ő szemében a tekintélyelvű szocialista uralom ellentéte a tekintélyelvű jobboldali rendszer, nem pedig a demokrácia. A most elutasított törvényjavaslatok a demokrácia utolsó bástyáit vették célba. A lengyel ellenzék azonban továbbra is joggal aggódik. Kaczynski és a PiS nem lankad, hogy kiküszöböljön minden ellenállást és még sok a támogatójuk. Az antidemokratikus, nacionalista és bevándorlóellenes törekvéseket csak felerősítette Trump, aki a hónap elején Varsóban nem győzte dicsérni a kormányt, miközben az amerikai Külügyminisztérium pár napja felszólalt az bíráskodás központi ellenőrzése ellen.

https://www.nytimes.com/2017/07/25/opinion/poland-reform-president-duda-courts.html?_r=0

Guardian

guardian.jpg

Lengyelországban halvány reménysugár dereng, miután a tömegek sürgetésére az államfő közbelépett és meghiúsította az igazságügyi reform egy részét. A kommentár szerint ez már valami, de nem elég. A demokráciát belülről fenyegeti veszély, a megosztott ország az utóbbi két évben, az erős tekintélyelvű beütést mutató, populista és nacionalista kormánnyal az élén jóformán pária lett az európai klubban, továbbá politikai csatatérré vált. Hogy Duda miért fordult szembe saját pártjával, azt nem tudni. Így azt sem, hogy tényleg 180 fokos váltást hajtott-e végre, vagy netán csupán taktikai visszavonulásról van szó, hogy elvegye a tiltakozások élét. Ám a 3. törvényt aláírta, és sokan félnek, hogy a másik kettő is felbukkan újra, csak éppen átalakított formában. De ennyi sem történhetett volna a nép kitartása nélkül, kellett hozzá továbbá némi kétely a konzervatívok soraiban, valamint az európai nyomásgyakorlás. Utóbbit fenn kell tartani, mert a 3 jogszabály visszalépést jelent az ország számára.

https://www.theguardian.com/world/commentisfree/2017/jul/25/the-guardian-view-on-poland-courts-people-power-and-a-glimmer-of-hope

Economist

economist.jpg

Lengyelországban a Jog és Igazságosság Orbán Viktort követte, amikor az utóbbi két évben folyamatosan meggyengítette a demokrácia intézményes biztosítékait. Kaczynski nyíltan csodálja a magyar vezetőt, Brüsszel viszont küszködött, hogy miként reagáljon. Az ország ugyanis túl nagy ahhoz, hogy elvesszen Európa számára. PiS módszeresen maga alá hajtotta az államot, ehhez vitatott törvényeket használt, miután formálisan nincs meg a többsége az alkotmány módosításához. Hatalomrakerülése után a párt nem késlekedett, azt az utat járta be, mint Magyarország. Elsőnek az Alkotmánybíróságot és a közmédiát vette sorra, majd pár napja a bíróságok következtek. A demokraták odahaza és külföldön egyaránt nyugtalanok. Az EU figyelmeztetett, hogy már közel jár a 7-es paragrafus bevetéséhez, ám azt Orbán valószínűleg megakadályozná. Duda ugyan most vétózott, de a kormánypárt nem adja fel egykönnyen. Mellesleg nem lehet pontosan tudni, hogy mit is jelent pontosan az elnök közbeavatkozása. Ugyanakkor a lengyel rezsim veszélyes precedenst teremtett, világszerte felbátorítja az illiberális vezetőket. A magyar és a lengyel példa azt tanúsítja, hogy az unió nem sokat tud tenni a demokrácia kikényszerítésére, ha egy állam már bekerült a szervezetbe. Ha a lengyeleknél összeomlik a demokrácia, annak messzire ható nemzetközi következményei lesznek. Az autokraták viszont örvendezni fognak, Moszkvától Ankaráig, de azon túl is.

https://www.economist.com/blogs/economist-explains/2017/07/economist-explains-25

New York Times/Reuters

reuters.jpg

Az Európai Bizottság ma várhatóan gyors jogi következményekkel fenyegeti meg Lengyelországot, ha ott hozzálátnának a bírák elbocsátásához a 3. új törvény alapján, amelyet a másik kettővel ellentétben átengedett Duda elnök. Egy brüsszeli illetékes névtelenül megerősítette, hogy nincsenek messze a 7-es paragrafus alkalmazásától, épp ezért szigorú határidőket szabnak, mármint hogy Varsó addig válaszoljon az aggályokra, illetve módosítsa a jogszabályt. A cél azonban az, hogy a kormány ne dönthessen az alsóbb fokú bíróságok tagjairól. A hírügynökség ugyanakkor megjegyzi, hogy a szavazati jog megvonása Magyarország ellenkezése miatt nemigen valószínű. Viszont az elképzelhető, hogy vagy Juncker vagy Timmermans alelnök ma felhatalmazást kap, és így azonnal kötelezettségszegési eljárást indíthat, ha a lengyel vezetés túllép az államfő vétóján. Hasonló volt az eljárás, amikor Magyarország 5 éve az idő előtti nyugdíjazásra hivatkozva akart megszabadulni kúriai bíráktól.

http://www.reuters.com/article/us-poland-judiciary-eu-idUSKBN1AA1XR

FT

financial_times.jpg

1. A Bizottság ma újabb szakaszába lépteti a magyar, a lengyel és a cseh kormány ellen kezdett eljárást a kvóták elutasítása ügyében. Ezúttal elküldi részletes indoklással ellátott véleményét, amivel a három ország vagy egyetért és engedelmeskedik, vagy kezdődik a jogi csata. Ami Varsót illeti, azzal az igazságügy kapcsán is tovább mélyülnek az ellentétek, miután az EU végrehajtó szerve ma hivatalos figyelmeztetést intéz a lengyel vezetéshez, aminek a következménye egy sor per lehet a jogállam megsértése miatt. A 7-es cikkelyt akkor vetnék be, ha Lengyelország tömegesen eresztené a szélnek a bírákat. Mivel a törvény még nem lépett hatályba, a brüsszeli döntés „elővágásnak” számít, nehogy a nyári szünet alatt bármi nem kívánatos történjen lengyel részről.

https://www.ft.com/content/8a42a292-714e-11e7-aca6-c6bd07df1a3c 

2. Kovács Zoltán úgy reagált a lapban csaknem két hete megjelent bírálatra, hogy Orbán Viktor kormányai igenis megvédték és megvédik a magyar zsidókat. Az eredeti kommentár azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök intoleranciát és antiszemitizmust szít, és hogy az EU-nak lépéseket kellene tennie, mivel az ország eltávolodik a közös alapértékektől. A szóvivő szerint azonban az elemzés súlyos tévedéseket tartalmaz, bizonyos dolgokat nem vesz figyelembe, illetve rosszul értelmezi a tényeket. Így nem említette Szíjjártó Péter kijelentését, miszerint történelmi bűn, hogy a kormányzó nem mentette meg a magyar zsidóságot. A levél emlékeztet arra, hogy zsidó vezetők elutasították az antiszemitizmus vádját. Pl. nemrégiben 11 amerikai rabbi kiállt ez ügyben a magyar vezetés mellett. (Egy nem létező testület nevében – a szerk.) Kovács azt tartja a legsúlyosabb torzításnak, hogy a kommentár szerint a kormány megengedő a neonáci Jobbik által hirdetett idegengyűlölettel szemben. A szóvivő azt állítja, hogy sok szövetséges hálás a határkerítésért, mert az a schengeni térséget védelmezi és gyakorlatilag a nullára csökkenti az illegális migráció lehetőségét nálunk.

https://www.ft.com/content/5df2423a-7089-11e7-aca6-c6bd07df1a3c

FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

„Erdély elhanyagolt népe” címmel a lap arról ír, hogy a romániai magyarok 1920-ban voltak kénytelenek elszakadni az anyaországtól, de még ma sem érzik igazán otthon magukat a szomszédos államban. A kisebbségnek két nagy célja van: Székelyföld autonómiája, ott 80 % a magyarok aránya, valamint a szövetségi Románia. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy ezt a románsággal közösen kell elérni, vagy inkább az ütközésre, perekre, a parlamenti ellenzéki munkára kell-e helyezni a hangsúlyt. Bár a nacionalista Nagy-Románia Párt már nem létezik, de álláspontját sok mindenben átvették a mostani jelentős pártok. Érzi ezt az RMDSZ is, amely éveken át a különféle kormánykoalíciók tagjaként igyekezett előnyöket kicsikarni a magyaroknak. Kis lépésekkel próbált nagy célokat elérni. Most a városi fiatalságban bízik, mert az egyre kozmopolitább és így lassan eltűnnek a nemzetiségi előítéletek. Ám Kelemen Hunor szerint veszélyben vannak a kisebbségi jogok, visszalépést tapasztalnak a nyelvet, az oktatást és a vallást illetően is, mert amióta Románia belépett az EU-ba már nem olyan fontosak neki ezek a jogok. Illetve korábban oktatási miniszterként azt tapasztalta, hogy ha a szövetségesek rá vannak utalva a magyarokra, akkor roppant kompromisszumkészek, de ez akár egy hét alatt is megváltozhat.

Az RMDSZ a Fidesz számára is fontos partner. A románok azonban nem nézik jó szemmel, hogy Orbán Viktor mind nagyobb érdeklődést tanúsít az erdélyi magyarok iránt. A kisebbségből ugyanakkor sokan oda vannak az anyaország gondoskodása láttán. Az összetartozást jelképezi a csíkszeredai zarándoklat, amely egyházi esemény ugyan, mégis egyre inkább nemzeti jelentőségűvé válik.

Bloomberg

bloomberg.jpg

A hírügynökség a világ legjobban teljesítő részvényének minősíti a Konzum papírjait, jóllehet a társaság tavaly még erősen bukdácsolt, olyannyira, hogy kénytelen volt elbocsátani alkalmazottainak 86 %-át. Az idén viszont kilőtt, tőzsdei jegyzése több mint 50-szeresére erősödött. Nem kellett hozzá más, mint hogy Mészáros Lőrinc megvegye a vállalatot. Ő az a gázszerelő, aki saját bevallása szerint lehet, hogy még Zuckerbergnél is okosabb. De az is elképzelhető, hogy Orbán barátsága számít ennyit. Az üzletember 3 év alatt az ország 4. leggazdagabb embere lett, foglalkozik mindennel, érdekeltségei tavaly 225 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el. Urbán László, a Fidesz volt tagja, a CEU professzora azt mondja, nyilvánvaló, hogy a hatalom közpénzeket nyúl le, de a jelek szerint nem sérti meg a törvényeket. Épp ez az aggasztó, hogy mindezt legálisan lehet csinálni. Az ellenzék szerint Mészáros és Orbán kapcsolata minimum érdekütközést vet fel.

A Konzum pedig szárnyal, amióta Mészáros februárban beszállt. De a vállalkozó legalább öt másik cégben is tulajdont szerzett, a kempingektől, bankokon át, újságokig. A Konzum értékpapírjait viszik, mint a cukrot, ám a legtöbb brókercég nem kíván rendszeres értékelést, illetve helyzetjelentést közzétenni a részvénytársaságról. 3 szakértő nem volt hajlandó nyilvánosan beszélni a tőzsdei csodáról, mondván, hogy a vállalat átláthatatlan és semmivel sem tudják megmagyarázni a felsrófolt árat. A Korrupció Kutató Központ vezetője viszont úgy ítéli meg, hogy kifizetődik, ha valaki Orbán Viktor barátja, illetve családjának tagja. Csak arra kell ügyelni, nehogy a jó viszony megromoljon.

https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-07-25/what-s-boosting-the-world-s-best-performing-stock

Hangos sajtószemle: https://soundcloud.com/user-51236798/hangszemle70726

A bejegyzés trackback címe:

http://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr10012690815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.07.26. 08:30:02

Semmi gond, a kisemberek is új szakaszba léptetik harcukat a népelnyomók ellen.