A sötétség és a fény erő csapnak össze Európában épp úgy, mint Magyarországon. Ördög és angyal csatája ez. És még hosszan sorolhatnánk a duális példákat - feleslegesen. Orbán sem erőltette meg magát idén: felmondta a szokásos paneleket, de a propagandán túl nem merészkedett.

Hosszan lehetne sorolni, mi mindenről beszélt Orbán Tusványoson - és lesz, aki majd azt sorolja, amiről nem szólt. De mindkét irány fölösleges. Aki az elmúlt egy évben akárcsak tíz percet is hallott a miniszterelnök bármelyik megszólalásából - legyen az közrádiós észosztás vagy tésztagyárátadás – már mindent hallott. Volt itt elmúltnyolcév, bezzegmi, migránsok és Soros, vaskos brüsszelezéssel nyakon hintve. Mert ez a kormány 2010 óta mindent megtett, csak épp a demográfiai trendeket nem sikerült megfordítani. De erről nem is Orbán tehet, mert - mint mondta - "erről a nők döntenek". Úgyhogy kedves nők, tessék végre úgy dönteni, hogy szülnek.

Lényegében programadó beszédként is felfoghatjuk az idei Tusványost: folytatjuk - copyright 2014. Biztosak lehetünk tehát abban, hogy jövőre sem bíbelődik majd a kormányoldal, hogy egy kis füzetecskébe vésse legalább jövőbeni elképzeléseit. (Mondjuk arról tényleg nem volt szó, hogy korábban ígértek-e G napot, Habonyt Rogánnal, Mészáros Lőrincet és helikopterpolgárokat - de legalább most már biztosak lehetünk benne, hogy ez is folytatódna a Fidesz győzelme esetén.)

Márpedig győznie kell a Fidesznek és személyesen Orbánnak, máskülönben migránshordák hátán fogja meggyalázni a keresztre feszített Krisztus urunk szent testét a Brüsszel felől vágtató Soros György, szennyes hálózatát maga mögött húzva. Mert minden, de minden - "világméretű összeesküvés-elméletek mellőzése" mellett - Orbán és a magyar, népben, nemzetben és keresztségben gondolkodó kormány ellen fenekedik kizárólag. Minket kell csak eltakarítani az útból, és Soros ördögi - nem túl bonyolult, 4 pontos - terve izibe valóságba fordul.

Ennyire cizellált az orbáni gondolkodás.

Nem volt itt az illiberális gondolat bedobásához mérhető eredtiség (?). Csak egy szokásához ragaszkodott a kedves vezető: ismét markáns véleményt fogalmazott meg egy választási kampánnyal kapcsolatban. Ezúttal kimondatlanul - ezt akár fanyalgásnak is felfoghatnánk - Merkel mellett tette le a voksát. Ehhez persze korántsem kell olyan bátorság vagy vakmerőség, mint a Trumpnak drukkoláshoz.

Orbán nem ígért mást, mint mi lényege: harcot. Bárkivel. Brüsszellel, Sorossal, a médiával (?). Mindegy, csak harcolni lehessen. Elemében van.