- A nyugati demokrácia belülről van kitéve a legnagyobb veszélyeknek.
- Schulz minden eddiginél keményebben üzent a magyar és a lengyel kormánynak.
- A magas hozamok visszacsábítják Közép-Európába a befektetőket.
Most már látnivaló, hogy a legnagyobb veszélyek nem kívülről fenyegetik a nyugatot. Erre figyelmeztet a lap neves szemleírója, Ann Applebaum. A történésznő abból gondolja ezt, hogy Lengyelországban a demokratikusan megválasztott, ám illiberális kormány fokozta a támadásokat az alkotmány ellen, megpróbálja politikai ellenőrzés alá vonni az igazságszolgáltatást. És ehhez felbátorítva érzi magát az amerikai elnök jó egy héttel ezelőtti látogatása alapján. Az EU ezúttal is tiltakozni fog, még az is elképzelhető, hogy az európai intézmények szankciókat szabnak ki. Varsó igazi zavart és dühöt vált ki a földrészen, ám Trump útja éppen az ellenkező üzenetet küldte a lengyel vezetésnek. Arra ösztökélte, hogy nyugodtan szigetelődjön el, mert Amerika fedezi. El lehet képzelni, mivel járna a részrehajló bíráskodás. A kormány még a választásokat is meg tudná hamisítani, elkerülhetné a vizsgálatokat a korrupciós ügyekben, üldözhetné az ellenfeleket. Ám ha a lengyelek eltávolodnak a demokráciától, az nem csupán a nyugaton ássa alá az egységet, hanem kihat a nyugat egész vonzerejére. Trump megválasztása után a szerző sokakkal együtt aggódott, hogy a politikus feltüzelheti a populista, nacionalista, illetve illiberális pártokat Európában. Pontosan ez történt.
A német szociáldemokraták kancellárjelöltje az eddiginél sokkal élesebb hangon támadta Magyarországot és Lengyelországot menekültügyben. A beszédben, amelyet a lap Schulz egyik legfontosabb kiállásának nevez, a politikus rámutatott arra, hogy Németország 15 milliárd euróval többet fizet be az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap. Ezzel szemben a magyarok és a lengyelek a legnagyobb kedvezményezettek közé tartoznak, mégis megtagadják a szolidaritást az EU-tól, illetve a menedékkérőktől. Ám sem a németek, sem az olaszok nem tudják egymaguk befogadni az összes menekültet, ezért Schulz szerint a következő pénzügyi időszakra szóló támogatásokat aszerint kell szabályozni, hogy az érintett államok hajlandóak-e menekülteket átvenni, illetve lemondanak-e a veszedelmes adóversenyről. Ha elutasítják, akkor hiába számítanak Brüsszel segítségére. A SPD képviselője hozzátette, hogy ha a jövőben nem a szolidaritás elve alapján határozzák meg a közös költségvetést, akkor mégvétózza a döntést, ha megválasztják kormányfőnek.
Ismét Kelet-Európa felé fordul a pénzvilág figyelme, a magyar és a lengyel államkötvények pl. jócskán erősödtek ebben a hónapban, mert sokan félnek attól, hogy mi történik, ha az Európai Központi Bank véget vet példátlan ösztönzési programjának. A térségben javulnak a gazdasági adatok és az átlaghozam négyszer magasabb, mint amennyit Németországban lehet elérni, ez pedig visszacsábítja az érdeklődőket. Pedig egy éve a legnagyobb alapkezelők még eladogatták portfóliójukat és inkább másutt próbáltak szerencsét. Most viszont a keleti papírok sok elemzőnél a legjobbak közé tartoznak. A BlackRock egyik szakembere úgy fogalmazott, hogy egyre jobbak a gazdasági alapok, ráadásul magasabbak a kamatok, mint a kontinens nyugati felén. De hogy mi lesz akkor a régióval, ha az EKB leállítja havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programját, azt most még nem tudni, hiszen a feltörekvő országok nagy hasznot húznak a pénzbőségből. Draghi, a bank vezére várhatóan csak augusztusban vázolja a nyilvánosság előtt a hogyan továbbot. De az euró erősödése jót tesz a forintnak, a zlotynak, a cseh koronának. Az idén mind a három árfolyama több mint 10 %-ot javult a dollárhoz képest. Egy szakértő azt jósolja, hogy ezek a gazdaságok ezután is jó teljesítményt nyújtanak.
