- Orbán idegengyűlölő, demokráciaellenes, nacionalista és durván menekültellenes programot visz, ugyanakkor törleszkedik Putyinhoz
- Kaczynski szerint a 36 milliós Lengyelország erkölcsi alapokon utasíthatja el a kvótadöntést, mert 7 ezer menedékkérő szociális katasztrófába döntené az országot
- A Visegrádi Csoporton belül a csehek és a szlovákok mind inkább gyanakodva figyelik a magyar és a lengyel külön utat
Magyarország-szerte több nemzedék képviselői dolgoznak azon, hogy féken tartsák Orbán Viktor illiberális erőit. Erre a következtetésre jutott az újságíró, aki a szerkesztőség megbízásából mérte fel a helyzetet. Azt is felfedezte, hogy ha nem is egykönnyen, de lehet találni olyan területeket, ahol még működik a demokrácia az egyre inkább tekintélyelvű rendszerben. A tudósító elment pl. Pécsre, ahol a Liberális Párt nevében Sermer Ádám és Bősz Anett tartott gyűlést Oroszországról, amelynek kétségbeesetten udvarol az idegengyűlölő, demokrácia-ellenes nacionalista, durván menekültellenes Orbán. Politikai ellenfelei közül sokan gondolják úgy, hogy a magyar-orosz viszony sötét felhő, amely beárnyékolja az ország jövőjét. Csak pár tucatnyian voltak jelen Pécsett, ami alighanem abból következett, hogy sokan aggódnak, nehogy kihívják maguk ellen szóval és tettel a Fidesz-barát munkahelyi főnöküket.
Ez azonban nem aggasztotta Jeszenszky Gézát, aki ülhetne otthon a fenekén, figyelmen kívül hagyva a lesújtó valóságot, mármint hogy országa miként süpped egyre inkább bele Orbán illiberális demokráciájába, miként tér el mind jobban a demokratikus normáktól. Ám kötelességének tartja, hogy figyelmeztesse a fiatal magyarokat a 2. világháború magyar tragédiájának okaira, a Nato fontosságára, és hogy szembeszálljon a kormányfő unióellenes törekvéseivel.
Bőven van ok az aggodalomra az egyre jobban pusztuló magyar demokrácia miatt, miután az a populizmust visszhangozza, illetve mert a lopakodó tekintélyelvűség megfertőzi Európa más részeit is, sőt az USÁ-t is. Habár a magyar kormány milliárdokat kap Brüsszeltől, nem győzi pocskondiázni az EU-t. Mániájává vált továbbá, hogy bezárassa a CEU-t. A nagy hazai és külföldi tiltakozások ugyan arra kényszerítették, hogy legalább úgy tegyen, mintha kompromisszumot keresne. De az egyetem jövője továbbra is bizonytalan. Az ellenzék jól tudja, hogy csekély az esélye 2018-ban. Minden ellene szól: a politikai rendszer, a szigorúan ellenőrzött sajtó, a korrupció, a kormányellenes erők gyengesége. Ám sokan felteszik a jogos kérdést, hogy miért nem reagál határozottabban a Nato és az unió, amikor éppen az alapértékeket bontják le.
A lengyelek erős embere kijelentette, hogy az országnak erkölcsi joga nemet mondani a menekülteknek. Kaczynski a kormánypárt tanácskozásán szólalt fel és azt mondta, hogy Lengyelország nem zsákmányolta ki azokat az államokat, ahonnan ezek az emberek jönnek, nem használta ki a munkaerejüket és végül nem hívta őket. Azaz teljes erkölcsi alappal mondhatja, hogy nem kér belőlük. Ugyanakkor szerinte a PiS-t nem lehet Európa-ellenességgel vádolni, hiszen annak idején támogatta az uniós belépést, ugyanakkor nagyra becsüli a brüsszeli támogatásokat. Ám ez nem jelenti azt, hogy bizonyos kérdésekben nem lehet már az álláspontja, mint az EU-nak, pl. történelmi kérdésekben. Ennél a pontnál felhánytorgatta, hogy az ország nem kapott semmiféle kártérítést 2. világháborús veszteségeiért. A jó egyórás beszédben Kaczynski jelezte, hogy csökkenteni kellene a külföldi tulajdon arányát a médiában.
Lengyelország visszavágott, amiért az új francia elnök azt üzente a kelet-európai államoknak, hogy az unió nem ABC-bolt, amelyben kedvükre válogathatnak a jóból, ám az értékekből nem kérnek. A lengyel pénzügyminiszter úgy reagált a Jog és Igazságosság kongresszusán, hogy az unió valóban nem szupermarket, de az sem való, hogy francia bankok és kiskereskedelmi cégek korlátozás nélkül működjenek lengyel földön, viszont a lengyel vendégmunkásokat és kamionosokat egy sor plusz kötelezettség sújtsa Franciaországban. Mint mondta, a kelet és a nyugat egy sor kérdésben megosztott, kezdve a menekültek áthelyezésétől egészen odáig, hogy milyen feltételek mellett lehet más országban kiküldetésben dolgozni. Az eseményen Kaczynski azt fejtegette, hogy a kvótadöntéssel senki sem zúdíthat szociális katasztrófát az országra, csak azon az alapon, hogy az EU pénzt ad. A 36 milliós Lengyelországnak 7 ezer embert kellene befogadnia. Az ellenzék Polgári Platform vezetője meg is vádolta Kaczynskit, hogy Európa-ellenes hisztériát kelt. Úgy fogalmazott: döbbenetes látni, mi mindent lehet elkövetni a szabadság és függetlenség ellen, illetve hogy mennyire meg lehet alázni embereket, miközben nevetségessé teszik az országot a külvilág szemében.
Az újság az európai kereszténydemokrácián belül Merkel és Orbán közé helyezi az osztrák konzervatívok új vezérét, akit tegnap minden idők 2. legjobb eredményével választottak az ÖVP élére. Kurz sokat merített a brit toryk korábbi vezetőjétől, Camerontól, aki ideológiájában vegyítette a gazdasági liberalizmust, a törvény és rend követelményét, valamint társadalompolitikai nyitást. Amúgy az osztrák politikus a múlt héten két fotót is közreadott, az egyiken a német kancellárral, a másikon a magyar kormányfővel parolázik. Természetesen az előbbivel sokkal több köti össze, mint az utóbbival. De a menekültkérdésben Orbán oldalára állt. Viszont az Osztrák Néppárt már egy ideje jóval közelebb van a CSU-hoz, mint a CDU-hoz. Kurz célja az, hogy a középen és attól jobbra alakítson ki jelentős többséget, ahogyan azt Macron csinálta. De egyebekben olyan értékeket vall, amiket a legtöbb európai konzervatív jó szívvel alá tud írni.
A Visegrádi csoport kis szövetség - növekvő feszültségekkel. Ezt írja a lap abból az alkalomból, hogy Magyarország vette át a V4-ek vezetését a következő egy évre. A szervezet leginkább meghatározó témája jelenleg az, hogy a négy állam elutasítja a menedékkérők átvételét, ám Bartha Dániel, az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Budapesti Központjának vezetője szerint ez sem leplezi a belső törésvonalakat. A cseheket és a szlovákokat egyre inkább zavarja a nemzeti-konzervatív magyar és lengyel kormány irányvonala. Budapest és Varsó ugyanakkor egyre jobban el van szánva arra, hogy a migránsok ügyében szembe menjen Brüsszellel. Prágában és Pozsonyban úgy látják azonban, hogy Visegrád egyre inkább mérgező márka, és igyekeznek elhatárolódni attól.