- Röpke 30 év alatt hozhatják be lemaradásukat a keleti tagok a nyugati államokhoz képest

- Kelet-Európa kisebbségi érzéseket táplál a Nyugattal szemben, de ezt egyes politikusok meglovagolják

- Az Auróra kivívta a hatalom ellenszenvét, így nem maradhat 

FAZ

Beindította a növekedési motort Kelet-Európa. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet azt jósolja, hogy a térség államai a reálértékben vett tavalyi 3 % után az idén 3,5 %-os bővülésnek néznek elébe, és az ütem hasonló lesz a következő két évben is. De ettől még messze vannak attól, hogy fel tudjanak zárkózni a nyugathoz. Nagyjából 30 évre. Ugyanakkor a nyugati donorországokat bosszantja, hogy a magyarok és a szlovákok felmarkolják az uniós támogatást, ám nem hajlandók szolidaritásra a menekültügyben. Az osztrák kancellár még ennél is tovább megy, és azzal vádolja Magyarországot, hogy az az EU-adófizetők kontójára fokozza versenyképességét. Az Orbán-kormány minden évben 7 milliárd eurót kap Brüsszeltől, ennek köszönhető, hogy a társasági nyereségadó 9 %-ra tudta levinni. Sehol másutt nem ennyire alacsony a szint, Kern szerint azonban Budapest európai pénzen csábítja magához a cégeket. A bécsi kutató intézet megerősíti, hogy a magyarok profitálnak a legtöbbet a közösségi milliárdokból, ám a szakértők nem látnak közvetlen összefüggést a kettő között.

Le Monde

A kommentár szerint a következő pénzügyi időszak költségvetéséről folyó viták egyre valószínűbbé teszik, hogy a jövőben a keleti tagországok csak akkor kaphatnak közösségi támogatást, ha teljesítik Brüsszel feltételeit. Vagyis betartják a jogállami és demokratikus normákat, valamint az EU döntéseit. Az unió viszonya amúgy is feszült az olyan tagokkal, mint Magyarország és Lengyelország. Oettinger, az illetékes biztos azt közölte, hogy még nem dőlt el, összekötik-e a felzárkózást célzó átutalásokat, valamint a jogállam tiszteletben tartását. Ezt a következő hónapok vitáin tisztázzák.

Economist

A lap szerint a nyugattal szembeni hagyományos bizalmatlanság nyilvánul meg, amikor Kelet-Európában azt állítják, hogy ugyanolyan márkanéven a térség rosszabb minőségű élelmiszereket kap a nagy nyugati gyártóktól. Így nem véletlen, hogy a politikusok meglátták a kínálkozó lehetőséget. Az érintett kormányok sorra rendelik a tanulmányokat, hogy rávegyék Brüsszelt a cselekvésre. Meg azzal fenyegetőznek, hogy saját kézbe veszik az ügyet, ha nem kapnak támogatást az EU-tól. Magyarországon olyan tervezetet készítettek, amely kötelezné a gyárakat, hogy tüntessék fel csomagoláson, ha az adott termék minősége nem ugyanolyan, mint más országokban. A Bizottság azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy súlyos minőségbeli különbségek lennének. A termelők pedig cáfolják, hogy a szegényebb keleten gyatra árut értékesítenének.

Szóval még ha túlzóak is a keleti panaszok, mélyebb gondokról árulkodnak. Nyugat-Európa úszik a bőségben, viszont keleten csak nehezen szabadulnak a beidegződött neurózistól. A reálbérek nem közelítenek úgy a nyugati szinthez, ahogyan azt várták, a tömeges kivándorlás súlyosbította a demográfiai gondokat és a munkaerőhiányt. Továbbá gyanítják, hogy a multik palira veszik a lakosságot a kontinens keleti felén, ahol nincsenek igazán nehézsúlyú politikusok. Fico politikai szélkakas, a csehek egy nagy agrárvállalkozót készülnek megválasztani miniszterelnöknek. A magyar és a cseh kormány cinikusan kihasználja a menekültválságot, amikor éppen nem a hazai demokratikus intézményeket gyengíti. Ám a nyugati vezetőknek nem szabad becsukni a szemüket, mert a keletiek attól félnek, hogy egyre kevesebb hely marad az aggodalmaiknak abban a klubban, amelyhez oly lelkesen csatlakoztak jó 10 éve.

Kurier

Minden felelősséget a bandafőnökre, valamint annak helyettesére hárított a 2 évvel ezelőtti parndorfi tragédia ügyében folyó perben a halálkamion sofőrje. A 26 éves bolgár férfi csak az embercsempészetet ismerte el, ám tagadta, hogy vétkes lenne a 71 menekült halálában. Hallotta ugyan, hogy menetközben a hűtőkocsi rakterében lévő emberek kiabálnak és dörömbölnek, de a bandavezérek, illetve a kísérő jármű vezetője megtiltották neki, hogy megálljon. Olyannyira, hogy még a kisdolgát is kénytelen volt a sofőrfülkében elintézni. Az út során többször is felhívta a cinkosokat, ám azok megnyugtatták, hogy kapcsolatban vannak a raktérbe bezsúfolt migránsokkal és azok jól vannak, mert nincs a helyén a gumiszigetelés, vagyis kapnak elég levegőt. A sofőr azt vallotta, hogy ezek után nem aggódott tovább, amikor 20 perc múlva elült a hátulról jövő zaj. Azt pedig csak a nyomozás során tudta meg, hogy a teherautó alkalmatlan volt emberek szállítására. A menekültek egytől egyik megfulladtak. A helyettes bandafőnök ugyanakkor azt vallotta a tárgyaláson, hogy felőlük nyugodtan megállhatott volna a kamion.

Forward

A bezárásra ítélt józsefvárosi Auróra vezetése azt mondja, azért akarnak tőlük megszabadulni a hatóságok, mert náluk ellenzékiek, illetve emberi jogi aktivisták szoktak találkozni, ám a kormány el akarja hallgattatni a neki nem tetsző hangokat. A jobboldali, nacionalista hatalommal szembeni ellenállásnak van egy különleges zsidó vonulata is. Zsidó fiatalok idáig az Aurórában jöttek össze, hogy imádkozzanak, vagy itt készültek a szombatra péntek esténként. A kulturális és vallási központot a Marom, a konzervatív zsidó mozgalom finanszírozta, illetve a kiadásokat a bevételekből fedezték, de adott pénzt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány is. Az egyre jobbra tolódó magyar politikában a hely célkitűzése az, hogy a demokrácia erősítésére minél több embert vonjon be a közösségi munkába. Éppen ezt a küldetést támadta meg most a kormány, amely a bevándorlók és a kisebbségek elleni retorikáról nevezetes. A Soros elleni hadjárattal párhuzamosan lecsap a civilekre, ha azok külföldről kapnak támogatást.

Schönberger Ádám, az Auróra vezetője attól tart, hogy a vonatkozó törvény őket is megbélyegzi. Merthogy a mai politikának része az antiszemitizmus, a romaellenesség, LMBT-k elutasítása. A zsidóellenességet tetten lehet érni a Soros elleni fellépésben is. A Marom különben szeretne kiépíteni kapcsolatokat más kisebbségi szervezetekkel is, hogy közösen harcoljanak a kirekesztés és a rasszizmus ellen. Csakhogy az erősödő nacionalizmus fenyegeti a helyet. A 64 Vármegye emberei a múlt hónapban megtámadták. Schönberger szerint az ország közelebb került az elnyomáshoz és az erőszakhoz a kisebbségekkel szemben. Mint mondja, a zsidóknak is éberebbnek kell lenniük, mert holnap ők kerülhetnek a célkeresztbe.